Karancslapujtő - gyöngyszem a Karancs lábánál, és nem csak az itt élő lokálpatrióták szerint...
A település Nógrád megye északi részén, Salgótarjántól 9 km-re ÉNY-ra a Dobroda völgyében található, kizárólag közúton közelíthető meg. A természeti szépségekben gazdag terület ÉK-i részén kisebb-nagyobb hegyvonulatok húzódnak. Kiemelkedik közülük a 725 m magas Karancs, mely az ország második legmagasabb csúcsa. A község létezéséről 1303-ból készült feljegyzés tanúskodik, bár 1939-ben a falu Karancsalja felé eső határából még honfoglalás kori sírleletek - nemzetségfői rangra utaló fémveretek, díszövek, fegyverek - is előkerültek. Az első feljegyzések Bocsár településről szóltak, amely ma a falu egy része. Karancslapujtő több település egyesülésével jött létre. Előbb Mikófalva, Lapujtő és Bocsár vált egy községgé Lapujtő néven, majd 1927-ben Karancsapátfalva csatlakozásával létrejött Bocsárlapujtő, melynek nevét 1956-ban Karancslapujtőre változtatták. A település 1990-ig viselte a nagyközségi címet. A községhez tartozik Baksaháza, Kisbaksaháza, Bobonyér, Vízvölgy és Zsodánypuszta.
A község sokáig a Mocsáry nemzetség tulajdona volt, ennek emlékét őrzi a településen fennmaradt két kúria. A 19. század elején (1820) épült a klasszicista Mocsáry-Papp-Szász-kúria, melyben ma a Kastélykert Óvoda található. A szomszéd telken áll az 1749 körül, eredetileg barokk stílusban épült Mocsáry-kastély, melyet a 19. század elején klasszicista stílusban átépítettek. Ebben a műemlékké nyilvánított épületben élt és dolgozott Mocsáry Antal (1757-1832), a polihisztor, irodalmár, aki 1826-ban elkészítette Nógrád megye első magyar nyelvű - négykötetes - monográfiáját. Sírja is a falu temetőjében található. A jeles polihisztor nevét viseli a községben működő általános iskola, amely 2020-ban ünnepli fennállásának 90. évfordulóját.
Járt itt és gyűjtött népdalokat Kodály Zoltán, valamint a balassagyarmati néprajzkutató, Manga János is, a Kaláris Asszony-kórus már 52 éves.
A falu híres népművészetéről és mindig erős volt a hagyományőrző szemlélet.
A megyeszékhely közelsége, a jó közlekedési adottságok, ugyanakkor a falusi nyugalom mind az itt élőknek, mind az ide látogatóknak egyaránt vonzerőt jelenthet.
A községben posta, takarékszövetkezet, gyógyszertár, háziorvosi, fogorvosi rendelő, védőnői szolgálat, körzeti megbízott, könyvtár, művelődési ház (színházteremmel), élelmiszerüzletek, virágüzlet, vendéglátóipari egységek, Rendezvényház (amely vállalkozói tulajdonú), benzinkút, különböző szolgáltatások (fodrász, kozmetika, autójavítás, háztartási-gép javítás stb.) állnak a lakosság szolgálatában. A közoktatás intézményei az óvoda, az általános iskola és művészetoktatási intézmény. Három alapítvány és hat egyesület is működik a községben, valamint idősek klubja, baba-mama klub.
A település gazdaságában a kisvállalkozások és az egyéni vállalkozók is jelen vannak. Karancslapujtő az infrastruktúra-hozzáférést illetően "összközműves".
A település nevezetességei: Mocsáry-kastély és parkja, Millenniumi emlékmű, Mocsáry-Papp-Szász-kúria (Kastélykert Óvoda), Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom (1899), Tájház, Evangélikus templom és haranglába (1820), Karancs hegyi kápolna.
Büszkék vagyunk néhány éve megépült Tájházunkra, melynek megvalósításából is látszik, hogy mind az önkormányzat, mind a helyi civil szervezetek a szívükön viselik az értékmegőrző munkát. Udvarán a hagyományos, népi mesterségeket bemutató kis épületek állnak, valamint "szárazalja", ami sokszor benépesül: majális, kukoricafosztás, kiskukta tábor keretein belül használja kicsi-nagy, helyi-idegen. Van ott kemence is, melyet hagyományos, falusi ételek elkészítéséhez gyújtunk be különféle rendezvényeink alkalmával.
Ugyancsak büszkeséggel mondhatjuk el, hogy már 3 helyi értékünk is része lett a Nógrádikumoknak, azaz Nógrád Megye Értéktár Bizottsága felvette az értékei közé: a lapujtői viselet, a Karancs hegyi kápolna, valamint a honfoglalás kori övveret.
Saját himnuszunk is van: helyben élő és dolgozó művészemberek jóvoltából néhány éve megszületett a Karancs himnusz, mely az általános iskola ének-zene tantárgyának tananyagában is szerepel, ünnepeinken gyermek és felnőtt együtt énekli.
Az önkormányzat testvér-települési kapcsolatot alakított ki 2003-ban az olasz Bastia Umbra várossal, valamint 2004-től a szlovák Ragyolc községgel, akikkel a kapcsolattartás azóta is folyamatos.
Számos rendezvényünk közül a legjelentősebb a Falunap és a Szüreti felvonulás, ez utóbbin a falu apraja-nagyja illő viseletben, énekszóval és muzsikával, lóháton, lovaskocsikon és teherautókon vonul végig a településen és eleveníti fel ezt a régi hagyományt. A menetet - lovasember lévén - a polgármester vezeti.
Kiemelt fontosságú a település infrastruktúrájának és szolgáltatásainak folyamatos fejlesztése, beruházások megvalósítása. Ennek érdekében számos pályázat került benyújtásra, s ezek többségében pozitív elbírálásban részesültek. Vannak olyanok, amelyek már megvalósultak és vannak, amelyek még folyamatban vannak.
Megújult és környezetéhez illő lett a Kastélykert Óvoda kerítése; felszíni csapadékvíz elvezetése, árkok felújítása történt meg konzorciumban a szomszédos Karancsalja és Karancskeszi önkormányzatával; az I. számú háziorvosi körzet épületének energetikai korszerűsítése valósult meg.
Kerékpárút és járda kerül kialakításra Karancslapujtő belterületén. A település teljes hosszában ki fog épülni a járda, emellett kialakításra kerül kerékpársáv is, valamint terveink szerint kettő darab kijelölt gyalogos átkelőhely is épül.
Összesen mintegy 4,5 ha területen, két helyszínen ipari park kialakítása valósul meg, amelynek köszönhetően újabb vállalkozások települhetnek a községünkbe.
A Művelődési Ház energetikai felújítása is hamarosan megkezdődik, csakúgy, mint a Polgármesteri Hivatalé, ezek ebben az évben reményeink szerint be is fejeződnek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
