A Tisza-menti természetvédelmi program a Közép-Tiszai tájvédelmi Körzet területére koncentrálva egyes területrészek védetté nyilvánítását, valamint a természetes viszonyok fenntartását szolgáló gazdálkodás elterjesztését célozza. E négyéves programot az Európai Unió LIFE programja és a WWF Magyarország 200-200 ezer (évente 50-50 ezer) euróval támogat. A programot megvalósító WWF magyarországi és Ausztria szervezetei az anyagi lehetőségek függvényében hasonló kezdeményezést kívánnak életre hívni a Tisza mentén más területeken is.
A 13 tagjelölt ország lakosságának véleményét vizsgálni hivatott felméréssorozatot indított el az Európai Bizottság, melynek célja a tagállamok és a jelölt országok közötti különbségek és hasonlóságok megértésének segítése. A Bizottság a jövőben évente kétszer tervezi vizsgálni a jelölt országok lakosságának uniós ügyekhez való hozzáállását.
Az első felmérések 2001 októberében készültek el, és idén márciusban hozták őket nyilvánosságra. Cipruson és Máltán ötszáz, a többi jelölt országban ezer, 15 év fölötti személyt kérdeztek meg többek között az alábbi témákról: élet a jelölt országokban (áruk, médiahasználat, intézményekbe vetett bizalom), európaiság vállalása, más országokkal és kultúrákkal való kapcsolat, az Unióhoz, valamint a bővítéshez való hozzáállás, információk az Unióval kapcsolatban.
A 96/61/EGK számú, az integrált szennyezés megelőzésről és ellenőrzésről szóló (IPPC) irányelv rendelkezéseit minden tagállamnak 1999. október 30-ig kellett volna átültetnie nemzeti jogrendszerébe. Ezzel valamennyi tagállam késlekedett, így az Európai Bíróság számos esetben élt figyelmeztetéssel, felszólítással, míg végül az egyesült királyság, Görögország és Spanyolország ellen - mivel ezek az előírásoknak 2000 nyaráig sem tettek eleget - bírósági eljárásra is sor került. A néhány hónap múlva várható végleges ítélet szerint a három országot el fogják marasztalni az irányelv előírásainak megszegéséért.
2002. március 20-21-én sor került az ún. V4-országok, azaz Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia környezetvédelmi minisztereinek 7. Találkozójára, melyen megfigyelőként a horvát miniszter is részt vett. A Visegrádon megrendezett konferencia napirendjén többek között az alábbi témák szerepeltek:
- az EU-csatlakozási folyamat áttekintése,
- az eddigi ISPA-projektek eredményeinek, valamint a jövőben várható intézkedéseknek vizsgálata,
- együttműködés a NATURA 2000 programban, valamint a térség ökológiai térképének létrehozása Ukrajna és Horvátország bevonásával,
- a riói Fenntartható Fejlődés Csúcstalálkozó előkészületeinek, illetve a következő V4 miniszteri találkozó napirendjére vonatkozó javaslatok számbavétele,
- a V4-országok Közös Környezetvédelmi Programjának véglegesítése1,
- a V4-országok közötti határon átnyúló együttműködés mélyítése lehetőségének áttekintése.
A 13 tagjelölt ország közül ezidáig csak Bulgária és Málta nem zárta még le a környezetvédelmi fejezet tárgyalását, Románia és Törökország pedig még meg sem nyitotta.
A többi tíz, a fejezet tárgyalását lezáró ország, köztük Magyarország is tehát vállalta, hogy az uniós környezetvédelmi követelményeknek - több-kevesebb mentességi igény fenntartása mellett - a csatlakozásig eleget tesz. A feladatok magukba foglalják az EU keretjogszabályainak átvételét, az olyan nemzetközi egyezményekre vonatkozó tennivalókat, amelyekben az EU is tag, a természetvédelmi jogalkotást, valamint a Belső Piac működését biztosító eszközök (pl. termelési szabványok) alkalmazását. E felsorolt területeken nincs lehetőség átmeneti mentesség igénylésére.
A tárgyalások kezdetén igényelt mentességek száma időközben - a tagjelöltek előrehaladásának, valamint a tárgyalások menetének köszönhetően - jelentősen csökkent. Az Unió leginkább olyan területeken mutat készséget a mentességi igény elfogadására, amelyek jelentős beruházási igénnyel járnak (pl. települési szennyvízkezelés, csomagolási hulladék, nagy égetőművek).
Az alábbiakban vázlatosan sorra vesszük a fejezetet lezárt egyes tagjelöltek mentességi igényeit.
Csehország:
- csomagolási hulladék mentesítése és újrahasznosítása (2005)
- települési szennyvízkezelés (2010)
Lengyelország:
- üzemanyag-tárolásból származó illékony szerves vegyületek kibocsátása (2005)
- folyékony üzemanyagok kéntartalmának csökkentése (2006)
- egészségügyi átvilágításból származó ionizáló sugárzás elleni védelem (2006)
- hulladékszállítás (2007)
- veszélyes anyagok felszíni vizekbe bocsátása (2007)
- csomagolási hulladék mentesítése és újrahasznosítása (2007)
- integrált szennyezés megelőzés és ellenőrzés (2010)
- hulladéklerakás (2012)
- települési szennyvízkezelés (2015)
Magyarország2:
- nagy égetőművekből származó levegőszennyezés (2004)
- csomagolási hulladék mentesítése és újrahasznosítása (2005)
- veszélyes hulladék égetése (2005)
- települési szennyvízkezelés (2015)
Szlovákia:
- üzemanyag-tárolásból származó illékony szerves vegyületek kibocsátása (2004, ill. 2007)
- települési szennyvízkezelés (2015)
- veszélyes anyagok felszíni vizekbe bocsátása (2006)
- integrált szennyezés megelőzés és ellenőrzés (2011)
- csomagolási hulladék mentesítése és újrahasznosítása (2007)
Szlovénia:
- csomagolási hulladék mentesítése és újrahasznosítása (2005, ill. 2007)
- integrált szennyezés megelőzés és ellenőrzés (2011)
- települési szennyvízkezelés (2015)
Az Európai Parlament két irányelvet hagyott jóvá 2002. április 10-én a használt elektromos készülékek hulladékként történő újrahasznosításáról. Ezek értelmében 2008-tól betiltanák egyes nehézfémek (pl. higany, ólom, kadmium) elektromos készülékekben való alkalmazását, és előírnák az ilyen készülékeknek, mint hulladékoknak az egyéb hulladékoktól való elkülönítését. Azok a fogyasztók, akik nem ezen szabályoknak megfelelően kezelik az elektromos készülékeket, megbírságolhatók lesznek. Az új előírásokat 2005-ig kell bevezetni a tagállamokban, ahol jelenleg folyamatban vannak az előkészületek a begyűjtő, illetve visszaváltó-rendszerek felállítására. Ha a tagállami kormányok is jóváhagyják az irányelveket, akkor ez lesz az eddigi legnagyobb szabású újrahasznosítási kezdeményezés az EU-ban, ahol jelenleg mindössze a kiselejtezett készülékek 10 százaléka kerül újrafeldolgozásra.
2002. április 16-án zárult le a Progress Monitoring Project, mely a tagjelölt országokat vizsgálja abból a szempontból, hogy hol tartanak a környezetvédelmi acquis átvételében és végrehajtásában. Eszközei az ún. jogszabálytükrök és végrehajtási kérdőívek, melyekben feltüntetett adatok alapján a projektet idén immár ötödik alkalommal lefolytató cég elkészíti jelentését, a Progress Monitoring Reportot, és eljuttatja az Európai Bizottsághoz.
Peer Review: 2002. április 22-26. között zajlott Budapesten (illetve Szolnokon és Debrecenben) az EU helyszíni vizsgálata. Az uniós és tagállami szakértőkből álló delegáció mindenekelőtt a Magyarország mint jelölt ország intézményi kapacitását, létszámfejlesztését, beruházásait, az uniós irányelvek végrehajtásának szintjét vizsgálta a levegőminőség, hulladékgazdálkodás, ipari szennyezés megelőzés és ellenőrzés, vízminőség-védelem, valamint az ipari balesetek kezelése vonatkozásában.
Megállapodás a Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogramról
www.euractive.com - 2002. március 15.
Az első Eurobarometer jelentés a tagjelölt országokról
http://europa.eu.int/comm/public_opinion
Az Európai Bíróság első ítéletei az integrált szennyezés megelőzés és ellenőrzés kapcsán
http://curia.eu.int/en/index.htm ■
JEGYZETEK
1 A Program előzményének tekinthető Közös Nyilatkozatot a miniszterek a 2001. augusztus 30-31-én Olomócon (Csehország) lezajlott találkozó keretében fogadták el. Ebben kinyilvánították - többek között, - hogy támogatják egymást (pl. információcsere révén) az uniós csatlakozási folyamatban, elismerik a Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogram és a Fenntartható Fejlődés Stratégia fontosságát, felgyorsítják a jelentős nemzetközi és uniós egyezmények ratifikációjának folyamatát.
2 A magyar mentességi igényeket részletezve megállapítható, hogy a nagy tüzelőberendezéseknek (elsősorban erőművek, cement- és cukorgyárak) már 2004 végére teljesíteniük kell az uniós határértékeket. Ennek becsült költsége mintegy 17 milliárd Ft. A csomagolási hulladékok esetében 2005 végére a hasznosítási aránynak el kell érnie az 50 százalékot, és ez az arány egyetlen anyagfajta esetében sem lehet 15 százalék alatt. Mindezek költsége 11,4 milliárd Ft-ra tehető. Ugyancsak 2005 vége a határideje a veszélyes hulladékok égetéséhez használt berendezések felújításának, kicserélésének, mely költségigénye 7 milliárd Ft. Leghosszabb határidőt kapott Magyarország a települési szennyvízkezelés szabályainak való megfelelésre (2015), amely azonban több fokozatban történik, és összes becsült költségvonzata 810 milliárd Ft.
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Gerzsenyi Gabriella, fogalmazó, Környezetvédelmi Minisztérium
Visszaugrás
