A jogi segítségnyújtás intézményét a jogalkotó 2003. évben dolgozta ki, a gyakorlatban való alkalmazása azonban a működését segítő közigazgatási szerv felállításáig nem tudott maradék nélkül megvalósulni, a 2008. január 1-jétől hatályos módosítások a mindennapi jogi tevékenység gyakorlása során alkalmazandó jogszabályok sorát változtatták meg, ezeket a módosításokat kívántam összefoglalni, úgy, hogy a hatályos jogszabályhelyek a változás előttivel összehasonlíthatóak legyenek, különös tekintettel arra, hogy a jogi segítségnyújtás intézménye a közjegyzőket is érinti.
A jogi segítségnyújtás célja, hogy az arra rászorulók - akik jövedelmi, vagyoni viszonyaik miatt nem tudják ennek a költségeit saját maguk megfizetni - intézményi formában kapjanak segítséget az államtól jogaik védelme érdekében.
A jogi segítségnyújtásról szóló törvény1 célja - ami a Magyar Köztársaság jogállamiságából fakad - annak biztosítása, hogy lehetővé kell tenni az egyén számára jogainak megsértéséből eredő igényeinek érvényesítését. A bírói jogérvényesítés nem merülhet ki a jogviták bírói úton történő rendezésének biztosításában, nem elég a lehetősége annak, hogy az egyén bírósághoz fordulhat, de kötelezettsége is az államnak, hogy a bírói út igénybevételének valóságos lehetőségét megteremtése, ugyanis az egyéni jogérvényesítés nem függhet az egyén jogi, gyakorlati ismereteitől vagy anyagi helyzetétől.
A célok megvalósítása érdekében a Kormány új közigazgatási szervet hozott létre2, a Kormány jogi segítségnyújtó szolgálatként az Igazságügyi Hivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatát - továbbiakban: Szolgálat - jelölte ki, a jogi segítőkkel a szerződés megkötése, a jogi segítői névjegyzék vezetése, a jogi segítségnyújtás biztosításával kapcsolatos tevékenységek ellátása a Szolgálat feladata.
Jogi segítő lehet3:
- jogvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezet, alapítvány, kisebbségi önkormányzat, jogi oktatást végző egyetem,
- ügyvéd, ügyvédi iroda és a tevékenységét Magyarországon állandó jelleggel végző európai közösségi jogász és
- közjegyző.
A jogi segítő és a Szolgálat a segítői tevékenység ellátására szolgáltatási szerződést köt, melyben a jogi segítő kötelezettséget vállal arra, hogy a Jst. alapján hozzá forduló felek részére ingyenes jogi szolgáltatást nyújt, a Szolgálat pedig arra kötelezi magát, hogy a jogi segítőnek a nyújtott jogi szolgáltatások díját megfizeti.
A szolgáltatási szerződés három éves időtartamra köthető, abban az esetben lehet módosítani, ha a jogi segítő adataiban változás következett be, ha szakterületét kívánja módosítani, vagy ha a havonta általa ellátni vállalt ügyek számát emeli.
A három éves időtartam lejártát követően újabb három évre meghosszabbítható a szolgáltatási szerződés, ha a jogi segítő nyilatkozik, hogy névjegyzékbe vételét kizáró ok továbbra sem áll fenn.
A Szolgálat a jogi segítői névjegyzék vezetésével kapcsolatos hatósági döntéseivel szemben nincs helye fellebbezésnek.
A jogi segítő óradíját a központi költségvetésről szóló törvényben4 az Országgyűlés állapítja meg, azzal, hogy annak összege az előző évi összegnél nem lehet alacsonyabb. Az óradíj5 2008. évben 3000 forint.
A különbséget tesz peren kívül, polgári eljárásokban és büntetőeljárásokban nyújtott támogatások - szolgáltatások - és igénybevételük feltételei között6.
A következő esetekben, ügyekben kérhető a támogatás7:
- olyan jogvita esetén, amiben perre kerülhet sor, amelyhez jogi tanácsadásra vagy beadvány készítésére van szükség,
- peren kívül is lezárható vita lehetőségéről való tájékoztatás, iratkészítés,
- peren kívüli közvetítés, tanácsadás megállapodás előtt,
- jogi tanácsadás mindennapi megélhetést érintő kérdésekben,
- közigazgatási eljárásban jogi tanácsadás, beadványkészítés,
- jogi tanácsadás arra vonatkozóan, hogy a fél jogainak védelme érdekében, mely hatóságnál etc. lehet eljárást indítani, beadványt készíteni,
- bűncselekmény áldozatainak jogi tanácsadás nyújtása, ezzel összefüggésben beadvány készítése - azzal, hogy a bűncselekmény áldozata az áldozatsegítő szolgálattól kapja meg az alapvető jogai érvényesítéséhez szükséges jogi tanácsokat és konkrét segítséget is, ha az áldozat rászoruló és az ügyének további intézéséhez jogi segítő szakjogászi közreműködése szükséges, az áldozatsegítő szolgálat köteles áttenni az ügyet a Jogi Segítségnyújtó Szolgálathoz,
- polgári vagy büntetőeljárásban rendkívüli jogorvoslati kérelemhez nyújtott segítség,
- átmeneti nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását segítő szerződés szerkesztése.
A következő esetekben, ügyekben nem kérhető a támogatás8:
- szerződéskészítés - kivéve, ha mindkét fél kéri és fennállnak náluk a támogatás feltételei,
- jogi tanácsadás pénzintézeti kölcsön felvételének feltételeiről, vagy olyan jogügylet tárgyában, amelynél a jognyilatkozatot ügyvéd által ellenjegyzett okiratban, vagy közjegyzői okiratba foglaltan lehet csak megtenni, kivéve, ha fél és családja lakhatását szolgáló ingatlan elidegenítéséről vagy megterheléséről van szó,
- alkotmányjogi panasz,
- magánszemély vállalkozási, befektetési - jellegű ügyében - kivéve, ha bűncselekménnyel kapcsolatos, illetve ha tevékenység folytatásáért járó díj érvényesítésével összefüggő ügyről van szó - ezen a helyen a jogalkotó a kényszervállalkozó magánszemélyek érdekeit kívánja védeni,
- társadalmi szervezet alapítása, működtetése,
- vámügy.
Támogatásban, jogi segítségnyújtásban részesíthető a fél, ha:
- magyar állampolgár,
- vízum kiadása, tartózkodási engedély, letelepedett jogállás megszerzése, vagy honosítás iránti ügygyel kapcsolatban olyan személy, akinek a felmenője magyar állampolgár,
- nem magyar állampolgár az államának a Magyar Köztársasággal kötött nemzetközi megállapodás vagy viszonosság alapján,
- Magyarországon szokásosan és jogszerűen tartózkodási engedéllyel vagy lakóhellyel rendelkező EU állampolgár,
- humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
A támogatás iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, a szükséges adatok - jogosultságot igazoló iratokat be kell nyújtani, röviden le kell írni, hogy milyen ügyben kéri a fél a támogatást, peres eljárásban a pert lefolytató bíróságot, per tárgyát meg kell jelölni - közlésével a Jogi Segítségnyújtó Szolgálatnak kell személyesen vagy postán benyújtani.
Amennyiben a feltételek fennállása megállapítható, a kérelem alapján - írásban benyújtott kérelem esetén - 15 napon belül kell döntenie a Szolgálatnak, ha a fél személyesen adta be a kérelmet, akkor azonnal, de legkésőbb 3 munkanapon belül.
Itt jegyzendő meg, hogy azonnali jogvédelmi eljárás kezdeményezésének kell tekinteni a kérelmet, ha haladéktalanul, de legalább 8 napon belüli igénybevétel nélkül a fél határidőt mulasztana, vagy az ügy természete ezt indokolja9. A Ket. ezen a helyen a nem magyar állampolgárságú, illetve a magyar nyelvet nem ismerő személyt - ideértve a jogi személy, szervezet megbízásából eljáró természetes személyt is - kívánja jogvédelemben részesíteni.
A jogi segítő munkadíját és költségeit - a jogi szolgáltatás díját - az állam a fél helyett megfizeti10 vagy megelőlegezi11.
A fél helyett az állam fizeti a jogi szolgáltatás díját, azzal, hogy vagyoni-jövedelmi illetve vagyoni helyzettől független tárgyi-személyi körülmények fennállását köti ki, melyeket mérlegelni kell12.
Az állam viseli a fél helyett a jogi szolgáltatás díját13, ha a fél havi nettó jövedelme nem haladja a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét - 2007. év december hó 31-jét követő, de 2009. év január hó 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 Ft14, vagyona pedig nincs15, a jogszabályhely a fél jövedelmi viszonyának mérlegelésén alapuló állam által fizetett szolgáltatási díjfizetést szabályozza.
Az állam viseli a fél helyett a jogi szolgáltatás díját - a fél jövedelmi és vagyoni helyzetétől függetlenül -, ha a fél16:
- rendszeres szociális segélyben részesül, vagy ilyen ellátásban részesülő közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,
- közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg,
- átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy,
- menekült, menedékes stb.
- vízumkiadás, tartózkodási engedély vagy letelepedett jogállás megszerzése, illetve honosítás iránti üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kérő olyan személy, akinek a felmenője magyar állampolgár vagy az volt, továbbá visszahonosításra irányuló eljárásban részt vevő személy,
- a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították.
Az állam viseli a fél helyett a jogi szolgáltatás díját akkor is, ha az egyedülálló és vagyontalan fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át, ez azon felekre terjeszti ki a szolgáltatás igénybevételét, akik nem tudják rezsiköltségeiket velük együtt élő személlyel megosztani17.
Az állam csupán előlegezi a fél helyett a jogi szolgáltatás díját18, ha a fél havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett - nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 43%-át, és vagyona nincs19. A jövedelemre vonatkozó ezen meghatározás a minimálbért jelenti, azaz a fél havi nettó jövedelme nem haladja meg a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás alapján járó munkabér mindenkori legkisebb összegének - ami a Központi Statisztikai Hivatalnak a Magyar Közlöny 2007/86. számában megjelent tájékoztatója szerint 2006. évben 171 200 Ft/fő/hó - a 43%-át.
Nem lehet rászorultságot megállapítani20, ha a fél rendelkezésre álló jövedelme nem haladja meg ugyan a rászorultsági összeghatárt, de olyan vagyonnal rendelkezik, amelynek felhasználásával - értékesítésével, megterhelésével - a jogi szolgáltatás igénybevételének költségeit fedezni tudná, azzal a kivétellel - ezen a helyen a jogalkotó mérlegelést tesz lehetővé -, hogy nem vehető figyelembe az a vagyontárgy, amelynek felhasználásával járó veszteség nem áll arányban a jogi szolgáltatás igénybevétele folytán elérhető előnyökkel.
Vannak vagyontárgyakat, amelyek a fél vagyonának megállapításánál nem vehetők figyelembe, azokat ki kell hagyni a vagyonérték megállapításánál, így például a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyak, bizonyos esetekben az ingatlan, ha az a fél, vagy az általa eltartottak lakhatását szolgája; a gépjármű, ha azt mozgáskorlátozott személy használja, illetve ha az a fél foglalkozásának gyakorlásához szükséges21. Amennyiben a fél kizárólag ezen vagyontárgyakkal rendelkezik a rászorultsága megállapítható.
2008. január 1-jétől bővült a jogi segítő által nyújtható szolgáltatások köre, azzal az indokkal, hogy a fél jog-, és érdekérvényesítéséhez bizonyos esetekben elengedhetetlen, hogy jogban jártas szakember a bírósági eljárásban részt vegyen a fél érdekében, képviseletét ellássa, a jogalkotó megteremtette annak a lehetőségét, hogy a jogi segítők pártfogó ügyvédként felléphetnek. Ezen változtatás és bővítés indokai között szerepel, hogy a kirendelt ügyvédek által nyújtott jogi szolgáltatás színvonala nem ritkán meg sem közelíti a meghatalmazottak által ellátott jogi képviselet színvonalát.
A jogi segítségnyújtás célja a törvény szerint, hogy ne csak az ügyvédi képviselet lehetőségét, hanem annak színvonalát is biztosítsa, azzal, hogy a jelenlegi, kirendelésen alapuló pártfogó ügyvédi képviseletet felváltsa a jogi segítők önkéntes vállalásán alapuló tevékenység, munkavégzés. Kivételes esetekre fenntartja a Jst. a kirendelés intézményét, alapvetően azonban a jogi segítők névjegyzékében szereplő mintegy 400 ügyvéd feladata lesz a pártfogó ügyvédi képviselet ellátása.
Az 1952. évi III. tv. a polgári perrendtartásról - továbbiakban: Pp. - rendelkezései is ennek megfelelően változtak.
A jogi képviselő kirendelésére vonatkozó bírói jogkör a Pp.-ben nem szerepel, mivel a jövőben a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésére kizárólag a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat lesz jogosult.
A bíróság által engedélyezett teljes vagy részleges költségmentesség, továbbá tárgyi költségfeljegyzési jog jogosulttá teszi a felet a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésére is.
Új szövegezést kapott a pártfogó ügyvédi képviseletről történő bírói tájékoztatás; a korábbi szövegrész helyébe, mely szerint a "bíróság köteles a felet, ha nincs jogi képviselője - perbeli eljárási jogairól és kötelességeiről - a szükséges tájékoztatással ellátni, illetve meghatározott esetben részére jogi képviselőt kirendelni"; "a bíróság köteles a felet a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének lehetőségéről a szükséges tájékoztatással ellátni" szövegrész lépett22.
A költségmentesség akként módosult, hogy - 2008. január 1-jétől: költségkedvezmények - nem "pártfogó ügyvéd kirendelésére való igény", hanem "pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti igény" illeti meg a felet23.
A bíróság a perköltség viseléséről szóló határozatában megállapítja, hogy a pártfogó ügyvédi díj viselésére ki köteles, megállapítja a perköltségviselés arányát, de a díj mértékét nem állapítja meg, a bíróság ezen jogerős határozatról 8 napon belül értesítést küld a Szolgálatnak, mely értesítésnek tartalmaznia kell a felek nevét, a per tárgyát, a díjviselésre vonatkozó döntést valamint -, mint az értesítés alapjául szolgáló határozat - a díj viselésére köteles fél megjelölését.
Kérdésként merülhet fel, hogy ha az értesítés nem tartalmazza a pertárgy értékét, mi alapján határozza meg a Szolgálat - ha a pernyertes a költségkedvezményben részesülő fél - a pervesztes által viselendő pártfogó ügyvédi díja.
A bizonyos esetekben kötelező jogi képviselet ellenére, a jogi képviselővel nem rendelkező fél által benyújtott kérelem nem hatálytalan, ha a fél - 2008. január 1-jétől hatályos szövegezés szerint - pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő (módosítás előtti szövegezés: költségmentesség iránti kérelmet terjesztett elő)24.
A jogi képviselő nélkül eljáró felet a bíróság felhívja, hogy jogi képviseletéről 60 napon belül gondoskodjék25.
A bíróság nem maga rendeli ki a pártfogó ügyvédet, hanem a kirendelés lehetőségéről és szükségességéről hiánypótlásként hívja fel a felet, azzal, hogy ha a képviseletről 60 napon belül nem gondoskodik, a kérelmet hivatalból elutasítja.
Itt jegyzendő meg, hogy jogszabály által biztosított lehetőség van a pártfogú ügyvéd díjának az érvényesítésére, olyan módon, hogy az első fokon eljárt bíróság végrehajtási lapot állít ki a Jogi Segítségnyújtó Szolgálatnak a pártfogó ügyvédi díjnak a pártfogó ügyvéd részére történő megfizetésére kötelező határozata alapján26.
A "Költségmentesség" összefoglaló megnevezés változik, helyette a Polgári perrendtartás "Költségkedvezményről" rendelkezik.
Létezik továbbra is a "teljes költségmentesség" és a "részleges költségmentesség" jogintézménye, azzal, hogy az úgynevezett teljes költségmentesség a módosítás révén "tárgyi költségmentesség" megnevezést kapott, de továbbra is azon kedvezményekre jogosít, mint a teljes költségmentesség.
A tárgyi költségmentességet azonban a Pp. az új néven már nem említi, ez a meghatározás a költségmentesség engedélyezését szabályozó jogszabályban szerepel a továbbiakban27.
A költségkedvezmények köre az alábbi mentességeket foglalja magába:
1. Teljes költségmentesség28:
- illetékmentességet,
- mentességet az eljárás során felmerülő költségek (tanú és szakértői díj stb.) előlegezése és - ha a Pp. másként nem rendelkezik - megfizetése alól,
- mentességet a perköltség biztosíték letétele alól,
- pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti igényt, ha azt a törvény lehetővé teszi29,
2. Részleges költségmentesség30:
- költségek bizonyos hányadára vagy tételesen meghatározott költségekre vonatkozik31,
- mentességgel nem érintett költségekre vonatkozóan költségfeljegyzési jog érvényesül,
3. Tárgyi költségfeljegyzési jog - újonnan beiktatott32:
- illetékfeljegyzési jogot,
- az eljárás során felmerülő költségek (tanú és szakértői díj stb.) állam általi előlegezését, amelyeket a tárgyi költségfeljegyzési jog ellenére köteles megfizetni a fél.
A fél számára teljes költségmentesség csak akkor engedélyezhető, ha a várható perköltség összege a rendelkezésre álló adatok alapján előreláthatólag lehetetlenné teszi a bírósághoz fordulást.
A költségmentesség engedélyezését szabályozó jogszabály33 2008. január 1-jét megelőzően személyes költségmentesség és tárgyi költéség mentesség között tett különbséget. A módosítást követően továbbra is megmaradt a személyes költségmentesség34, mikor a kedvezmények megadását a fél jövedelmi, vagyoni viszonyai határozzák meg.
A tárgyi költségmentesség fejezete bővült tárgyi költségfeljegyzési joggal, és a tárgyuknál fogva költségmentes ügyek köre is külön vált.
Azon perek körét ahol a feleket a jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illeti meg tárgyi költségmentesség külön jogszabályok rendezik35. Ilyen például a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, mely szerint az egészségbiztosítási ellátások iránti igények érvényesítésével kapcsolatos eljárások illeték- és költségmentesek36, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény is határoz meg eljárásokat, melyek illetékmentesek37.
Azon perek körét ahol a feleket a jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg a jogszabály felsorolja38 - ezek voltak a módosítást megelőzően a tárgyi költségmentes perek -: apaság és származás megállapítása iránti perek; szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása iránti perek; gondnokság alá helyezés iránti perek; gyermek elhelyezésével-, átadásával, kapcsolattartással összefüggő perek; törvényes alapuló tartással kapcsolatos perek; munkaviszonnyal, közszolgálati-közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos perek; bányakár megtérítése iránti perek; bűncselekménnyel a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kár megtérítése iránti perek, - itt jegyzendő meg, hogy tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg a felet a személy életében, testi épségében, egészségében, illetve vagyonában bekövetkezett olyan kár megtérítése iránti igény, amikor a személy élete, testi épsége vagy egészsége is veszélyeztetve volt; továbbá a bűncselekményből, valamint a szabálysértésből származó kár megtérítése iránti igény esetén.
A költségmentességet kérelemre továbbra is a bíróság engedélyezi, és a bíróság határoz a költségmentesség visszavonása tárgyában is39.
A költségmentesség, az illetékmentesség és az illeték feljegyzési jog hatálya a kérelem előterjesztésétől kezdve a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjed, azzal, hogy a végrehajtási eljárásban azonban a fél részére engedélyezett mentesség nem mentesíti őt a le nem rótt illeték, az állam által előlegezett költség, valamint a végrehajtási költségek részét képező lerótt illeték és előlegezett költség megtérítésének kötelezettsége alól40.
Ugyancsak nem jelent mentességet a költségmentesség, illetékmentesség és illetékfeljegyzési jog az ebben részesült felet terhelő, az ellenfél javára megítélt perköltség megfizetése alól41.
A bíróság kötelezi a felet a perköltség megfizetésére, az állam által előlegezett költség és a feljegyzett illeték állam javára történő megfizetésére.
Az engedélyezésre vonatkozó részletes szabályokat a költségmentesség engedélyezésének alapjául szolgáló körülmények igazolásáról szóló rendelet tartalmazza42, a kérelmet az erre rendszeresített - a rendelet mellékleteként megtalálható - nyomtatványon kell benyújtani, azzal, hogy a feltételek fennállását a bíróság személyes költségmentesség esetén az eljárás jogerős befejezéséig évente, valamint a végrehajtható okirat kiállítása előtt, ha az eljárás jogerős befejezésétől számítva már egy év eltelt felülvizsgálja. ■
JEGYZETEK
1 2003. évi LXXX. tv. a jogi segítségnyújtásról - továbbiakban: Jst. és 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól.
2 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról 7. §.
3 Jst. 66. §.
5 2007. évi CLXIX. tv. 58. § (3) bekezdés.
6 Jst. I., II. és III. fejezete.
7 Jst. 3. § bekezdés.
9 2004. évi CXL. törvény, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 10. § (1) bekezdése.
10 Jst. 5. §.
11 Jst. 6. §.
12 Jst. 5. §.
13 Jst. 5. § (1). bekezdése.
14 352/2007. (XII. 23.) Kormányrendelettel módosított 168/1997. (X. 6.) Kormányrendelet 11. §-a.
15 Jst. 9. §.
18 Jst. 6. § bekezdése.
19 Jst. 9. § bekezdése.
22 Pp. 7. §.
23 Pp. 84. § (1) bekezdés d) pontja.
24 Pp. 73/A. §.
25 Pp. 73/B. § (2)-(3) bekezdés.
26 1994. évi LIII. törvény - Vht. - 15. § (2) bekezdés.
27 6/1986. (VI. 26.) IM rendeletben, a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban.
28 Pp. 84. § (1)-(4) bekezdése.
29 Pp. 84. § (1) bekezdés a)-d) pont.
30 Pp. 84. § (1)-(4) bekezdése.
31 Pp. 84. § (1) bekezdés a)-d) pont.
32 Pp. 85/A. §.
33 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet.
34 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 1. §.
35 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 2. § (1) bekezdés.
36 1997. évi LXXX. tv. - Ebtv -, 75/A. §.
37 1997. évi LXXXI. tv. - Tny. -
38 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. § (1) bekezdése.
40 Pp. 86. § (2)-(3) bekezdés.
42 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet és a 2/1968. (I. 24.) IM rendelet.
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Velkei Krisztina közjegyzőhelyettes, Budapest
Visszaugrás
