Állatvédelmi hatósági ügyekkel foglalkozó cikksorozatunk beharangozójában Szerzőnk a főbb problémák megvilágítására törekszik. A jövőben a jogszabályi háttér és szabályozási anomáliák bemutatásán túl a joggyakorlat vizsgálatán és elemzésén keresztül ismerkedhetünk meg e terület szakmai és erkölcsi szépségeivel és kihívásaival.
Hatósági jogalkalmazóként korábban mindig olyan cikkek után áhítoztam, amelyek az elméleti alapozáson ("már a római jogban is...") túl gyakorlati haszonnal is járnak és mindennapi munkám során érdemes többször és ismételten elővenni (akár forrás megjelölésével hivatkozni rá, akár egyes részeit szó szerint idézni, mint ahogyan például Bisztriczki László majdnem minden birtokvédelmi témájú cikkével kapcsolatban tettem azt a birtokvédelmi eljárásokat lezáró döntéseim megfogalmazása során).
Szerettem megtalálni a helyemet a rendszerben, tudni, hogy hányan csináljuk ugyanezt a feladatot, a többiek hogyan csinálják, mekkora munkaterhük van, ugyanolyan vagy gyökeresen más problémák vannak-e a saját településeiken, vajon ugyanolyan kérdésekkel és kételyekkel ülnek-e neki egy problémának, vagy rutinból, esetleg a megszokott ctrl c - ctrl v módszerrel "gyártják-e" a határozatokat.
Így jutottam arra a gondolatra, hogy a jegyzői birtokvédelmi joggyakorlat áttekintése után[1] a jegyző hatáskörébe tartozó I. fokú állatvédelmi hatósági ügyek kapcsán is megteszem ugyanezt, és statisztikai adatokkal, modell eljárás bemutatásával és konkrét jogesetek ismertetésével segítem azokat, akik ezt a fontos, hálás és értékes munkát végzik a polgármesteri hivatalokban. A hivatkozott tanulmányt egyébként jelen folyóirat is kiszemlézte honlapján[2], a közzététel után több telefont kaptam jegyzőktől, ügyvédektől és igazságügyi szakértőktől is, hogy sokat segített az írás a jegyzői birtokvédelmi eljárás lényegének megértésében, és tudnék-e segíteni konkrét birtokvédelmi ügyük megoldásában.
Ez a cikk egy nagyobb, készülőben lévő tanulmány előzetes összegzője, a túl sok adat és hivatkozás helyett próbáltam a főbb problémák felvillantására törekedni a megírása során. Állatvédelmi civil szervezetek az idei, sajnálatos balotaszállási ügy után a Kúriánál kezdeményezték az állatkínzás joggyakorlatát elemző munkacsoport felállítását, melyre reményeim szerint jövő év elején sor kerülhet, és a róla szóló jelentést szintén haszonnal forgathatjuk majd, mivel a 8/2017. (IV. 18.) sz. AB határozatig sok-sok ügyben párhuzamosan indult állatkínzás ügyekben közigazgatási és büntetőeljárás, és mindkét eljárásban büntető szankció kiszabására is sor került, melyek elemzése során hasznos információkhoz juthatunk majd.
Évente átlagosan 500 büntetőeljárás indul állatkínzás bűncselekmény miatt az ENYÜBS adatai szerint, az eljárások száma évek óta csökken (a 2000-es évek elején ez a szám még az ezerhez volt közelebb).
Hány jegyzői hatáskörbe tartozó I. fokú állatvédelmi hatósági eljárás indul ehhez képest? A rövid válasz az, hogy nem tudjuk.
Az évente leadandó OSAP lapok nem tartalmaznak külön állatvédelmi hatósági ügyek rovatot, hanem több más hatósági üggyel együtt hozzák a számadatokat. Saját korábbi (fővárosi külső kerületi) munkámra visszagondolva, az eltérés legalább tízszeres lehet, és akkor még a látenciában maradó ügyekkel nem is foglalkoztam. Sok ez vagy kevés? Emberölésből évente átlagosan 100 történik, családon belül bántalmazás, kapcsolati erőszak miatt évente átlagosan szintén 500 büntetőeljárás indul (de mint tudjuk, e bűncselekményfajták kapcsán is magas a látencia). Maga a jogalkotó minősítette az állatkínzást bűncselekménynek, úgyhogy egyáltalán nem találom ördögtől valónak, hogy más, ember elleni erőszakos cselekmények elkövetési számával vessem össze, hiszen mint oly sok kutatás alátámasztja, "aki állatot kínoz, az emberre készül"[3].
Helytállónak tűnik tehát a tízszeres különbség a büntetőeljárásokhoz képest a közigazgatási hatósági eljárásokat tekintve, ha azt vesszük például, hogy jegyzői birtokvédelmi eljárás átlagosan 6000 indul évente (bár a birtokvédelmi kormányrendelet 2015-ös hatálybalépésétől ez a szám lassú csökkenést mutat, akit részletesen is érdekelnek a tendenciák, annak ajánlom az 1. lábjegyzet alatt hivatkozott tanulmányt). Évi 5000 jegyzői hatáskörbe tartozó I. fokú állatvédelmi hatósági eljárás megindulásával tehát egészen nyugodtan számolhatunk. Mi jellemzi ezen ügyek joggyakorlatát?
Mint minden más ügytípusnál, úgy itt is 3200 önkormányzat mintegy 1700 jegyzőjének joggyakorlatával szembesülhetünk. Ahol a megyei kormányhivatal felvállalja, és menedzseli-segíti a hatósági jogalkalmazást, ott úgy akár egy megye területén is hasonló joggyakorlattal találkozhatunk (akárcsak pl. a birtokvédelmi eljárások területén), ahol a jegyzők inkább magukra vannak hagyva, ott egészen eltérő és színes döntéseket tapasztalhatunk nagyon hasonló esetekben is.
Kezdjük a bejelentők személyével, akik vagy magánszemélyek, vagy jellemzően állatvédelmi civil szervezetek (egyesületek, alapítványok).
Az Ákr. ügyfélfogalma a közvetlen érintettségen alapul, vagyis magánszemély kérelmező ügyfélnek itt nem minősülhet (hiszen közvetlen érintettsége magának az állattartónak lehet, de kicsi az esélye annak, hogy valaki magát jelenti be), ugyanakkor a panasztörvény adta lehetőség szerint a magánszemély jogosult arra, hogy a közérdekű bejelentése kapcsán megtett intézkedésekről 30 napon belül értesítést kapjon (bár a törvény nem részletezi, de praktikusan írásban, hogy később bizonyítani lehessen annak megtörténtét). A panasztörvény alapján tehető közérdekű bejelentés funkciójánál fogva illetékmentesnek kell lennie, mégis van, ahol ezen állatvédelmi tárgyú közérdekű bejelentésre is illetékfizetést kérnek.
A bejelentő lehet továbbá állatvédelmi civil szervezet (egyesület, alapítvány),
- 18/19 -
mely közvetlen érintettséggel szintén nem rendelkezik, azonban az állatvédelmi törvény deklaráltan ügyfélképességet biztosít neki, így gyakorolhatja az ügyféli jogokat, közöttük is talán a legfontosabbat, a jogorvoslati jogot. Sok jegyző nem tudja, hogy a bejelentést tevő civil állatvédelmi szervezet az állatvédelmi törvény vonatkozó szakasza alapján ügyfélnek minősül, így közérdekű bejelentőként kezelve, 30 napon belül értesíti őket a megtett intézkedésekről. Vagy nem. Túl sokszor hallgat még az I. fokú állatvédelmi hatóság az országban, - és tegyük hozzá - élőlények sorsának kapcsán az egy eset is túl soknak minősül.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
