A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának (a továbbiakban: PTE ÁJK) Márkus Dezső Összehasonlító Jogtörténeti Kutatócsoportja (a továbbiakban: pécsi kutatócsoport) és a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának (a továbbiakban: SZTE ÁJTK) Civilisztikai Tudományok Intézete (a továbbiakban: szegedi kutatócsoport) 2024. június 13. napján közösen rendezte meg immár hetedik alkalommal[1] a Family Law Workshopot (a továbbiakban: workshop). Az előadások megtartására és meghallgatására hibrid formában nyílt lehetőség. A PTE ÁJK által alapított pécsi kutatócsoport célul tűzte ki, hogy az európai jogfejlődés közös gyökereit és értékeit az összehasonlító jogtörténet kutatási módszereivel feltárja, valamint bemutassa a közös európai jog alapjait,[2] különösen azokon a jogterületeken és kérdésekben, ahol a történeti-dogmatikai értelmezésnek fontos üzenete van napjaink számára. A két szakmai műhely találkozói szép példát mutatnak arra is, hogy az egyes szekciókat követő tudományos vita mennyiben járulhat hozzá egy kérdés többoldalú megközelítéséhez, és így a kutatási eredményeket közlő tanulmányok végső formálásához.[3]
A vendéglátó PTE ÁJK dékánja, Fábián Adrián (egyetemi tanár, PTE ÁJK) nyitotta meg a konferenciát. Beszédében hangsúlyozta, hogy a tudományszervezés az egyetemek feladata a fővárosban és vidéken egyaránt. A tudományszervezés vidéki eredményei alapján méltatta a pécsi kutatócsoport vezetőjének, Herger Cs. Eszter DSc (egyetemi tanár, PTE ÁJK) érdemeit. A szegedi kutatócsoport részéről Hegedűs Andrea PhD (egyetemi docens, SZTE ÁJTK) köszöntötte a jelenlévőket is, egyúttal tolmácsolta a szegedi jogi kar dékánjának üdvözletét. Kőrös András (nyugalmazott kúriai tanácselnök) online köszöntőjében a családjog határainak kiszélesedését hangsúlyozta, amelyet meglátása szerint a konferenciaprogram is alátámaszt. Ehhez a gondolathoz csatlakozott Nochta Tibor (egyetemi tanár, PTE ÁJK), aki a családjogot a "civiljog üstökösének" nevezte és a családjog más jogterületekhez való kapcsolódási pontjaira hívta fel a figyelmet.
A workshop előadásait két szekcióra bontották. Az első szekciót, melynek előadásai a házassági és élettársi jog dogmatikai és gyakorlati problémáival foglalkoztak, Hegedűs Andrea moderálta. A második szekció előadásait, melyekben a jogalkalmazói gyakorlat szempontjából mutattak rá az előadók a családjogi és gyermekvédelmi kihívások aktuális kérdéseire a válaszlehetőségek megfogalmazásával a gyermek érdekét középpontba állítva, Kovács Ildikó (óraadó, PTE ÁJK, kollégiumvezető, Pécsi Ítélőtábla) értékes megjegyzései kötötték össze.
A házassági és élettársi jog dogmatikai és gyakorlati problémáival foglalkozó szekció Kövesné Kósa Zsuzsanna (tanácselnök, Kúria) előadásával kezdődött, amelynek témája a közszerzeményi rendszer szerinti vagyonelszámolási problémák kérdésköre volt. Rámutatott az ítélkezési gyakorlatot jellemző dilemmára az élettársak közötti törvényes vagyonjogi rendszer értelmezése kapcsán. Véleménye szerint a polgári korszak dogmatikai kettősége figyelhető meg napjaink joggyakorlatában, ugyanis a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapján az élettársak életközösségének megszűnését követő vagyonelszámolásáról a vagyonszaporulat tekintetében bírói úton dologi jogi és kötelmi igényként is döntenek. Feloldhatatlan problémát jelent a bírák számára, hogy az anyagi igény kötelmi jellegű, de azt természetben kell kiadni. A tanácselnök asszony szerint csak az elmélet tud segíteni az egységes bírói gyakorlat kialakításában. Hangsúlyozta, hogy a keresetlevélben pénzben kell meghatározni az életközösség megszűnése esetére támasztott igényt.
A szekció következő előadását Herger Cs. Esztertől hallhattuk, aki dogmatikai környezetbe ágyazva kereste a megoldási lehetőségeket az előző előadás során feszegetett kihívásokra az európai családmodellek (házasság, nem házasságon alapuló együttélés) vizsgálatával, mivel mindkét kategória jogi értelmezése és szabályozása tekintetében jelentős különbségek vannak az egyes államok jogrendjében. Abból a kérdésből indult ki, hogy van-e létjogosultsága a házasságon kívüli együttélésnek a 20-21. századi Európában. Kitért a német szö-
- 58/59 -
vetségi alkotmánybíróság gyakorlatára a nem házasságon alapuló együttélések tekintetében. Előadásában utalt arra is, hogy hogyan változtak az erre vonatkozó szabályok a közösségi értékirányultság alakulásának függvényében. A kifejezetten és a hallgatólagosan megkötött szerződések jó erkölcsbe ütközésének eseteiről is hallhattak a résztvevők. Az előadás zárásaként a magyar jogrendszerben is létező bejegyzett élettársi kapcsolatot összehasonlító módszerrel vizsgálta a német, a francia és az osztrák jogi párhuzamok és különbségek ismertetésével.
Kutasi Tünde (tanácselnök, Pécsi Ítélőtábla), A közös vagyon és a különvagyon elhatárolása a törvényes házassági vagyonjogban a Pécsi Ítélőtábla gyakorlatában című előadásában kifejtette, hogy a házassági vagyonjogi perekben a szerződések érvénytelenségének megállapítása (uzsorás, jó erkölcsbe ütköző) és a bizonyítási nehézségek jelentik - állapotrögzítő nyilatkozat hiányában - a legnagyobb kihívást. A tanácselnök asszony előadásának normatív hátterét számos gyakorlati példával színesítette, és egyértelműsítette az ítélkezési gyakorlatot a közös vagyon és különvagyon elhatárolása tekintetében.
A szekciót lezáró előadást Herke-Fábos Barbara Katalin PhD (egyetemi adjunktus, PTE ÁJK) tartotta meg a közvetítői tevékenység morális és jogi kereteiről. Bevezetőjében utalt a közvetítői tevékenység dogmatikai összefonódására a házassági- és élettársi joggal. Előadását empirikus kutatására[4] és a normatív háttér ismertetésére építette fel három kérdés középpontba állításával. Az előadó arra kereste a válaszokat, hogy van-e a közvetítői tevékenység megsértésének morális vagy jogi következménye, ismerik-e a közvetítők saját tevékenységük korlátait, valamint biztosított-e a megfelelő szakmai vagy jogi háttér a közvetítők jó hírnevének védelmezéséhez?
A második szekció az Aktuális kihívások és válaszlehetőségek: a gyermek legfőbb érdeke címet viselte. Ocskó Katalin (általános elnökhelyettes, Fővárosi Törvényszék) előadásában az ítélkezési gyakorlatban megjelenő kihívásokról és tapasztalatokról beszélt az ítélőképessége birtokában lévő gyermek értesítési kötelezettségével, valamint a váltott gondoskodással és a gyermek meghallgatásával összefüggésben. Vitaindító kérdést tett fel a fórum résztvevőinek: milyen a gyermekközpontú igazságszolgáltatás? Álláspontja szerint nem az eljárás gyorsasága szolgálja feltétlenül a gyermek érdekének érvényesülését. Véleménye szerint a gyermekek érdekeinek biztosításához elengedhetetlen a gyermeki jogok érvényesülése. A gyermek joga, hogy információval lássák el arról, hogy mi, hol, hogyan fog vele történni. Ezért az ítélkezési gyakorlatnak is van felelőssége abban, hogy a gyermeket megóvja a felesleges lelki terhek kialakulásától.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
