A jogász szakképzettségű személy alkalmazását indokolja, hogy az építésügy és egyéb más területen is a hatáskör átruházása esetében a döntésre felhatalmazott személy a jegyző nevében és megbízásából hoz, hozhat döntést.
Magyarország Kormánya sajnos nem egyedi esetként alig több mint három hónappal a megalkotását (2012. március 17.) követően már módosította a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 17.) számú rendeletét, a 105/2012. (V. 30.) számú Korm. rendeletben. Az új szabályozás értelmében [105/2012. (V. 30.) számú Korm. rendelet 26-27. §] három hónap elteltét követően a jogalkotó arra a következtetésre jutott, hogy az építésügyi igazgatási feladatok ellátására a jogász szakképzettségű személy döntés előkészítő és döntéshozó munkakör kivételével alkalmazható és a jelenleg jogász végzettséggel alkalmazott személyek 2012. szeptember 1-jét követően a feladatot nem láthatják el. Az új szabályozás sajnos ismét bizonyította, hogy sok elkapkodott és átgondolatlan döntés lát napvilágot, amelyekkel a kormányzat jelentős mértékben megnehezíti a feladat gördülékeny és folyamatos ellátását. Az új szabályozás számos igen fontos kérdést vetett fel.
1. Mennyire átgondolt a jogalkotás ma Hazánkban, amikor egyes feladatok ellátásának szakmai követelményei három havonta változnak?
2. Miért lett alig több mint három hónap után a jogász végzettségű személy alkalmatlan az építésügyi feladat ellátására, ha a jogszabály alkotó még 2012 márciusában alkalmasnak ítélte meg?
3. Hogyan egyeztethető össze az a tény, hogy az építésügyi igazgatás hatáskör gyakorlója (jegyző) részére a törvény kifejezetten olyan végzettséget támaszt követelményként - jelesül a jogász szakképzettséget -, amelyre a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 17.) számú Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 4. alpontja megállapítja, hogy építésügyi igazgatási területen döntéshozásra alkalmatlan?
4. Miért ítéli alkalmasnak a szakképzettség szempontjából a jogszabály alkotó az egyik jogász végzettségű személyt a feladat ellátására és miért alkalmatlan vagy nem megfelelő a másik jogász végzettségű személy a feladat ellátására?
5. Milyen építésügyi feladat ellátására tartja a jogszabályalkotó alkalmazhatónak a jogász végzettségű személyt, ha sem döntés-előkészítő sem döntéshozó nem lehet?
6. Miért és milyen alapon játszik a jogszabály alkotó emberi sorsokkal, amikor 2012. március 17-én még alkalmasnak ítélte a feladat ellátására a jogász végzettségű személyt, majd 2012. május 30-án megalkotott jogszabály alapján már nem tartja alkalmasnak oly mértékben, hogy 2012. szeptember 1-jén a feladat ellátás alól mentesíteni kell a személyt?
Az itt meghatározott kérdéseken túl egyéb, fontos általános kérdések is feltehetők lennének. Jelen értekezésem keretében azonban csupán arra vállalkozom, hogy a felvetett kérdéseket megválaszoljam. Nem vállalkozom a helyzet teljes körű megoldására, de szükségesnek érzem, hogy felhívjam a figyelmet, hogy a kormányzat ezzel az elkapkodott és meggondolatlan döntésével milyen a feladat ellátás tekintetben eddig nem létező ellentmondásokat teremtett meg.
A fenti hat pontban megfogalmazott kérdések alapján megvilágítanám, hogy jelen okfejtésem indokául szolgáló módosító jogszabály [105/2012. (V. 30.) számú Korm. rendelet] rendelkezése, miért nem megfelelő és mennyiben nem veszi figyelembe a jogállamiság és jogbiztonság alapkövetelményeit.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
