1. Jogalkotás érthetően - A pontos fogalmazás művészete című nemzetközi konferenciát 2014. november 26-án az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatóság és a Magyar Nyelvstratégiai Intézet közösen rendezte meg. A konferenciát Mátyássy Miklós az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatóság Magyar Nyelvi Osztályának osztályvezetője nyitotta meg, majd Latorcai Csaba helyettes államtitkár köszöntőjében kiemelte a jogalkotás érhetőségének fontosságát, ami a tartalom, a forma és az érvényesülés együttes megvalósulásának záloga, egyben a társadalom fejlettségének tükörképe. Márkusfalvi-Tóth Ádám helyettes államtitkár kiemelte, hogy a szakfordító és tolmácstevékenység központi ágazati irányítását a kormányzati struktúrában az Igazságügyi Minisztérium látja el, ebből következően az OFFI Zrt. tulajdonosi jogait 2011. január 1-je óta az Igazságügyi Minisztérium gyakorolja. Bence Lóránt, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója rövid köszöntőjében emlékeztetett a fordító- és tolmácsképzés fontosságára, és a szakma erkölcsi és morális értékeire. A köszöntőket Merit-Ene Ilja, az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatóság igazgatójának rövid beszéde zárta. Emlékeztetett, hogy az Európai Unió a világ egyik legnagyobb fordítási megrendelője, míg a Fordítási Főigazgatóság az egyik legnagyobb fordító, a 2500 fordítóval és az évente lefordított több, mint két millió oldallal. Az Európai Unió számára mind a huszonnégy hivatalos nyelv egyformán fontos, a dokumentumok kivétel nélkül megjelennek az Európai Unió minden hivatalos nyelvén. Az egyértelműség és az átláthatóság alapvető feltétele a dokumentumok pontos megértésnek, Merit-Ene Ilja ezzel a gondolattal zárta beszédét és kívánt egyúttal jó tanácskozást a megjelenteknek.
2. A délelőtti szekció első előadója Malachy Hargadon, az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatóság Clear Writing kampánykoordinátora volt. Előadását Clear Writing at the European Commission / Pontos fogalmazás az Európai Bizottságnál címmel tartotta. Előadása elején Hargadon emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió huszonnégy hivatalos nyelve egyenjogú és egyenrangú nyelve a közösségnek. Fontos megjegyezni azonban, hogy az angol nyelv mégis kiemelt szerepet játszik a közösségi jogalkotásban, hiszen a legtöbb javaslat és dokumentum angol nyelven születik. Kérdés azonban, hogy ezen angol nyelvi változatok milyen terminológiai egységességgel rendelkeznek, hiszen ha már a forrásnyelvi szövegezés is értelmezési problémákat vet fel, akkor a célnyelvi megfogalmazás sem lehet tökéletes. Éppen ezért a közösségi jogalkotás kiszámíthatósága, közmegítélése, minősége és átláthatósága nagyban függ a konzekvens és koherens terminus-megjelenéstől, melyet alapvetően a szakértő - terminológus - fordító - szerkesztő négyes együttműködése hivatott biztosítani, egy előre meghatározott konzultáció és egyeztetési folyamat alapján. Az előadás második felében az uniós szövegek leggyakoribb és legjellemzőbb fordítási hibáit mutatták be. Ilyen hiba például a nyelvtani tévesztések (névelő; nyelvtani nem; gerundium/főnévi igenév), szórendbeli, stiláris pontatlanságok, a rövidítések helyesírása, a személytelen stílus használatának elmulasztása vagy éppen a helytelen terminológia használat. Hardagon előadása végén kiemelte, hogy a Clear Writing programnak köszönhetően olyan dokumentumok születnek, melyek rövidebben és velősebben tudják átadni mondanivalójukat, kevesebb zsargont tartalmaznak, hozzájárulva így a félreértések elkerüléséhez és a dokumentumok egyértelmű megértéséhez. A Fordítási Főigazgatóság hatékonyságának növelésére különböző tréningek, szerkesztési útmutatók és online fordítástámogatót és oktatási szoftvereket vezettek be, melyek mindegyike hozzájárul a konzisztens és hatékony fordítási eredményhez.
3. A délelőtt második előadója Ingemar Strandvik, az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatóság minőségügyi tanácsadója volt. Előadásának címe Plain languauge in the Swedish tradition/Közérthető nyelvezet a svéd joghagyományban. Meglátása szerint a jogbiztonság a pontos és érthető fogalmazás záloga, amely az állampolgár jogalkotóba vetett bizalmát szimbolizálja. A rövid bevezető után a hallgatóság betekintést nyerhetett a svéd demokrácia alapjaiba, illetve megismerkedhetett a 60-as évek végén a svéd kormány által megfogalmazott ún. megértés joga fogalmába, mely később politikai gondolatként komoly fejlődést hozott a svéd jogalkotásba és jogfejlődésbe. Ennek első lépéseként, 1967-ben megjelent az Administrative drafting guidlines című kiadvány, majd egy évtizeddel később, 1976-ban jogászok és nyelvészek bevonásával megalakult az ún. Revision Team, melynek feladata a következetes és átlátható jogalkotás biztosítása volt. Két évvel később egy teljesen
- 66/67 -
egyedi, gyakorlat orientált, egyetemi alapképzést hívott életre a svéd kormány, melynek elvégzésével Language consultant minősítést lehet szerezni. Az egyetemi képzéssel, továbbá a különböző kutatásokkal egy lavina effektus indult útjának Svédországban. Folyamatossá vált az újonnan elért tudományos eredmények publikálása, konferenciák rendezése és a nyelv- és jogtudomány együttműködése. Az előadás második felében Svédország napjaink nyelvi helyzetét ismertette. A Svéd Királyság jelenlegi lakosságának megközelítőleg 15%-a nem svéd anyanyelvű, amellett pedig az angol nyelv egyre nagyobb teret hódít magának a mindennapokban. Éppen ezért a svéd nyelvtörvényt 2009. július 1-jén egy hosszabb nyelvpolitikai folyamat lezárásaként fogadták el, amely többek között kimondja, hogy Svédországban öt kisebbségi nyelv van; meghatározza a svéd nyelv státuszát; a svéd nyelvhez való hozzáférést továbbá megköveteli az érthető és átlátható nyelvhasználatot a közigazgatásban. Strandvik előadása végén kitért a svéd bíróságoknál működő "The Trust Commission" rendszerre is, mely egyfajta minőségbiztosításként értelmezhető, s amely összesen nyolc kiemelt tényezőből áll. Első volt a hozzáférhetőség kritériuma (bírósági telefonszámok, email címek); majd a bírósági fogadás (sorbaállás, várakozási idő, tanúskodás stb.), az eljárás hossza, a tárgyalás átláthatósága, a szövegezés érthetősége, a média bíróságokról kialakított képe és megítélése, a bírói rendszer felépítése s végül a bírói magatartás. Ezen irányelveket összesen tizennyolc bíróságnak küldte meg véleményezésre a Bizalmi Bizottság. Az irányelvek pozitív fogadtatásra találtak a bíróságok körében, továbbá a bíróságoknak volt lehetőségük saját javaslataikat megküldeni a Bizottság felé. Ennek az együttműködésnek illetve a Bizottság jelentésének köszönhetően egy jogszabály-szerkesztési stratégia kerül kidolgozásra, melynek főbb sarokkövei a formális szabályozás, a szövegezési alapelvárások, a határidők és a képzések voltak. Az előadás végén a továbbképzés lehetőségét ismertette az előadó, svéd kontextusba helyezve. A törvényhozási norma érthetőségének biztosítását legmagasabb szinten is fő feladatként határozták meg. Ez egyben a bírói joggyakorlat sikerességének a záloga is; mert fontos a nyelvi értelmezés, azaz a jogi szövegek közérthetővétele; a jogi pontosság és átláthatóság elősegítése; a jogászok és nyelvészek szoros együttműködésének biztosítása és fenntartása, illetve nemzetközi együttműködések elősegítése és feltérképezése.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
