Az alábbi írás azt vizsgálja, hogy a korlátolt felelősségű társaság legfőbb szerve által elhatározott tőkeemelés mikor hatályosul, külön is rákérdezve arra, hogy vajon az anyagi (társasági) jogi hatály miként viszonyul a cégjogi és a számviteli hatályosuláshoz. Az anyagi jogi vagy társasági jogi hatály alatt azt értjük, hogy valamely változás (in concreto a tőkeemelés) a tagok egymás közötti, valamint az egyes tagok és a társaság közötti jogviszonyokban mikortól fejt ki joghatást. A cégjogi (vagy eljárásjogi) hatály pedig azt jelenti, hogy az adott változás (tőkeemelés) mikor hatályos harmadik személyekkel szemben (illetve, gyakorlatilag, erga omnes).[1] Dogmatikai evidencia, hogy a cégjogi hatályosulás függ az anyagi jogi hatályosulástól, mert a változás cégjegyzékbe való bejegyzésének egyik sine qua non feltétele a változást megalapozó anyagi jog (társasági) jogügylet igazolása a cégeljárásban. Végül a számviteli hatály azt jelenti, hogy a társaság mikor jogosult és köteles a jegyzett tőke megváltozott mértékét a könyveiben átvezetni. A társaság/cég saját könyvelése ugyan nem jogügylet, de annak kifelé - harmadik személyekkel (elsősorban az aktuális és potenciális hitelezőkkel) szemben - fontos tájékoztató funkciója van.
A jogrendszer belső koherenciája, a jogbiztonság és a hitelezői érdekek garanciája szempontjából az kívánatos, hogy a jegyzett tőke megemelésének három (anyagi jogi, cégjogi és számviteli) hatályosulása észszerűen egészítse ki egymást.
A cikk első részében a problematika tételes jogi hátterét térképezzük fel a hatályos jogszabályok alapján, hogy a második részben egy konkrét jogesetet elemezzünk. A harmadik részben levonjuk - részben de lege ferenda, koncepcionális - következtetéseinket.
Az anyagi jogszabályok alapján egyértelmű, hogy a kft. tőkeemelése - annak forrásától függetlenül - jogügyleti kérdés, mely jogügylet nem reálaktus.
A Ptk. 3:198. § (1) bekezdése értelmében a tagok elhatározhatják a törzstőke újabb vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával történő felemelését. A (2) bekezdés e) pontja szerint e körben meg kell határozni a vagyoni hozzájárulások teljesítésének az idejét is. A 3:200. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a tőkeemelésről szóló határozatban meghatározott mértékű és összetételű vagyoni hozzájárulás szolgáltatására vonatkozó kötelezettségvállalásokat tettek az erre jogosultak, akkor a társaság köteles társasági szerződését a felemelt törzstőkének megfelelően módosítani. A létesítő okiratot tehát a tőkeemelés elhatározásával (a tőkejuttatásra való kötelezettség elvállalásával) prompt módosítani kell, függetlenül attól, hogy majd utóbb mikor kerül sor a tőkeemeléshez szükséges vagyoni hozzájárulás teljesítésére.
A törzstőkén felüli vagyon terhére történő tőkeemelés a fentiektől - témánk szempontjából - nem sokban különbözik: a Ptk. 3:201. § (1) bekezdése szerint a társaság a tagok határozatával a törzstőkét a törzstőkén felüli vagyonából akkor emelheti fel, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a társaság saját tőkéjét, és a társaság a mérlege szerint rendelkezik a szükséges törzstőkén felüli vagyonnal. A (2) bekezdés ehhez hozzáteszi, hogy a törzstőkén felüli vagyonból történt törzstőkeemelés a tagok törzsbetéteit a korábbi törzsbetétek arányában növeli. A törzstőkén felüli vagyonból történő tőkeemelés esetére a Ptk. külön nem írja elő a társasági szerződés módosítását, de a módosítás kötelezettsége a Ptk. 3:5. § e) pontjából, a 3:159. §-ból és a 3:161. §-ból következik. A törzstőkeemelés a társasági szerződés módosításának minősül.[2]
A fentiek alapján egyértelműnek tűnik az az anyagi jogi következtetés, miszerint a törzstőke (jegyzett tőke) emelésére vonatkozó tagi akarat - kellő formában történő - kifejezésével a társaság jegyzett tőkéje társasági jogilag azonnal módosul. Ha a tagok adott napon arról döntenek, hogy a társaság jegyzett tőkéjét megemelik (és - szükség szerint - az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátására is kötelezettséget vállalnak), akkor társasági jogilag ugyanezen a napon a tőkeemelés megtörtént. A törzstőke éppen azért jegyzett (és nem saját) tőke, mert az a tagok ügyleti akaratától függ, és a priori független a ténylegesen a társaság rendelkezésére bocsátott vagy álló (saját) tőke aktuális mértékétől. A tagok vonatkozó ügyleti akaratát a létesítő okirat, illetve annak módosítása rögzíti.
Ha a jegyzett tőke változását annak elhatározásakor nem kellene azonnal rögzíteni a társasági szerződésben, vagyis ha a tőkeemelés társasági jogilag nem hatályosulna azonnal, akkor értelmezhetetlen lenne a tagok ebből fakadó, a tőkeemeléshez szükséges vagyoni hozzájárulások rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettsége.
A hatályos Ptk. a pénzbeli törzsbetétek szolgáltatására ráadásul nem is ír elő strict határidőt, e határidő a 3:162. § értelmében akár több év is lehet (a 3:163. § csak az apport teljesítésével szemben szab kógens határidőket). A tagoknak tehát lehetőségük van arra, hogy akár a kizárólag pénzbeli vagyoni hozzájárulással alapított kft. valamennyi tagját is feljogosítsák arra,
- 4/5 -
hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig nem kötelesek semennyi összeget befizetni, illetve a társasági szerződésben a nyilvántartásba vételtől számított egy évnél hosszabb időtartamot is megállapíthatnak a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett vagyoni hozzájárulás szolgáltatására.[3] Mindez természetesen a tőkeemelés kapcsán is megfelelően irányadó.
A hatályos Ctv. 24. § (1) bekezdés d) és f) pontjai értelmében a cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a létesítő okirat keltét és a jegyzett tőke mértékét. Ennek előírása eljárásjogi oldalról logikusan követi a fent bemutatott anyagi jogi szabályozást: ha a cég jegyzett tőkéje (és így a létesítő okirata) módosul, e tényt a cégnek - a Ctv. 50. § (5) bekezdése értelmében 30 napon belül - változásbejegyzési kérelemben be kell jelentenie az illetékes cégbíróság felé.
A Ctv. 22. § (3) bekezdése értelmében valamely cégadat megváltozása főszabályként csak akkor fejthet ki joghatásokat harmadik személyekkel szemben, ha az adat a Cégközlönyben közzétételre kerül. A cégjogi hatály ezért a közzétételhez kapcsolódik, mely közzététel logikailag és az időben értelemszerűen követi magát a változást (a cégadat megváltozására vonatkozó társasági döntést, ügyletet), és a változása bejegyzését elrendelő cégbírósági végzést. A következő algoritmussal állunk tehát szemben:
T0 anyagi jogi változás;
T1 változásbejegyzési kérelem benyújtása a cégbírósághoz;
T2 a cégbíróság végzése a változás bejegyzésének elrendeléséről;
T3 a megváltozott adat közzététele a Cégközlönyben.
Az algoritmus független attól, hogy a cégbíróság a változás bejegyzésével egyidejűleg milyen kapcsolódó adatokat jegyez be, illetve hogy a cégadat kapcsán a cégjegyzék milyen kiegészítő adatokat tartalmaz. Annak érdekében, hogy egy, a hatályos szabályozáson alapuló félreértést könnyebben tisztázhassunk, a Ctv. hatályos rendelkezéseinek tárgyalása előtt indokolt röviden áttekinteni az ahhoz vezető jogalkotási utat, előre bocsátva, hogy az alapvető probléma abból fakadt, hogy a Ctv. - helytelenül és feleslegesen - nem csak a cégjogi (erma omnes) hatályosulással foglalkozott, hanem az anyagi jogi hatályosulást is szabályozni kívánta, de e kettőt nem különböztette meg elvi éllel.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
