A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Polgári Jogi Tanszéke és Deák Ferenc Intézet által 2007. május 18-án nagyszámú hallgatóság aktív részvétele mellett tartotta meg az új Polgári Törvénykönyv - értékek és építő kritika című konferenciáját. A szervezők koncepciójának megfelelően az előadók a tervezet elkészítésében résztvevő, de nem munkabizottság-vezető elismert egyetemi oktatók voltak azért, hogy a konferencia ne csak a Javaslat ismertetése, de valódi kritikája is lehessenek a Javaslat "nulladik változatának"1.
Weiss Emilia általános értékelésében egy átfogó, a hatályos Polgári Törvénykönyvhöz képest a különbségeket hangsúlyozó és értékelő ismertetésen túl kitért az egyes részekre vonatkozó elvi megállapításokra is. Az 1950-es évek eleje óta másodszor áll a magyar jogásztársadalom, jogalkotás átfogó korszerűsítés, új polgári törvénykönyv megalkotásnak feladata előtt, az 1990-től készült törvények szintézisével a civilisztika terén a rendszerváltás folyamatának egyfajta kodifikációs lezárása, összegzése céljából2. A két kodifikáció között jó néhány hasonlóság és különbség található - jelesül is hogy a jelenlegi kodifikációnak van írott előzménye, s így a kodifikátoroknak kell megtalálni a helyes arányokat a megőrizve megújítás kérdésében3, amely arányok változóak az egyes jogterületeken, s kell figyelemmel lennünk Európa jogalkotására4.
Az elkészült monista elvű javaslat igen terjedelmes, hisz szabályokat ad a gazdasági élet szereplői számára, s magába olvasztotta a családi jogot is. A javaslat 3 területen fogalmaz meg alapelveket. A Javaslat elején, az eddigihez képest szűkebben, három alapelvet fogalmaz meg: a jóhiszeműség és tisztesség elvét5, az elvárható magatartás elvét6 és egy értelmezési alapelvet7. Kimarad azonban a kölcsönös együttműködés elve, ez azonban érthető, hisz ez nem vonatkozhat minden polgári jogi jogviszonyra, például a végrendeletben kizárt törvényes örökös együttműködése a végrendeleti örökössel nem elvárható. Jellemző ugyanakkor a szerződési jogban és a családi jogban általában, s még néhány területen, például a szomszédjogban.
A szerződési jog szintén három alapelvet fogalmaz meg: a szerződési szabadság elvét8, itt mondja ki az együttműködési kötelezettséget9, és a visszterhesség vélelmének elvét10. Megkérdőjelezhető azonban, hogy valóban van-e a szerződés tartalmának meghatározásában szerződési szabadság akkor, amikor a szerződések túlnyomó részét a gazdaság szereplői által diktált tartalommal köd a fél. Helyes az együttműködés elvének részletezése mind a szerződés megkötése, a tájékoztatás, mind pedig a teljesítés létszakaszában.
A harmadik, alapelveket megfogalmazó terület a családi jog, ahol elengedhetetlen az alapvetően kereskedelmi jogias szemlélettől eltérő viszonyokra sajátos alapelvek megfogalmazása. Ezen elvek a Javaslat szerint a családi kapcsolatok védelme11, amely magába foglalja egyben a családi és egyéni érdek összhangjának biztosításának elvét is, a gyermek érdekének a védelme12, amely nem csupán családjogi elv, a házastársak egyenjogúságának elve13, és a méltányosság és a gyengébb fél védelmének elve14. Ez utóbbi azonban szemben a Javaslat indokolásával15 két egymástól teljesen független elv, amelyeknek semmi közük sincs egymáshoz, nem kellene tehát összemosni őket.
Személyek joga rész bővült a legjelentősebben. Ésszerűsíti a Javaslat a cselekvőképesség körében jelenleg meglévő szabályokat, s jelentősen bővíti a jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseket közös szabályok előírásával, amelyekre igen nagy szükség is van. Hiányzik azonban a költségvetési szervek meghatározása, státusuk tisztázása, ugyanis egyetlenegy vonatkozásban, a kártérítési felelősségüket16 említi csak a Javaslat. Kimerítő szabályozásuk természetesen nem polgári jogi kérdés, azonban legalább típusaik számbavétele, létrejöttük olyan kérdések, amelyeket tisztáznia kellene a következő Polgári Törvénykönyvnek. A személyhez fűződő jogokat tárgyaló rész - szemben a máshol inkább túl részletező szabályokkal - rövid és szűkszavú, ezen felül érthetetlen, miért ékelődik a jogi személyek általános szabályai és a két részletesen tárgyalt alapítványi és egyesületi részek közé. Miért maradt ki a magánlakás és a jogi személy céljára szolgáló helyiség tiszteletben tartása, mint nevesített személyhez fűződő jog, hiszen a magánszféra védelme nem azt jelenti? Az is problémás, hogy amíg a Javaslat a magánéletbe való jogellenes beavatkozással szemben véd17, addig az Európai Emberi Jogi Egyezmény a magánszférába való indokolatlan beavatkozást tiltja, mely utóbbi szélesebb kört foglal magába, ennek alkalmazása helyesebbnek tűnik. Ugyancsak nem látszik eléggé tisztának a Javaslat szövegezése abban a tekintetben, hogy a személyiségi jogok megsértése esetén ki tekinthető sértettnek például a gyűlöletbeszéd kap-csán18, vagy a kegyeleti jogok megsértése esetén19.
Dologi jog igen helyesen szélesebb körű lett a telekkönyvi szabályok törvénykönyvi szintre emelésével, másrészt részletesebb szabályokat ad a zálogjogról is. Sok észrevétel érkezett ugyan arról, hogy helyesebb volna egy helyen összefoglalni a zálogjog szabályait, minthogy azonban kétarcú intézményről van szó, nem baj az, hogy a Javaslat szétválasztva a dologi20 és a kötelmi részben21 is tárgyalja.
A kötelmi résznek a szerkezet is megváltozott, emellett pedig a szemlélete is, hiszen valószínűleg tudatosan erősen gazdasági szemléletű, kivéve a fogyasztóvédelem szabályait. Ez néhol már túl is megy azon határon, hogy a monista elvnek megfelelően a gazdálkodó szervezetekre figyelemmel kellene szabályoznunk, túlságosan elrugaszkodva az embertől. Ezt jól illusztrálja a kötelmek általános szabályain belül a teljesítés helyére vonatkozó szabály22, amely a teljesítés helyeként elsődlegesen a kötelezett telephelyét, fióktelepét határozza meg, ennek hiányában székhelyét, s csak ez után, kivételként említi a lakóhelyét, tartózkodási helyét. Pozitívum azonban, hogy rendkívüli módon odafigyel a fogyasztóvédelmi szabályoknak uniós kötelezettségeinknek megfelelő beépítésére.
Lényeges változás a szerződésszegés és a szerződésen kívüli felelősség elveinek különbözősége. A Javaslat értelmében a kimentés megváltozott, szigorúbb lesz a szerződésszegésért való felelősség a jogkövetkezmények tekintetében, igaz, hogy ez korlátozható előreláthatósági klauzulával a károk bizonyos vonatkozásaiban. Az általános szerződési feltételen alapuló szerződéskötés, a versenyeztetésen alapuló szerződéskötés szabályainak beemelésével nagyobb fokú stabilitás remélhető ezeken a területeken is.
A kötelmi jog különös részébe újabb, eddig nem szabályozott szerződések kerülnek beemelésre a Javaslatba, ugyanakkor egyes vélemények szerint még így is jó néhány hiányzik. A deliktuális felelősségi rész pozitívuma, hogy egységesen kívánja szabályozni a szerződésen kívüli felelősség kérdését, és részletesen kitér eddig külön jogszabályokban megfogalmazott felelősségi alakzatokra.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
