A tanulmány számára választott cím elgondolkodtató kérdést vet fel: mit takarnak a "gazdasági szerződések", és milyen "követelményeik" lehetnek az új Ptk. kodifikációs munkálatai során? Lehetséges-e, van-e értelme a "gazdasági szerződések" joggyakorlatáról szólni, megvalósítható feladatot jelent-e egy ilyen fajta joggyakorlat igényeit összefogni, bemutatni és a jogalkotó felé tolmácsolni? Úgy vélem, a kérdés megválaszolása - a téma behatárolása érdekében is - bizonyos előzményi tisztázást tesz szükségessé, amelynek következtetései a továbbiakban is irány-adóak lehetnek.
1. Az ország Alkotmányban deklarált célja a szociális piacgazdaság megteremtése. Szamos elméleti tanulmány mutatott rá, hogy a nagy jogterületek közül a polgári jog (magánjog) adekvát arra, hogy a piacgazdaság kihívásainak megfeleljen. A joggyakorlat szemszögéből a kérdés az, a mai polgári jog - és a polgári jogot gyakorló jogászok - hajlandóak-e befogadni az újonnan alakult üzleti-gazdasági szférát, vagy hozzáállásuk inkább távolságtartó. Úgy tűnik, bizonyos fokú idegenkedés - talán a múlt reflexei, vagy a kereskedelmi jogias készség és tudás elfelejtése, időnként a "tiszta" polgári jog illúziója miatt - tetten érhető. Másfelől mintha látensen tovább élne a ",gazdaság komplexitásának" jelszava alá bújtatott zártkörű elkülönülés, a gazdaság jogi szeparálódásának vágya. A valóságban pedig az üzletszerű gazdaság soha nem ismert vagy elfelejtett elvárásaival nyomasztóan nehezedik a polgári jogra. Nagyon fontos tehát, hogy a kialakult helyzetet helyesen kezeljük: a gazdaság végre ténylegesen és tartalmilag is a polgári jog eszköztárával kíván élni, a piacgazdaság számára a szerződési jog, a kártérítési jog vagy a tulajdonjog alapkategóriák. A piacgazdaság logikája a polgári jog logikájával konform, a piacgazdaság befogadása tehát nem a polgári jog valamiféle újabb "gazdasági jogiasítását" jelenti, hanem éppen ellenkezőleg, a polgári jog megújulását, eszköztárának kiteljesedését, jogintézményeinek modernizálódását eredményezi.
A gazdaság persze természetéből adódóan türelmeden, nem várhat, a jogi szabályozással szembeni követeléseit mindenképp kikényszeríti. A polgári jog szempontjából súlyos hiba és mulasztás lenne, ha ez nem a jogágon belüli intakt rendszerben, hanem szétszórt (vegyes) jogszabályi anyagban történne meg. A Polgári Törvénykönyv napirenden levő kodifikációs munkáinak tétje tehát az, hogy a polgári jog a piacgazdasági szféra magánjogát képes lesz-e egységes integráns rendszerbe ágyazva befogadni, vagy pedig a gazdaság jogi elvárásait alábecsüli, netán "kirekeszti", ennek következtében külön jogszabályokban kiérlelődő, esetleg komolyabb koordináló erő hatására kódex szintű, bár a Ptk.-t háttérjogként alkalmazó "kereskedelmi jog" jöhet létre. Megjegyezzük, a kereskedelmi jog piacgazdasági viszonyok között önmagában egyáltalán nem pejoratív értelmű: szélesebb értelemben véve mindazon gazdálkodók státusával foglalkozik, akik üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak, és általában mindazon ügyletekkel, amelyek tipikusan a gazdasági szférában jelennek meg. A kereskedelmi jog tartalmában magánjog, árutermelésen alapuló piacgazdaságokban az üzleti gazdasági élet magánjoga. Elméleti szinten a kereskedelmi jog a magánjog integráns része, a magánjogtól független tétének elvi alapja nincs. Ebből azonban nem következik, hogy az üzleti gazdasági élet magánjoga - amint a nemzetközi példák mutatják is - ne jelenhetne meg egy magánjogi kódexen kívüli jogszabályanyagban, esetleg szerkesztett kereskedelmi kódexben, elsősorban akkor, ha a magánjogi kódex nem mutat kellő hajlandóságot arra, hogy az üzletszerű gazdaság magánjogát is befogadja.
A piaci üzleti gazdálkodás a magánpolgári viszonyokhoz képest ugyanis mutat olyan sajátosságokat, amelyekre a magánjogi szabályozásnak figyelemmel kell lennie. A piaci jogokban közismert sajátos vonások jelzésszerűen:
- a gazdálkodás és szakmai tevékenység jogi szempontból sajátos szervezeti keretek között folyik, a szervezetek belső életének, működésének, külső-belső viszonyainak, megszűnésüknek kifinomult joga alakul ki (társasági jog, csőd- és felszámolási jog);
- a gazdálkodás piaci viszonyok között üzletszerűséget feltételez, azaz a termelő, szolgáltató, kereskedelmi tevékenységet rendszeresen (folyamatosan, ismétlődő jelleggel) és nyereségszerzés érdekében (nem szükséglet-kielégítési céllal) folytatják; -
- jellemzőek a tömegméretű árukapcsolatok, amelyek magukkal vonják műszaki és jogi területen egyaránt az általános vonások kiemelésének igényét; mindez a blankettaszerződések elterjedt használatában, az általános műszaki, minőségi paramétereket kifejező szabványok fontosságában, kereskedelmi, tőzsdei szokványok körében jelenik meg;
- az üzleti viszonyok között kiemelkedő jelentősége van a tőke mobilitásának, mozgás) sebességének, ezért a magán polgári viszonyokhoz képest nagyobb szerep jut a hitelnek és az ehhez kapcsolódó jogintézményeknek (pénzkötelmek, kamat, értékpapírok, bankügyletek);
- a gazdaság etikájának, a tisztességes piaci magatartásnak külön joganyaga alakul ki (versenyjog);
- a piacok kiterjesztésének igényéből adódik a kereskedelem nemzetközi jellege. Az európai integráció jogegységesítési-jogharmonizációs területei között élenjáró a nemzetközi (európai) kereskedelmi jog, elengedhetetlen követelmény a nemzetközi kereskedelmi jog eredményeinek a hazai, nemzeti jogba történő átültetése;
- említésre méltó végül a gazdaságnak a jogi szabályozás összehangoltságára vonatkozó igénye, az tehát, hogy a piacgazdaságban a meghatározóan magánjogi szabályozás összhangban álljon más jogági megoldásokkal (különösen az eljárásjoggal és végrehajtási joggal, továbbá a pénzügyi, adózási jogi módszerekkel, vagy a büntetőjogi felelősséggel), az összehangolt jogi rendezés jól áttekinthető, kiszámítható legyen.
A példaszerűen felsorolt, legfontosabbként kiemelt "kereskedelmi jogias vonások elsősorban a magánjog szerződési jogával szemben támasztanak átfogó szabályozási igényeket, de természetesen kihatnak általában a magánjogi jogintézményekre.
A kérdés cellát az, hogy e különös igényeket a polgári jog (magánjog) mennyiben képes vagy hajlandó respektálni és sajátjaként kezelni.
2. A felvetett előkérdésekre a választ a polgári jog átfogó reformjához készült "Indító tézisek"1 tartalmazzák.
A kodifikáció során - részben elvi megfontolások okán, részben a nemzetközi tendenciákhoz igazodva - a monista szabályozási filozófiának megfelelő egységes Polgári Törvénykönyv gondolatából kell kiindulni. A polgári jog tárgyát és módszerét tekintve egységes jogág: a vagyoni és áruviszonyokat, a személyhez fűződő jogok védelmét szabályozza a mellérendeltség és egyenjogúság elvei szerint. Az alapvető jogági egységesség azonban nem jelend, hogy a polgári jogon belül - elsősorban a jog gyakorlatában - ne lenne megfigyelhető egyfajta differenciálódás. A polgári jog és piacgazdaság összefüggése szempontjából nem hagyható figyelmen kívül, hogy a polgári jog lényegében azonos jogintézményei eltérően jelenhetnek meg az üzleti-kereskedelmi szférában, és a civil-polgári szféra viszonyai között. Az üzletszerű gazdaságra a tömegméretű termelés és árukapcsolatok, illetve az egyedi, de nagyméretű létesítmények (beruházások) megvalósítása a jellemző; az áruviszonyok nem szükségletkielégítési, fogyasztási célúak, hanem a termékek továbbítására, forgalmazására irányulnak. A gazdálkodók a szerződéses árukapcsolatokban arra törekszenek, hogy az ügyletek rendszeres lebonyolításával nyereséghez, jövedelemhez jussanak. A polgári civil szféra körében ugyanakkor a szerződések azt a célt töltik be, hogy lebonyolítsák a magánpolgár eseti, ad hoc jellegű szükséglet-kielégítést szolgáló vagyoni aktusait, jogi keretet adjanak a fogyasztási javakkal való ellátásukhoz. Az árucsereviszonyt jogi formában kifejező szerződés, a jogi technika azonos, a megkötött szerződések funkciója, a mögöttük álló társadalmi, vagyoni viszonyok azonban részben eltérő jellegűek, ezért az elvben hasonló szerződéses kapcsolatoknak más oldalai és vonásai domborodhatnak ki.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
