A Cstv. 2006. évi módosítása során került a törvénybe a vezetői felelősség szabályrendszere. A vezetői felelősség megállapításánál lényeges kérdés volt a fenyegető fizetésképtelenség fogalmának a meghatározása. A törvény az alábbi megfogalmazást adta: "A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kellett, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket" [33/A. § (3) bekezdés].
Ezt követően a bírói gyakorlat több kísérletet tett a fenti fogalom értelmezésére, elsősorban a fizetésképtelenség fogalmához való viszonyára. A döntést megnehezítette, hogy a fizetésképtelenség leggyakoribb esetei pénzforgalmi szemléletűek, ahol nincsenek gazdaságilag megfogható támpontok, mint a vagyonhiány esetében. A megkülönböztetés lényeges, ezt jól jelzi a Pécsi Ítélőtábla a Gf.IV.30.248/2010/5. számú ítélete, amelyben a fizetésképtelenség, a fenyegető fizetésképtelenség és a vezetői felelősség kapcsán kifejtette:
"[...] a Cstv. 33/A. §-a nem a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezéséért való felelősség szabálya, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet kialakulásáért ugyanis az ügyvezetőnek a társaság hitelezőivel szemben nincs helytállási kötelezettsége. [...] A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését megelőzően már bekövetkezett károkozásból, illetve az ügyvezető társaság felé fennálló elszámolási kötelezettsége elmulasztásából eredő, a társaságot megillető követelések sem szállnak - külön jogügylet, engedményezés hiányában - a Cstv. 33/A. §-a alapján a hitelezőkre. A Cstv. 33/A. §-a által alapított kártérítési felelősség megállapítására tehát csak a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezése utáni vagyonvesztés, és csak az ezt követő időre eső ügyvezetői magatartás adhat alapot."
A bírói gyakorlatban sokáig bizonytalanság volt ta-
- 3/4 -
pasztalható a kérdés megítélésében, számtalan döntés született. A Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.276/2011/6. számú ítéletében megállapította, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet már az adós alapítását követően fennállt, az átalakulási vagyonmérleg-tervezet szerint elegendő pénzeszközzel a kft. nem rendelkezett. Miután a cég alapításától kezdődően fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt, a társaság külső hitelezőinek érdeke azt kívánta meg, hogy az alperes a saját - a Cstv. kötelező kielégítési sorrendre vonatkozó szabályai folytán "hátrasorolt" - követeléséhez másokat megelőzően ne jusson hozzá, és ne csökkentse a társaság vagyonát úgy sem, hogy értékaránytalan adásvételi szerződést köt.
A Kúria a Gfv.VII.30.247/2013/9. számú ítéletében az alábbi elemeket tartotta fontosnak, s ez a döntés ma is irányadó:
"Az alperes tévedett, amikor a fizetésképtelenség megállapításának időpontját azonosította a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezésének időpontjával. A törvény rendelkezéséből egyértelműen megállapítható, hogy e helyzet bekövetkezéséhez nincs szükség az adós fizetésképtelenségének bíróság általi megállapítására, mert a fenyegető fizetésképtelenség a Cstv.-ben megfogalmazott fizetésképtelenségi okok megvalósulását megelőzően bekövetkező állapot.
A fenyegető fizetésképtelenség megállapíthatósága tekintetében az a lényeges kérdés, hogy az adós a tartozását az esedékességkor képes-e kiegyenlíteni. Ha erre nem képes, mert nincs megfelelő pénzeszköze vagy megfelelő hitele a tartozás kifizetésére, illetve nem tud megállapodni a hitelezővel a teljesítés más módjában vagy a teljesítési határidő módosításában -, akkor bekövetkezik a fenyegető fizetésképtelenség abban az esetben is, ha az adós egyéb vagyona kimutatások szerint fedezetet nyújtana a tartozások kiegyenlítésére."
A bírói gyakorlat a Kúria álláspontját elfogadva a fenyegető fizetésképtelenség fogalmának értelmezésénél ezeket a szempontokat mérlegeli mind a 33/A. §-a, mind a 27. § (2) bekezdés f) pontja értelmezésénél (adós a tartozását [tartozásait] az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni).
Ez az értelmezés egy jövőbeli szabályozás esetén is irányadó lehet, a 2018/19. évi kodifikációs kísérlet koncepciója alapjaiban sem lépett túl a hatályos szabályozáson és annak értelmezésén.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
