Darák Elnök Úr, Tisztelt Senyei Elnök Úr! Elnök Asszonyok, Elnök Urak, Dékán Asszony, Államtitkár Asszony, Professzor Asszonyok és Urak, Bíró Asszonyok, Bíró Urak! Nagy szeretettel köszöntök mindenkit a Győri Ítélőtábla tizenötödik születésnapján!
Az Alkotmánybíróság nevében ezúton köszöntöm a Győri Ítélőtábla minden bíráját és munkatársát. Nos, ha 2012 előtt lennénk, akkor valószínűleg itt már abba is hagyhatnám a beszédet, mert 2012 előtt az Alkotmánybíróság és az Ítélőtábla között közös kapcsolódási pont nem volt. Valószínűleg ezért sem véletlen, hogy én is - ahogy Senyei Elnök Úr - első ízben állok egy ítélőtábla bírói kara előtt, s nagy tisztelettel köszönöm Széplaki László Elnök Úrnak ezt a meghívást. Örömmel tettem eleget invitálásának már csak azért is, mert azt gondolom, hogy 2012 óta ennek az örömnek megvan a tételes jogi alapja.[2] Van ugyanis egy nagyon fontos közös ügye az Alkotmánybíróságnak és a bírói karnak, és ez a közös ügy nem más, mint az alapjogvédelem.[3] Hogy miért mondom ezt? Azért, mert úgy vélem, hogy az Alaptörvény átrajzolta azt az alapparadigmát, ami a bírói jogértelmezésre vonatkozik. Ez a paradigmaváltás pedig abban áll, hogy a bírói jogértelmezésnek létrejött egy egészen egységes síkja: amíg korábban volt büntetőjogi, polgári jogi, közigazgatási jogi jogértelmezés, addig 2012 óta létezik egy közös jogértelmezési pont, az alkotmányjogi jogértelmezés.[4]
Mi a különbség az alkotmányjog és a többi jogág között? Mondok egy, a biológia területéről vett hasonlatot a mindannyiunk által ismert kakukkmadárról. A kakukk egy olyan madár, amelyik egy másik madár fészkébe rakja le a tojásait, ezért nem is nagyon szeretik az emberek ezt a madarat. Nos, az alkotmányjog egy hasonló módon működő jogág. A szakjogágak fészkébe elhelyezi a mércéit, majd amikor ezek mozgásba jönnek és kikelnek, akkor ráüt a különböző szakjogági mércékre egy picit; csak nem akkorát, mint a kakukk, mert nem hal bele a másik madár fiókája. Ez a történet nem olyan szomorú, mert életben marad a jogág is, és életben marad az alkotmányjog is azzal, hogy bizonyos mércéket próbál az idegen jogági környezetben érvényesíteni. Erről szól az Alaptörvény 28. cikkének az a része, ami az alkotmánykonform jogértelmezést írja elő a bíróságok számára. Ez a norma mindhárom jogágat érinti, s korábban egyáltalán nem létezett hasonló.
Az alkotmánykonform jogértelmezés elsősorban azt jelenti, hogy a bírónak fel kell tárnia az ügy alapjogi érintettségét. Persze csak akkor, ha van ilyen. Átlagosan az ügyek ezred vagy tízezred részében találkozhatunk ilyenekkel, ezt az Alkotmánybíróság által megsemmisített igen csekély számú, évi tíz-húsz körüli jogerős bírói döntés is jól érzékelteti.[5]
Ha az ügynek van alapjogi érintettsége, a bíró azon dilemma előtt áll, hogy vajon a büntető-, a polgári- vagy a közigazgatási jogszabálynak, amelyet neki alkalmaznia kell a konkrét ügyben, van-e olyan értelmezési tartománya, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel. Erre a kérdésre a bírónak választ kell adni ahhoz, hogy az Alaptörvénnyel összhangban álló döntést tudjon hozni.
Ha megtaláltam azt az értelmezési tartományt, amiről én úgy vélem, hogy összhangban áll az Alaptörvénnyel, akkor már jó úton járok. Kétség esetén az
- 55/56 -
Alkotmánybíróság gyakorlatát kell segítségül hívnom, abból fogom látni, hogy vajon ebben a konkrét ügyben az alkotmánykonform értelmezésnek van-e korábbi gyakorlata. Ha van ilyen, akkor tudok mire hivatkozni és akkor el tudom kerülni az egyik "csapdát", az úgynevezett valódi alkotmányjogi panaszt, amit ugyancsak az új Alaptörvény vezetett be. Valódi alkotmányjogi panasz néven terjedt el a szakirodalomban is, de ez a név egyben megtévesztő is lehet. Eredeti modellje a német Grundgesetz által bevezetett úgynevezett Urteilsverfassungsbeschwerde, ami az ítélet elleni alkotmányjogi panaszt jelenti. Lényege szerint nincs köze az alkotmánybíráskodás klasszikus formájához, a normakontrollhoz, hanem ez az az alkotmányjogi panasz, amely klasszikusan az alapjogi bíráskodás alapját képezi. Azon alapjogi bíráskodásét, amit az 1990-es évek végétől követelt a magyar alkotmányjogi szakirodalom[6], ám amikor bevezették, mégsem kapott súlyának megfelelő pozitív értékelést, mert az Alaptörvény körüli politikai viták sajnos elterelték róla a figyelmet. Mindazonáltal szeretném, ha mindenkiben tudatosulna, hogy egy olyan fontos alkotmányjogi instrumentumról van szó, amelynek szakszerű gyakorlása a német Szövetségi Alkotmánybíróságot Európa legtekintélyesebb alkotmánybíróságává tette.[7]
Tehát ha a bíró megtalálja azt az értelmezési tartományt egy alapjogilag érintett ügyben, ami megfelel az Alaptörvény autentikus értelmezésének, akkor nincs további probléma, nyugodtan meghozhatja az ítéletét. Ha azt megtámadják alkotmányjogi panasszal, az valószínűleg sikertelen lesz.
Mi a teendő azonban akkor, ha a bíró nem találja meg az adott ügyben releváns szakjogági jogszabály Alaptörvénnyel konform értelmezési lehetőségét? Ilyen esetben a bíró csak egyet tehet: felfüggeszti az eljárást, és bírói indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz fordul. Ha a bírónak valóban ez a meggyőződése alakult ki, akkor lényegében nincs választási lehetősége. Hiszen, ha a bírói meggyőződés szerint egy adott ügyben alkalmazandó jogszabálynak nincs az Alaptörvénnyel összeegyeztethető, illetve az alapjogi védelem szempontjából konform értelmezési tartománya, azt a jogszabályt nem lehet alkalmazni, hiszen maga a bírói lelkiismeret tiltja annak az alkalmazását, és ekkor az Alkotmánybírósághoz kell fordulni bírói indítvánnyal.
A bírói indítványokat a bíróságok érthető módon nem igazán kedvelik, mert igazából a bírónak itt át kell ülnie egy másik székbe, ahol nem döntést hoz, hanem indítványoz. Ez egy lényeges szerepbeli változás, és ezért fontos is, hogy a bíró bizonyos szakmai beidegződéseken túllépjen; s hogy ez a gyakorlatban meg is történik, annak bizonyítéka az egyre több sikeres bírói kezdeményezés.
Minden évben hatvan-hetven bírói indítvány érkezik az Alkotmánybírósághoz, és tulajdonképpen ez az az intézmény, ami az egyik oldalon a garanciája annak, hogy érvényesülni tudjon az új alapjogi bíráskodási koncepció. Érvényesülni tud az az alapelv, hogy a bíróság csak az Alaptörvénnyel összhangban értelmezheti az Alaptörvényt. Ez az egyik jelentősége a bírói kezdeményezésnek. A másik, hogy igazából a bírói kezdeményezésen keresztül a bíróság és az Alkotmánybíróság közösen védi az alkotmányosságot.[8]
Az Alkotmánybíróság csak indítvány alapján tud dolgozni. Ugyanúgy a bíróság is csak vádiratra vagy keresetlevélre tud dolgozni. A bíróság is csak akkor tudja védeni a büntető-, polgári- és közigazgatási- törvények betartását, ha megfelelő indítvány van előtte. Az Alkotmánybíróság is így van ezzel. A bírói kezdeményezés az az alkotmányjogi intézmény, amelynek keretében az Alkotmánybíróság és a rendes bíróságok közösen védik az alapjogok érvényesülését, és elejét veszik annak, hogy egyetlen szakjogági jogszabályt se lehessen az Alaptörvénnyel ellentétesen értelmezni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
