Az Országos Rádió és Televízió Testületet a politika olykor fölöslegesnek tartja, máskor felhasználni igyekszik, koncepciók születnek a megszüntetéséről, a nyilvánosság egy része szerint erőtlen, mások szerint indokolatlanul szigorú, tevékenysége során nem szabadulhat a médiatörvény összes hibájától - mindeközben immár nyolcadik éve működik, s egyre komolyabban kimunkált szakmai döntéseket hoz.
Az Országos Rádió és Televízió Testület feladatait a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Rttv.) 41. § (1) bekezdése határozza meg az. A törvényben felsorolt feladatok jól tükrözik az ORTT kettős (sőt hármas) arcát: polgári jogi szerződéses partnere a vele - egyébként nem egyenlők közti kontraktusra - szerződött műsorszolgáltatóknak, hatóságként engedélyez (nyilvántartásba vesz és töröl), szankcionál, továbbá a Műsorszolgáltatási Alapon keresztül pályázataival, szabályozó testületként pedig állásfoglalásaival igyekszik a médiarendszert alakítani, formálni.
Az Rttv. 136.§ (1) bekezdése rendelkezik arról, mikor közigazgatási ügyben eljáró szerv az ORTT, és ezek az esetek tekinthetők a tipikusan hatósági ügyeknek. A Testület hatóságként jár el a törvénysértés és a műsorszolgáltatási szerződés megszegése miatti jogkövetkezmények alkalmazásakor, a műsorszétosztás, a műsorelosztó rendszer által történő műsorszolgáltatás, illetve a műsorelosztásra vonatkozó szabályok alkalmazásakor, azaz a műsorszétosztók és -elosztók, továbbá a vezetékes vagy műholdas műsorszolgáltatók nyilvántartásba vételekor és törlésekor, valamint a jogosulatlan műsorszolgáltatás esetén és a nem kategóriájának megfelelően közzétett műsorszámok sugárzása miatt a sajtójogi felelőssel szemben alkalmazható bírságoláskor.
2004-ben a Testület nyári szünetéig 1035 határozat született. A határozatok egynegyede a Műsorszolgáltatási Alap pályázataival Bencsik Márta jogász, újságíró, az Országos Rádió és Televízió Testület Irodájának jogi osztályvezetője és működése során felmerült egyéb ügyeivel kapcsolatban tartalmazott döntést, 171 a műsorszolgáltatási jogosultság témakörét érintette: frekvencia pályázatok kiírását, elbírálását, műsorszolgáltatók és műsorelosztók nyilvántartásba vételét rendelte el, vagy a törlésükről rendelkezett.
Az Rttv. 112.§-ában kapott jogkörében a Testület 336 szankcionáló határozatot hozott ez év augusztusáig. Egy határozatban egy műsorszolgáltató többféle törvénysértését is elbírálja a Testület, így a kiszabott tényleges szankciók száma meghaladja a négyszázat. Az ORTT 46 panaszbizottsági ügyben foglalt állást jogorvoslati kérelemre vagy a Panaszbizottság eljáró tanácsainak megkereséseire reagálva. A megkeresések a Panaszbizottságnak az ún. egyéb ügyekben - tehát nem a kiegyensúlyozottságot kifogásoló panaszok kivizsgálásának lezárásakor született - nyilatkozatokban és véleményekben fogalmazódtak meg, s azok többnyire valamely műsorszám vagy műsorszolgáltató vizsgálatára irányultak. A többi döntés egyedi vagy elvi állásfoglalást, jogerős bírósági ítéletben előírt új eljárást tartalmazott, illetve egy részük az ORTT működésére vonatkozott.
A törvénysértések száma - a vizsgálatok mennyiségéhez képest - a 2002. év kivételével növekedést mutat. Míg 2000-ben a Műsorfigyelő és -elemző Igazgatóság a vizsgált műsorórák egyharmadában tárt fel törvénysértést, a tavalyi évben az arány már a feléhez közelített: 15 110 vizsgált műsorórára 7377 törvénysértés jutott. Vélhetően ez az arány a jellemző az idén is, erről azonban még nincsenek megbízható adatok, hiszen egy-egy törvénysértés "megtalálása és a szankcionáló határozat meghozatala között átlagban három hónap telik el.
A törvénysértések műsorszolgáltató-csoportonként más-más, ám nagyon jellemző képet mutatnak: míg a helyi műsorszolgáltatók között a leggyakoribb az Rttv. 89.§-ában előírt adatmegőrzési, illetve -szolgáltatási kötelezettség - egyúttal az ellenőrzést részben vagy egészben meghiúsító - elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése, az országos kereskedelmi műsorszolgáltatóknál a burkolt reklám, a reklámidő-túllépés fordult elő a legtöbbször, s emellett a kiskorúak védelmére vonatkozó törvényi előírások megszegése. A közszolgálati műsorszolgáltatók a támogatási szabályokat sértik meg a leggyakrabban, továbbá - a Duna Televízió kivételével - ebben az évben mindenütt előfordult az óránként engedélyezett 6 perc reklámidő túllépése is.
A jogalkotó az Rttv. 112.§-ában határozta meg a jogsértő műsorszolgáltatókkal szemben alkalmazható szankciók körét. E szerint az Rttv.-t, a szerzői jogi szabályozást, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírtakat megsértése esetén a Testület felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést, és felhívja a műsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövőben tartózkodjon a jogsértéstől, meghatározott időre, de legfeljebb harminc napra felfüggeszti a műsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását, érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért, a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. § szerinti összeghatárok között, illetve azonnali hatállyal felmondja a szerződést.
A törvény felsorolása nem jelenti egyúttal a joghátrányok súlyosságának a sorrendjét, hiszen az alkalmazható joghátrányok között a második helyen szereplő írásbeli figyelmeztetés rövid időn belül a műsorszolgáltatási jogosultság elveszítéséhez vezethet a műsorszolgáltatási szerződés alapján földfelszíni terjesztéssel sugárzó műsorszolgáltatók esetében, a közszolgálati műsorszolgáltatóknál azonban - a jelzés értéken túl - nincs közvetlen jogi konzekvenciája egy ilyen szankciónak. Azonnali hatállyal kell felmondani a szerződést, ha a szerződést nem lehetett volna megkötni, és a jogsértő állapot még fennáll, ha a szerződés a törvény VIII. fejezetében foglaltakat sérti, és a jogosult a jogsérelmet a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Testület határozatában foglaltak szerint száznyolcvan napon belül nem orvosolta, vagy ha a szerződés megkötése óta másodszor kellene az (1) bekezdés b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetést alkalmazni.
- 102/103 -
A törvénysértések, illetve szerződésszegések esetén érvényesíthető kötbér mértékét a műsorszolgáltatási szerződések tartalmazzák: az országos kereskedelmi rádiók és televíziók szerződései meghatározzák az egyes törvényhelyek megsértésekor fizetendő, a kötbéralap százalékában megállapított összeget. A kisebb vételkörzetű műsorszolgáltatók szerződése általában nem ennyire konkrét, a kötbéralap 10-20-30%-ában maximálják az egy-egy törvénysértéskor kiszabható kötbér mértékét, attól függően, hogy hányadszor sértette meg a műsorszolgáltató a vonatkozó előírásokat. A szerződések emellett tartalmazzák azt is, hogy a jogsértés miatt a "pénzbüntetés" esetenként érvényesíthető, s ugyanazon rendelkezés többszöri vagy folytatólagos megszegése esetén a kötbér többször is kiszabható.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
