A családtervezéssel és a gyermekvállalással kapcsolatban különös kártérítési igények jelentek és jelennek meg világszerte napjaink bírói gyakorlatában, melyek korábban az orvostudomány és a technika szerényebb lehetőségei mellett elképzelhetetlenek voltak.
Jelen írás a születés kapcsán előforduló különféle kárigények közül azokra koncentrál, amelyek esetén nem kívánt gyermek jön világra, és olyan kérdéseket vizsgál, hogy lehet-e egy gyermek - akár egészséges, akár fogyatékos - létezését, illetve a felnevelésével járó terheket, eltartási költségeket jogi értelemben kárnak minősíteni.
A gyermekvállalással kapcsolatos e sajátos kárigények az amerikai bírói gyakorlat nyomán három kategóriára bonthatók, elnevezéseik a nemzetközi szakirodalomban széles körben elterjedtek. A "wrongful conception" esetén egy egészséges, de nem kívánt gyermek világra jövetele a szülőkkel szemben tanúsított, valamilyen - a gyermek fogantatásával vagy megszületésével kapcsolatos - felróható magatartásra vagy mulasztásra vezethető vissza, amiért a szülők kártérítést igényelnek.1 A "wrongful birth" kifejezés szintén a szülők kárigényére utal, amikor olyan fogyatékos gyerekük születik, akit abortáltak volna, ha az orvosok a fogyatékosságot megfelelően diagnosztizálták, illetve erről a szülőket kellőképpen tájékoztatták volna. A "wrongfullife" fogalom a fogyatékos gyerek kárigényét takarja, melyet azért érvényesít, mert az elmulasztott abortusz miatt betegen megszületett.
E kategorizálásnál fontos szempont a kártérítési igény alanyának vizsgálata, melynek keretében a szülők, az anya, vagy a gyermek igénye egyaránt szóba kerülhet. A károsult, valamint a károkozó személyének és a kár fennforgásának megállapítottsága esetén további izgalmas kérdés akár, illetve a kártérítés mértéke, tekintettel a vagyoni és a nem vagyoni; immate-riális hátrány eltérő szempontjaira is. A kártérítési igények felmerülhetnek szerződési jogi vagy deliktuális alapon, amely megkülönböztetésnek akkor van igazán jelentősége, ha a két jogterület szabályai eltérnek egy-mástól.2
A cikk a fent meghatározott három esetcsoportot vizsgálja külföldi és magyar jogesetek bemutatása segítségével.3
Ha az egészségesen megszületett gyermek nem kívánt a szülők részéről, kártérítési igénnyel léphetnek fel, ha van olyan személy, akinek felróható és okozatos magatartása családtervezési jogukat, vagy a szülő nő testi épségéhez, egészségéhez fűződő jogát megsértette (deliktuális felelősség) vagy gyermek születését elkerülni célzó szerződést szegett velük szemben, és ebből fakadóan vagyoni kárt, ill. nem vagyoni hátrányt szenvedtek el. Vagyoni kárként értékelhetőek e körben a sikertelen, terhességet kiküszöbölni célzó műtéttel vagy más beavatkozással okozott költségek, a szülőket terhelő gyermektartási és -nevelési költségek, valamint a szülő nő nem kívánt terhességével összefüggő esetleges jövedelem-kiesése. Nem vagyoni kárként felmerülhet a nem kívánt terhességgel együtt járó fájdalom, lelki megterhelés, melynek körében különböztetni lehet aszerint, hogy a terhesség normális lefolyású volt-e, vagy rendkívüli jellegű és többletszenvedést okozó.
Itt kell feltenni a sokakat felháborító kérdést, hogy vajon egy egészséges gyermek megszületése felfogható-e kárként és megalapozhat-e kártérítési igényt. A kérdésre adott válasz egyértelmű "nem". A hazai és a külföldi joggyakorlat és jogirodalom egyaránt arról tanúskodik, hogy egy egészséges, de nem kívánt gyermek léte jogilag kárként nem állapítható meg. A felelősségi jog tehát - etikai és alkotmányjogi érvekkel támogatva - úgy foglal állást, hogy az egészséges gyermek léte nem lehet kár, és a szülőknek a gyermek felnevelésével járó életmódváltozása nem jelent nem vagyoni hátrányt. Éppen ellenkezőleg, a gyermek léte nyereség, mivel a gyermekszületéssel nem értékcsökkenés, hanem értéknövekedés történik.4 A gyermek születésével összefüggésbe hozható egyéb kárigények, jellemzően a tartási költségek kérdésében azonban már megoszlanak a vélemények. Ennek illusztrálására szolgálnak az alább bemutatott külföldi és magyar jogesetek.
1. Németországban a wrongful conception esetek megítélése ellentmondásos, a német legfelsőbb bíróság (Bundesgerichtshof, BGH) álláspontja szemben áll a német alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht, BVerfG), és egyes alsóbb bíróságok felfogásával. Az alkotmánybíróság egy büntetőjogi rendelkezéssel kapcsolatos normakontroll eljárás során fejtette ki nézeteit,5 és kimondta, hogy a gyermek létének kárforrásként való jogi megállapítása alkotmányossági okokból kizárt, ennélfogva nem lehet a gyermek eltartási költségét sem kárként értékelni.6 Külön megítélést igényel ugyanakkor - hangsúlyozza a BVerfG - az orvosi kezelési hibákért és a sikertelen terhesség-megszakításokért való polgári jogi felelősség kérdése. Az orvos természetesen kártérítési felelősséggel tartozik azzal a gyermekkel szemben, aki a félresikerült terhesség-megszakítás következtében károsodást szenvedett.7
A BGH az alkotmánybíróság nézetével ellentétes ál-láspontra8 helyezkedik annyiban, hogy a nem tervezett gyermek eltartási költségét kárként ismeri el, éppen úgy, ahogyan például a holland legfelsőbb bíróság, ugyanakkor a BGH is egyetért az alkotmánybírósággal abban, hogy az egészséges gyermek léte kárnak nem tekinthető.9
Az első 1969-ben e témában született német ítélet (Landesgericht LG, Itzehoe)10 a BGH nézetével egyező álláspontot foglalt el, és a családtervezési károk megté-ríthetőségét elismerte. A bíróság megállapította annak a patikusnak a felelősségét, aki a receptet félreolvasva fogamzásgátló szer helyett gyomorpanaszokra való gyógyszert adott ki, így egy nem kívánt gyermek jött világra. A bírói ítélet szerint a gyógyszertáros felróhatóan megszegte az adásvételi szerződést, a kár pedig az a megterhelés, ami a szülőkre a gyermek eltartásának kötelezettsége miatt hárul. A bíróság figyelembe vette azonban azt is, hogy a szülők felróhatóan közrehatottak káruk bekövetkezésében, hiszen figyelmesebben is elolvashatták volna a betegtájékoztatót.
Ezzel ellentétben egy hasonló esetben egy másik bíróság (LG München kimondta, hogy hiányzik a kár, mint a kártérítési felelősség egyik fogalmi eleme, és a gyermektartási költségekre való igényt elutasította.
A kölni OLG (Oberlandesgericht)12 sem ismerte el a tartási költségek iránti igényeket, kifejtette, hogy sem a BGB, sem a német gyógyszertörvény nem alapoz meg nem kívánt terhesség miatti kártérítési igényt, ha a terhesség ezt kiküszöbölni hivatott módszer sikertelen alkalmazásának, vagy a terhességet megelőzni célzó eszközzel kapcsolatos nem megfelelő tájékoztatásnak a következménye. A testi sértésként kvalifikált nem kívánt terhesség nem áll ugyanis okozati összefüggésben a gyermek tartásával kapcsolatos igényekkel, és az önrendelkezésen alapuló családtervezési jog sérelme sem elismerhető ilyen esetekben. Ez az érvelés azon a megfontoláson alapszik, hogy elvégre nem az orvos az oka a nem kívánt eredmény bekövetkezésének, ő azt csak megakadályozhatta volna, az orvosi mulasztás az okozatossági láncban tehát nem meghatározó.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
