A tanulmány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye azon településeinek társadalmi és fejlesztéspolitikai jellemzőit vizsgálja, amelyeken Biztos Kezdet Gyerekház működik. A kutatás célja egyrészt a települések demográfiai és iskolázottsági folyamatainak feltárása, másrészt annak bemutatása, hogy milyen fejlesztési környezetben működnek a koragyermekkori intervenciós szolgáltatások.
Az elemzés népszámlálási adatok (2001, 2011, 2022), valamint fejlesztéspolitikai adatbázisok felhasználásával készült. Az eredmények szerint a vizsgált települések többsége népességcsökkenéssel és a gyermekkorú népesség arányának visszaesésével jellemezhető, ami az elöregedés irányába mutató demográfiai folyamatokat jelez. Ezzel párhuzamosan az iskolai végzettségi szerkezetben mérsékelt javulás figyelhető meg: csökken az alacsony végzettségűek aránya, miközben növekszik az érettségivel rendelkezők aránya, ugyanakkor ez a változás alacsony bázisszintről indul és területileg egyenlőtlen. A fejlesztéspolitikai vizsgálat rámutat arra, hogy a településeken megvalósult beavatkozások többsége infrastrukturális jellegű, míg a humán fejlesztések kisebb arányban és eltérő intézményi struktúrában jelennek meg. Ebben a környezetben a Biztos Kezdet Gyerekházak kulcsszerepet töltenek be, mivel hozzájárulnak a koragyermekkori hátrányok mérsékléséhez és a helyi humán tőke megerősítéséhez.
Mára vitathatatlanná vált a koragyermekkori programok jelentősége a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésének enyhítésében. A koragyermekkor időszaka, az első életévek, mélyen meghatározzák a gyerekek sorsát, további életpályájukat, a helyi és tágabb társadalmi közösség életét, teljesítőképességét, összetartó erejét. A gyerekek fejlődésére vonatkozó tudás és a különböző koragyermekkori programok nemzetközi és hazai tapasztalatai is egyértelműen bizonyítják, hogy a korai években a fejlődés könnyebben fordítható kedvező irányba, mint későbbi életkorban. Magyarország hátrányos helyzetű régióiban a jobb helyzetű családok elvándorlása és a helyben maradó családok magasabb gyerekszáma, kedvezőtlen jövedelmi helyzetük, tartós munkanélküliségük, lakáskörülményeik, valamint a minőségi, hatékony szolgáltatások és más gazdasági-szociális tényezők együttesen növeli a szegénységgel veszélyeztetett gyermekek arányát. Kutatások sora bizonyítja, hogy a nélkülözésben élő gyerekek fejlődését az átlagosnál jóval több kockázat fenyegeti. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása jelentős forrásokat biztosított a társadalom megújítását célzó programok számára. Ilyen a Biztos Kezdet program is, amely a nélkülözésben élő gyerekek és családjaik számára nyújt rendszeres támogatást. A Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatás közel tíz éves kísérleti és többciklusú Európai Szociális Alapból történő projektalapú működés után vált a magyarországi szolgáltatói és ellátórendszer részévé. A Biztos Kezdet program célja, hogy már a születéstől fogva javítsa a szegénységben élő gyermekek fejlődési esélyeit, különösen hátrányos helyzetű régiókban, településeken. Egy 2025 végén meghozott támogatói döntés alapján 2026 és 2028 között Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében központi költségvetési forrásból 41 Biztos Kezdet Gyerekház működik majd, folytatva a korábbi években biztosított szolgáltatásokat. A szolgáltatások kialakítása nem egységes időben történt: azok mintegy negyede már 2010-ben vagy azt megelőzően megkezdte működését, majd több fejlesztési ciklust követően 2018-tól számottevő bővülés indult el, amelynek eredményeként a szolgáltatások száma a vármegyében megközelítette a negyvenet. Országosan 174 ilyen szolgáltatás működik, ezek közül 41 Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található, amellyel a vármegye a szolgáltatásokat működtető vármegyék rangsorában a második helyen áll. Tizenegy járásban működik Biztos Kezdet Gyerekház. A 41 Biztos Kezdet Gyerekház járási eloszlása jelentős területi koncentrációt jelez: a szolgáltatások közel fele négy járásban (Mátészalkai, Vásárosnaményi, Csengeri, Nyírbátori) működik.
- 46/47 -
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 13 járás és 229 település található. A települések 80 százaléka jogállása szerint község, amelyekben a vármegye lakosságának 36,8 százaléka él. A településszerkezetet a nagyszámú kistelepülés jellemzi, ami számos esetben megnehezíti a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést és növeli a térségek közötti ellátási különbségeket. A lakosságszám az elmúlt tizenöt évben 560 ezer főről 520 ezer főre csökkent. Az Észak-Alföldi régióban a legnagyobb, országos szinten pedig a második legmagasabb a vármegyében élő 0-14 évesek aránya, számuk 85 262 fő. A népszámlálási adatok alapján mind az Észak-Alföld régió, mind az Észak-Magyarország régió esetében csökkent az össznépesség 2011 és 2022 között, ugyanakkor a 0-5 éves korosztály aránya enyhén növekedett: előbbi régióban 4,96 százalékról 5,37 százalékra, utóbbiban 4,85 százalékról 5,36 százalékra. Hasonló tendencia figyelhető meg vármegyei szinten is: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye esetében a kisgyermekek aránya 5,28 százalékról 5,66 százalékra, míg Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye esetében 5,09 százalékról 5,65 százalékra emelkedett, ami azt jelzi, hogy a teljes népesség csökkenése mellett a legfiatalabb korosztály súlya kismértékben nőtt a térség demográfiai szerkezetében. A 2024. évi adatok alapján az érettségivel rendelkező 18 évesek aránya 32,4 százalék, amelynél alacsonyabb aránnyal csak Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyék rendelkeznek.
A határ menti kisvárosok demográfiai és társadalmi folyamatai kedvezőtlenebb képet mutatnak: a népességcsökkenés mértéke meghaladja a nem határ menti településekét, miközben az időskorúak aránya a legtöbb településen már meghaladja a gyermekkorúakét. Különösen az ország keleti térségeiben - így Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is - alacsonyabb foglalkoztatottság és ritkább településszerkezet jellemző.[1] Tátrai járási szintű becslést készített a szegénységben, illetve súlyos anyagi deprivációban élők arányáról. Az anyagi depriváció a háztartások gazdasági terheltségének egyik mutatója, amely azt jelzi, ha egy háztartás nem képes megengedni magának bizonyos, a mindennapi élethez szükségesnek vagy általánosan elvártnak tekintett javakat és szolgáltatásokat. Az eredmények szerint az ország harminc legmagasabb szegénységi rátájú járása közül négy, míg a tíz legkedvezőtlenebb mutatóval rendelkező járás közül hat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található.[2] A járások területi fejlettség szerinti besorolását a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Kormányrendelet rögzíti. A besorolás alapját képező számítás négy dimenzió mentén képzett indikátor segítségével írja le a járások közötti különbségeket. A kedvezményezettségi kategóriáknak elsősorban a fejlesztési támogatások felhasználása szempontjából van jelentőségük. A kormányrendelet kedvezményezettnek azokat a járásokat tekinti, amelyek fejlettségi szintje nem éri el az átlagost. Ezen belül kiemelten kezeli, fejlesztendőnek minősíti a legkevésbé fejletteket.[3] A legtöbb fejlesztendő járás, összesen húsz, az Észak-Alföldi régióban található, amiből tizenegy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében helyezkedik el, tehát csak kettő nem tartozik a fejlesztendő járások közé. Ezzel nemcsak a régióban, de az országban is az első helyen van Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye a fejlesztendő járások számát illetően.[4] A kormányrendelet a fejlesztendőkön belül is elkülöníti a fejlettségi rangsor legvégén szereplő, komplex programmal fejlesztendő járásokat. A módszertan alkalmazásával 36 járás került a komplex programmal fejlesztendő kategóriába. Ezek a térségek jellemzően az ország periférikus területein találhatók, és az országos átlagnál kedvezőtlenebb jövedelmi viszonyok, erőteljesebb elvándorlás, valamint alacsonyabb foglalkoztatottsági és vállalkozássűrűségi mutatók jellemzik őket.[5] Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében kilenc komplex programmal fejlesztendő járás van, a vármegye minden második lakosa komplex programmal fejlesztendő járásban él.[6] A járási kategorizálás jól érzékelteti a magyarországi térszerkezet alapvető mintázatait: kirajzolódnak a területi fejlettség járási szintű különbségei, a városi és vidéki térségek eltérő jellemzői, valamint az északnyugati - a budapesti agglomerációval összefonódó - térség és az ország többi része közötti fejlettségi különbségek.[7] Kovács, Komarek, Szabó és Ritter a 2024-es tanulmányában azt vizsgálta, hogyan alakult a fejlesztendő járások gazdasági, társadalmi és infrastrukturális helyzete a többi járáshoz képest 2013-ban és 2022-ben, illetve hogyan változott önmagukhoz képest tíz év alatt. Tanulmányukban a magánállótőke vonatkozásában megállapították, hogy tíz év alatt a vármegye fejlesztendő járásai közül egy sem került a dinamikusan fejlődő vagy a fejlődő kategóriába. Az 54 fejlesztendő járás közül 34 a hanyatló kategóriába került, amelyek közül hat Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található. A humántőke mutatóira (a magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya, valamint az eredményes érettségi vizsgát tett tanulók száma) vonatkozó vizsgálatuk megállapította, hogy a vármegyében egy járás jellemezhető fejlődőként, négy stagnálóként, a többi járás pedig hanyatlóként. A vármegyei járások esetében fejlődés az infrastrukturális és társadalmi tőkével összefüggésben azonosítható. A társadalmi innováció mérésére alkalmas (TINNOVPOT) indikátorrendszer három részből áll: input, output és hatásindikátorok. Az input mutatók elsősorban a helyi társadalmi és gazdasági erőforrásokat írják le, például a civil és gazdasági szervezetek jelenlétét, a demográfiai szerkezetet, valamint a népesség aktivitását és iskolázottságát. Az output indikátorok a települések működésének és szolgáltatási teljesítményének jellemzőit ragadják meg, idetartoznak többek között a szociális ellátások igénybevételéhez, a közfoglalkoztatáshoz, a kulturális aktivitáshoz és a munkaerőpiaci helyzethez kapcsolódó mutatók. A hatásindikátorok a társadalmi folyamatok hosszabb távú eredményeit tükrözik, például a jövedelmi viszonyokat, az iskolázottságot, a háztartásszerkezetet, a közbiztonságot és az életminőség egyes elemeit.[8] A vizsgálatok szerint a kedvezőtlen helyzetű települések térbeli eloszlása erősen koncentrált: leginkább Északkelet- és Délnyugat-Magyarország periférikus, sok esetben határ menti járásaiban találhatók, továbbá több olyan térségben, amelyek vármegyehatárok mentén helyezkednek el. Vármegyei összehasonlításban a legkedvezőtlenebb helyzetben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Békés vár- megye áll. A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei járások versenyképessége a társadalmi innovációs potenciál szempontjából - a nyíregyházi járás kivételével - komplex versenyhátrányos járások kategóriájába sorolható. Somosi, Varga és Kocziszky[9] társadalmi innovációs megközelítésben hasonló térségek esetében azt emeli ki, hogy a perifériás járásokban a társadalmi és gazdasági kihívások - például az elvándorlás, a munkaerőpiaci nehézségek és a korlátozott erőforrások - mellett erős igény mutatkozik a közösségi részvétel, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a stabil, biztonságos megélhetési feltételek erősítésére. A hátrányos helyzetű járások problémái több szinten jelentkeznek, és egyszerre érintik a gazdasági lehetőségeket, a közszolgáltatások működését, valamint a helyi társadalom állapotát. Kóródi[10] egy Baktalórántházai járásban végzett vizsgálata rámutat, hogy a munkalehetőségek hiánya, a fiatalok elvándorlása és az infrastruktúra korlátai mellett a szolgáltatórendszer működését különösen a szakemberhiány és az intézmények közötti együttműködés hiányosságai nehezítik. A hátrányos helyzetű járások szociális és gyermekvédelmi ellátórendszerének működését számos tényező nehezíti: a finanszírozási korlátok, az általános és speciális szaktudással rendelkező munkaerő hiánya, a szolgáltatások túlterheltsége és egyes ellátások hiánya, az intézmények infrastrukturális problémái, valamint a szakemberek fokozott mentális terhelése és a kiégés kockázata, amelyeket tovább erősítenek a támogató szakmai háttér korlátai és a szabályozási környezet egyes ellentmondásai.[11]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
