- mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára az MTI-nek a 2017. január 10-ei egyeztetést követően. Hozzátette, az új kódex hatékonyabbá tenné a büntetőeljárásokat és jelentősen nagyobb teret adna a sértetti érdekek érvényesítésének. Mint mondta, az első egyeztetést decemberben tartották, most pedig áttekintették, hogy a pártok szakértőitől kapott észrevételekből mit tudnak beépíteni a törvénytervezetbe. Jelezte: az észrevételek nagy részét be tudják építeni az indítványba. Az államtitkár hozzátette, hogy a pártoktól érkező egyes javaslatokkal kapcsolatos minisztériumi érvelések zömét az ellenzéki képviselők és szakértők is elfogadták, így a tervezetet egyértelműen alkalmasnak ítélték benyújtásra.
(2017. január 10.)
- mondta Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium európai és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára, aki hazánkat képviselte a globális nemzetközi áldozatsegítési konferencián 2017. január 9-én, Párizsban. Világszerte milliók fejezték ki szolidaritásukat a 2015. január 11-én, a Párizsban történt támadásokat követően. Az azóta eltelt két évben a terrorfenyegetettség felerősödött, számos esetben okoztak krízishelyzetet a merényletek. Válaszul az áldozatok nemzetközi támogatottságának igényére, 2017. január 9-én Franciaország az UNESCO támogatásával Párizsban rendezte meg - mintegy 400 résztvevővel - az első globális nemzetközi áldozatsegítési konferenciát azzal a céllal, hogy a részt vevő államok letegyék egy európai és globális, nemzetközi kezdeményezés alapjait egy interdiszciplináris, folyamatos és koordinált államközi áldozattámogatási rendszer érdekében. A konferencián Kecsmár Krisztián kiemelte, hogy a magyar kormányzat prioritásként kezeli a bűncselekmények áldozatainak segítését, és a jövőben is aktív kezdeményező és megvalósító szerepet vállal a már meglévő, illetve a jövőben kialakuló nemzetközi együttműködésekben.
(2017. január 11.)
Csak a kölcsönösségen alapuló dialógus hozhat eredményt - fogalmazott, hozzátéve, az EJEB hatásköréről szóló egyezmény reformja "hosszú időt venne igénybe, s az eredménye bizonytalan lenne". Hozzátette, ma reálisabbnak tűnik a bírók közötti párbeszéd újraértelmezése, az összehasonlító jog szerepének erősítése, amelynek következménye a strasbourgi bírói fórum önmérsékleten alapuló szerepvállalása lehetne. Trócsányi László kiemelte, az intézmény döntéseinek akkor van valódi legitimációjuk, ha azt az országok el tudják fogadni, azaz az ítéletek nem idegenek az adott társadalomtól. Az EJEB feladata és felelőssége, hogy megfontolja a Nagy-Britanniából, Franciaországból és más országokból érkező kritikákat - írta a miniszter.
(2017. január 19.)
A rendezvényt Tálos Péter, a JVSZ elnöke nyitotta meg, hangsúlyozva: "Ahhoz, hogy a magyar cégek igazán versenyképesek lehessenek mind a hazai, mind a nemzetközi piacon, versenyképes jogi környezetre van szükség, ennek megteremtésében pedig elengedhetetlen szerepe van az Igazságügyi Minisztérium munkájának." A JVSZ hazai és külföldi vállalatokat tömörítő érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezet, az Igazságügyi Minisztériummal fennálló stratégiai megállapodása alapján szakmai észrevételeivel sok esetben hozzájárul a gazdasági jellegű jogszabályok előkészítéséhez. Az üzleti reggelin Trócsányi László az Igazságügyi Minisztérium közelmúltbeli és jövőbeli jogalkotási munkáiról beszélt, amelyek pozitívan érinthetik az ország versenyképességét. Bevezetőjében az igazságügyi miniszter általános jelenségként említette a túlburjánzó jogalkotást, annak kapcsán két jelenséget emelt ki, a "túlkodifikáció"-t és a "felülkodifikáció"-t. Előadásában kitért még a jogrendszerrel, illetőleg a jogalkotással szembeni elvárásokra, mint a jogbiztonság, ugyanakkor a változó körülményekre, a gazdasági élet kihívásaira való rugalmas reagálás szükségességére. Ennek megfelelően különböztette meg
- 70/71 -
a Minisztérium "nem terv szerinti, ad hoc" jellegű, külső körülmények változása által generált és a "terv szerinti, programszerű" jogalkotási munkákat. Többek között előbbire példaként hozta fel a devizahitelesek ügyének rendezésére született törvényeket, a családi otthonteremtési támogatás 2015. végi újraszabályozását, míg utóbbira az új Polgári Törvénykönyv 2016-os módosítását, az új szakértői törvényt és az új Polgári Perrend kidolgozását, és ismertette ezek főbb gazdasági- illetőleg jogpolitikai indokait és céljait. Trócsányi László az előadása végén, mint a versenyképesség témájában megkerülhetetlen kérdésre, kitért az európai uniós jogi szabályozásra is. Ennek körében kiemelte, hogy bizonyos területeken jelentős érdekellentétek vannak a nyugat-európai és a kelet-közép-európai országok között, mint például a "posting" irányelv kapcsán, így az uniós jogi szabályozásnak döntő jelentősége lehet az egyes tagországok, így Magyarország versenyképességére nézve.
(2017. január 20.)
- olvasható Trócsányi László igazságügyi miniszternek a Világgazdaságban, 2017. január 26-án megjelent cikkében.
A tárcavezető szerint egyre inkább jellemző a "túlkodifikáció", így számos esetben jogi szabályozást nem igénylő kérdéseket, például szakmai előírásokat is jogszabályban rögzítenek, valamint a "felülkodifikáció", amikor a nagyobb presztízs miatt például törvényben szabályoznak egy kérdést, amelyhez alacsonyabb jogforrás is elegendő lenne. A jogszabályok minőségét a megfelelő szakmai előkészítés tudja biztosítani, amelynek része a jogalkalmazókkal, az egyetemek jogi karaival, szakmai szervezetekkel való egyeztetés is. Az igazságügyi tárca jövőbeli, versenyképességgel összefüggő jogalkotási feladatai közül a miniszter kiemelte a választottbíráskodás szabályozását, a bizalmi vagyonkezelés jogintézményének felülvizsgálatát, valamint a külföldi cégek Magyarországra való áttelepedésének megkönnyítését.
(2017. január 26.)
- nyilatkozta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a Katolikus Rádiónak.
Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arról is beszélt, hogy egy mintát jelentő közösségnek a hitéleti tevékenységen túlmutató dolgokat is tennie kell. Don Bosco példáján keresztül meg lehet mutatni, hogy a cselekvő ember - aki a fiatalokért tesz, akár a legelesettebbekért, a legszegényebbekért, az ő felemelésükért -, hogyan tud értéket teremteni. Erre a szellemiségre lehet és kell is alapoznia az államnak, hogy ezáltal segítse a mai, kicsit érték nélküli világunkban orientálni a fiatalokat - fejtette ki Völner Pál.
(2017. január 27.)
- jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter, a La Libre Belgique című belga napilapban megjelent írásában. Trócsányi László A strasbourgi bíróság a bírálatok középpontjában című cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg az emberi jogi bíróság döntéseit sokan "csalhatatlan iránytűnek" tartják, addig mások erős hangvételű bírálatokat fogalmaznak meg vele szemben. Némelyek véleménye szerint ahelyett, hogy feladatát betöltve minimális követelményeket határozna meg, általánosítani akarja az emberi jogokat úgy, hogy nem veszi figyelembe a szubszidiaritás elvét, sem az egyes országok történelmi és kulturális gyökereit. Mivel különbség van egyes államok problémái között - terrorizmus vagy gazdasági válság -, a megoldások is változhatnak. Az igazságügyi miniszter Bertrand Mathieu-t, a nemzetközi alkotmányjogi szövetség alelnökét idézte, aki szerint léteznek közös európai értékek, ugyanakkor a nemzeti gyökerek és demokratikus legitimáció nélküli bíróságnak nem lenne szabad megfeledkeznie az egyes országok saját értékeiről. Aláhúzta ugyanakkor, "visszalépés lenne, ha nem ismernénk el a bíróság minimumkövetelményeit az emberi jogokra vonatkozóan". A túlzott szabványosítás továbbra sem helyes, párbeszédre van szükség. Párbeszédre a tagállamok kormányai és a bíróság, illetve az Európa Tanács és az illetékes szervek között - írta.
(2017. január 27.)
- nyilatkozta Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára.
- 71/72 -
Az államtitkár a kezdeményezést részben azzal indokolta, hogy a kormány szeretné megerősíteni a jogászképzés színvonalát a vidéki egyetemeken, azokban a régiókban, ahol várható, hogy a közeljövőben jelentősebb elvándorlással kell szembesülni. Szeretnék megfékezni az ilyen irányú tendenciákat, a tapasztalatok szerint ugyanis a felvételizők több mint fele eleve budapesti felsőoktatási intézményekbe adja be a jelentkezését. Az összeg egy jelentős részét tanulmányi ösztöndíjakra, másik részét pedig kutatási, illetve oktatásfejlesztési programok támogatására szánja a kormány. Az igazságügyi miniszter kéttípusú ösztöndíjat alapított: nemzeti kiválósági és tanulmányi jogászösztöndíjat. A minisztérium és az öt jogi kar vezetése közösen dolgozott ki egy szempontrendszert, amelynek alapján a pályázatokat elbírálják.
(2017. január 28.)
Ha nem erősítik meg az Európai Unió külső határait, a bevándorlók áradata a tagországok közötti falak építéséhez vezethet - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a The Times of Malta című, máltai napilapnak nyilatkozva. "2015-ben Európa talán naiv volt, de most szembetalálta magát a valósággal. Hiszünk a határok nélküli schengeni övezetben, de ahhoz, hogy az jól működjön, meg kell erősíteni az EU külső határait" - mondta a miniszter. "Hisszük, hogy Európa keresztény gyökereit meg kell őriznünk, de ez nem jelenti azt, hogy azok a menekültek, akik védelmet érdemelnek, ne kapják azt meg."
(2017. január 29.)
Az új törvény elfogadásával és hatálybalépésével a Kormány lezárná a 2010-ben elindult, átfogó büntetőjogi reformot. A reform első lépcsőjeként létrejött az új Büntető törvénykönyv, ezt követte az új büntetés-végrehajtási törvény, a harmadik, egyben utolsó nagy lélegzetű jogszabály pedig a most benyújtott előterjesztés. Az új Be. csaknem három éven át tartó előkészítés után került az Országgyűlés elé. A szöveget a jogalkalmazók képviselőivel, a társminisztériumokkal, a civil szervezetekkel, illetve a közigazgatási és a társadalmi egyeztetés folyamatában részt vevő egyéb szervezetekkel és személyekkel mindvégig konzultálva, a külföldi törvények tapasztalatait, a nemzetközi szervezetek és az EU jogát is a legmesszebbmenőkig figyelembe véve készítette el az IM.
(2017. február 14.)
A találkozó keretében a felek áttekintették a migrációs válság okozta kihívások lehetséges kezelésének jogi aspektusait, valamint az Egységes Szabadalmi Bírósággal kapcsolatos aktuális kérdéseket. A tárgyalás napirendjén szerepelt továbbá az áldozatvédelem és a jogi segítségnyújtás témaköre, amelynek során megállapodás született arról, hogy az Igazságügyi Minisztérium szakértői delegációt küld Svédországba, a svéd rendszer tanulmányozása, a legjobb gyakorlat kialakítását szolgáló tapasztalatcsere céljából.
(2017. február 15.)
Az évtizedekkel ezelőtt létrejött EU ma sem áll másból, mint eltérő identitású, nyelvű, történelmű államokból, legitimitása államok és polgárok unióján nyugszik, a hatáskörátadások pedig nincsenek kőbe vésve - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter, a visegrádi országok alkotmánybíróságainak budapesti csúcstalálkozóján tartott bevezető előadásában. Szorosabb együttműködésre van szükség az uniós jog és az egyes tagállamok alkotmányos kultúráinak viszonyában felmerülő problémák kezeléséhez - mondta Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke a visegrádi országok alkotmánybíróságainak budapesti csúcstalálkozója utáni sajtótájékoztatón.
(2017. február 16.)
- mondta a tárca igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára a bűncselekmények áldozatainak napján.
Vízkelety Mariann a minisztérium által rendezett konferencián felidézte, hogy az állami áldozatvédelem szakmai irányítását januártól az IM vette át. Céljuk, hogy a jogalkotás révén még jobban segítsék a rendőrség munkáját, ösztönözzék a civil társadalom aktívabb szerepvállalását az áldozatsegítés terén, és saját intézmények kialakításával speciális szolgáltatásokat nyújtsanak - ismertette. Az államtitkár elmondta, elsősorban azon dolgoznak majd, hogy az áldozatsegítés lehetőségei és szolgáltatásai minél ismertebbé váljanak az érintettek körében. Szólt arról is, hogy létrehoznak egy áldozatvédelmi krízisközpontot Budapesten, ahol tájékoztatási feladatokat látnak majd el, folyamatosan ingyen hívható áldozatvédelmi telefonszolgálatot működtetnek, valamint átmeneti gyakorlati áldozatvédelmi segítséget is nyújtanak.
(2017. február 22.)
- 72/73 -
- fogalmazott Trócsányi László igazságügyi miniszter az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) ülésén. A magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó meghallgatás kezdetén Trócsányi László hangsúlyozta, a kormány nyitott a párbeszédre, számos kérdést sikerült már lezárni konstruktív megközelítéssel. A miniszter beszélt a migrációs válságról, amely szerinte a legnagyobb kihívás ma Európában, és amelyben Magyarország különösen érintett. A kormány határozott választ kívánt adni a krízisre, Magyarország meg akarja védeni a lakosságát és a területét. Európában garantálni kell a közrendet és közbiztonságot, ezek nélkül nincs jogállamiság. A terrorizmus itt van köztünk, nem tudhatjuk, hol fog lecsapni -mondta. Trócsányi László kiemelte továbbá a schengeni rendszer, a belső határellenőrzések nélküli szabad mozgás megőrzésének fontosságát, illetve hozzátette, különbséget kell tenni migránsok és menekültek között, a gazdasági bevándorlók ugyanis pusztán a jobb élet reményében akarnak Európába jönni.
A hozzászólók döntő többsége kritikus volt a magyar intézkedésekkel szemben az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) meghallgatásán, a kormány migrációs politikáját azonban szépen lassan elfogadják és alkalmazzák Európában - hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter az ülést követően, amelynek a jogállamiság magyarországi helyzete volt az egyik témája.
(2017. február 27.)
Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Csolnokon, a magyarországi kényszermunkáról rendezett konferencián.
(2017. március 3.)
A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet, több mint 37 éve szabályozza a külföldi elemet hordozó magánjogi jogviszonyokkal kapcsolatos kollíziós és eljárási kérdéseket. A tervezet számos eleme a napjainkban gyorsan változó életviszonyok, jogviszonyok egyediesített, rugalmasabb kezelését, így igazságosabb, méltányosabb elbírálását kívánja előmozdítani. Kiemelendő az új szabályozás azon célkitűzése, hogy a külföldön élő, illetve kettős állampolgársággal rendelkező magyar állampolgárok személyállapota és családi jogviszonyai kapcsán kiküszöbölje a különböző jogrendszerek összeütközéseiből adódó azon, a gyakorlatban sajnos előforduló helyzeteket, amikor az érintettek különböző államokban eltérő családi jogállással, családi állapottal vagy névvel rendelkeznek. A tervezet továbbá a gyermekek legfőbb érdekeinek a védelmét is elő kívánja mozdítani a nemzetközi magánjog eszközeivel, összhangban a gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989-ben kelt egyezménnyel. A törvényjavaslat ezen túl a vállalkozásokat érintő jogterületekre irányadó nemzetközi magánjogi szabályozásban is bevezet újításokat, amelyek a kiszámíthatóbb és versenyképesebb jogi környezet megteremtését célozzák.
A tervezet kidolgozását alapos elméleti kutatómunka, valamint a gyakorlati tapasztalatok összegyűjtése, illetve értékelése előzte meg. A tervezet kidolgozásában kiemelkedő szerepet töltött be a nemzetközi magánjog területének számos elismert elméleti és gyakorlati szakértőjét magába foglaló Nemzetközi Magánjogi Kodifikációs Bizottság.
(2017. március 3.)
Áldozatvédelmi krízisközpontot hoz létre az igazságügyi tárca Budapesten. Szakemberek napi 24 órában segítik majd a hozzájuk fordulókat - közölte Vízkelety Mariann, az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár. A központban a tanácsadáson túl jogi és pszichológiai segítségnyújtással is foglalkoznak majd, szociális munkásokat is alkalmaznak, és az oda fordulóknak egyénre szabott módon igyekeznek majd segítséget adni. Krízisszobát is létrehoznak annak érdekében, hogy ha valaki olyan krízishelyzetbe kerül, hogy menekülnie kell, a központban menedéket találjon.
(2017. március 7.)
Az igazságügyi miniszter szerint történelmi jelentőségű a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény elfogadása. Trócsányi László, az Origo portálnak adott, 2017. március 8-án megjelent interjújában felidézte: a 19. század egyik jelentős törekvése volt, hogy biztosítsák a közigazgatás törvényességét, illetve azt megfelelően ellenőrizzék. A közigazgatás működésének elkülönült bírói fórum által történő ellenőrzése 1949-ig jól működött, majd a kommunista hatalom megszüntette a közigazgatási bíróságot. A rendszer 1989-ig csak rendkívül szűk körben tolerálta a közigazgatás feletti bírói kontrollt - mondta a miniszter. Rámutatott: a közigazgatási perrendtartással párhuzamosan készült és fogadták el
- 73/74 -
az új közigazgatási eljárási törvényt, az általános közigazgatási rendtartást. Ez, értékelése szerint feszesebbé teszi az eljárásokat, a közigazgatáson belüli együttműködést is hatékonyabbá teszi, így nemcsak gyorsabbá válhat az ügyintézés, de az ügyfelekre is kevesebb teher hárul a jövőben a hatósági eljárásokban.
(2017. március 8.)
Az Igazságügyi Minisztérium is igyekszik segíteni az ország versenyképességét - jelentette ki Trócsányi László, 2017. március 9-én, Szegeden. Az Igazságügyi Minisztérium igyekszik a jogi versenyképesség területén eredményeket elérni, törekszik a jogrendszer stabilitása mellett arra, hogy olyan jogszabályok szülessenek, amely valóban szükségesek és a versenyképességet elősegítik - mondta az igazságügyi miniszter A gazdasági fejlődés és a technológiai innováció jogi kihívása című konferencián, a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE). Egy adott ország jogi versenyképességét meghatározza a jogrendszer minősége - a jogszabályok száma, minősége, átláthatósága -, illetve az előírások tartalma, az, hogy ezek miként segítik a gazdaság hatékony működését - fejtette ki az SZTE-n professzorként is oktató szakember.
(2017. március 9.)
Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára képviselte Magyarországot a Terrorizmus Áldozafainak Európai Emléknapján, Brüsszelben. A megemlékezésen a terrortámadások túlélőit és az áldozatok hozzátartozóit tömörítő egyesületek, pszichiáterek, továbbá az Európai Unió és a tagállamok képviselői osztották meg tapasztalataikat. A Terrorizmus Áldozatainak Európai Emléknapját a 2004-ben elkövetett madridi robbantások hatására hozták létre, és tartják meg évente, 2005-től kezdődően. Az idei megemlékezésen a tagállamok képviselői közös iránymutatást fogadtak el a terrorizmus áldozatainak segítéséről.
(2017. március 10.)
A magyar-lengyel igazságügyi kapcsolatok stabilak, és Lengyelország támogatja Magyarországot a migrációs ügyekben is - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az MTI-nek, miután a lengyelországi Lodz-ban lengyel kollégájával tárgyalt. A tárcavezető közölte: már negyedik alkalommal egyeztetett Zbigniew Ziobróval, és ez is jelzi a jó magyar-lengyel igazságügyi együttműködést. Trócsányi László kiemelte: a tanácskozáson beszámolt a migrációs helyzetről, az idegenrendészeti őrizet kérdéséről, és lengyel kollégája országa teljes támogatásáról biztosította. "Lengyelország teljes mértékben Magyarország mellett áll a migrációs ügyekben" - fogalmazott. Hozzátette: Lengyelország a jelenlegi szabályozást is elfogadja és a szükséges támogatást megadja.
(2017. március 21.)
Az Európai Unió (EU) kríziseken keresztül fejlődik, az integráció hat évtizedes története azonban azt mutatja, hogy a nehézségeken mindig sikerült túllépni - jelentette ki az igazságügyi miniszter, Szegeden. Trócsányi László a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a Europe Direct Szeged által a Római Szerződés aláírásának hatvanadik évfordulója alkalmából rendezett konferencián azt mondta, az integráció alapvető céljai és mozgatórugói változatlanok: az európai államok közös hagyományain alapuló együttműködés, a polgárok jóléte, béke, biztonság, gazdasági fejlődés. Kifejtette, mindig vannak újszerű kihívások, a megoldások kidolgozásakor a jogállam és a demokrácia alapértékeit, különösen az alapvető emberi jogokat mindenkor tiszteletben kell tartani. El kell fogadni ugyanakkor, hogy vannak példátlan helyzetek, amelyek atipikus megoldást is igényelnek - hangsúlyozta az SZTE professzora, hozzátéve: ez a hatékonyság egyik alapfeltétele. Leszögezte, az uniós döntéshozatal nem függetlenedhet az intézményeket létrehozó államoktól. Nemzetközi-politikai változások, kihívások esetén az alapvető válaszokat együttesen kell megtalálni, az európai intézményeknek az így közösen meghatározott egységes irányok szerint kell eljárniuk.
Martonyi János korábbi külügyminiszter előadásában kifejtette, a világban zajló változások - például a hatalom decentralizációja, az Egyesült Államok visszalépése több területen - Európa számára lehetőségeket nyit. A fragmentáltabb világrend, az ellentétek erősödése azonban veszélyeket hordoz - tette hozzá. Az SZTE professor emeritusa hangsúlyozta, az uniós integrációban bizonyos területeken előre kell lépni. Ezek közül a legfontosabbnak azt nevezte, hogy Európának az eddiginél sokkal egységesebb külső fellépésre, egyeztetett kül- és biztonságpolitikára, valamint jóval hatékonyabb védelmi képességekre van szüksége.
(2017. március 23.)
A jogállamiság, az alapjogvédelem színvonala az Alkotmánybíróság (AB), a bíróságok és az Igazságügyi Minisztérium (IM) létfontosságú közös ügye és felelőssége - mondta Sulyok Tamás, az AB elnöke az AB, a Kúria és az IM közös konferenciáján, Budapesten.
Trócsányi László igazságügyi miniszter a konferencia bevezető előadásában az alkotmányos párbeszéd fontosságát emelte ki. Rámutatott: a jogalkotás és a jogalkalmazás intézményei "nem légüres térben" működnek, a jogszabályok
- 74/75 -
aktuális társadalmi kihívásokra reagálnak, az intézmények között pedig nem lehet vasfüggöny. Párbeszédre kell törekedni, mert ez javítja a jogalkotás és jogalkalmazás alkotmányosságát.
Darák Péter, a Kúria elnöke köszöntőjében azt hangsúlyozta: tanulni kell egymástól és az elkövetett hibákból is. Kifejtette, a jogrendszer működése egyre differenciáltabb, rétegzettebb. A jogalkalmazásban és a jogalkotásban is a hatalmi és hatásköri viszonyok új megoszlása bontakozik ki. Már nem működik a szigorúan intézményekre bontott, szakaszolt működés.
(2017. április 10.)
Az államtitkár azzal indokolta a törvénymódosításokat, hogy a két eljárási törvény 2018. január 1-jén hatályba lép, s minden hatósági eljárási tárgyú törvényt hozzá kell igazítani az új szabályozáshoz. Kifejtette, hogy a Kormány rendszerszintű megújítást tűzött ki célul, ezek része a járási hivatalok megerősítése, a bürokráciával összefüggő eljárások egyszerűsítése, a hivatali rendszer racionalizálása.
(2017. április 20.)
A Kormány a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényhez is adott be módosító javaslatot. Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára törvényismertetőjében azt emelte ki az Országgyűlés 2017. április 19-ei ülésnapján, hogy joghézagokat, visszaélési lehetőségeket igyekeznek a javaslattal megakadályozni, ugyanakkor egyszerűsítenek bizonyos felszámolással kapcsolatos lépéseket. A javaslat célja mindezek mellett a csődvagyon teljes körű összegyűjtése, az adminisztrációs terhek csökkentése a bírósági titkár jogkörben meghozható határozatok körének kibővítésével, az eljárások átláthatóbbá tétele, az egyes eljárási idők csökkentése is. Völner Pál emellett kitért arra is, hogy a javaslat elfogadása esetén hatékonyabbá válik a felszámoló szervezetek feletti hatósági ellenőrzés és következetesebb lesz a bíróság általi számonkérésük is.
(2017. április 20.)
Trócsányi László igazságügyi miniszter részt vett az Emberi Jogok Európai Bírósága új magyar bírája, Paczolay Péter ünnepélyes beiktatásán, Strasbourgban. A miniszter a beiktatást követően informális megbeszélést folytatott Thorbjørn Jaglanddal, az Európa Tanács főtitkárával is, amelynek során aktuálpolitikai kérdéseket tekintettek át, így szó volt többek között a migráció, a magyar országgyűlés előtti civil törvény tervezett módosítása, valamint a CEU kérdéséről is. A pozitív légkörű megbeszélésen a felek kölcsönösen biztosították egymást a konstruktív párbeszéd folytatásának szükségességéről, amelyre a magyar Kormány is nyitott, s amelynek legutóbbi bizonyítéka éppen a mostani miniszteri látogatás is.
(2017. április 24.)
Magyarország a Nagykamarához fordul az Emberi Jogok Európai Bírósága által, az Ilias és Ahmed bangladesi bevándorlók kontra Magyarország ügyben hozott döntés miatt - mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülése után tartott sajtótájékoztatón, 2017. április 25-én, Budapesten.
(2017. április 25.)
Magyarország Kormánya tudomásul veszi a Parlamenti Közgyűlés határozatát, amely a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításáról szóló jogszabály és a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat Velencei Bizottság általi véleményezését kezdeményezi. A Kormány megjegyzi, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításával kapcsolatban egyeztetés van folyamatban az Európai Bizottsággal is.
Magyarország Kormánya fontosnak tartja a Velencei Bizottsággal való együttműködést. Erre figyelemmel, valamint annak érdekében, hogy a magánélet védelmével kapcsolatos készülő szabályozás nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összhangban legyen, a Kormány nevében az igazságügyi miniszter előkérdések tisztázása céljából jogi szakvéleményt kér a Velencei Bizottságtól.
(2017. április 28.)
- 75/76 -
Mindketten egyetértettek a schengeni külső határok védelmének kiemelt jelentőségével, azzal, hogy egyértelmű különbséget kell tenni menekült és migráns között. Ez utóbbi tekintetben az egyes országok szuverenitását tiszteletben kell tartani. Megállapították, hogy más a tranzitországok és a célországok helyzete, ezért az egyes országok tekintetében sajátos szempontok érvényesülnek, amelyeket figyelembe kell venni. Trócsányi László tájékoztatta partnerét a jogi határzár megerősítésével kapcsolatosan megtett lépésekről. A norvég partner tájékoztatást adott arról, hogy a relokációs rendszerben való részvételük a gyakorlatban hogyan működik, illetve a visszafogadás érdekében egyes harmadik országokkal megkötött visszafogadási megállapodások gyakorlati megvalósulásáról. Trócsányi László igazságügyi miniszter magyarországi látogatásra hívta partnerét.
(2017. április 28.)
* * * A Közéleti hírek rovat zárása: 2017. május 3. * * * ■
Visszaugrás
