E jogok az új szerzői jogi törvény, az 1999. évi LXXVI. törvény, továbbiakban Szjt. harmadik részének XI. fejezetében nyertek szabályozást (73-84. §). A szerzői jogokkal szomszédos jogokon az előadóművészek, hangfelvételgyártók, rádiós és televíziós szervezetek, továbbá filmelőállítók azon törvény által adott kizárólagos engedélyezési vagy díjigényre vonatkozó jogait értjük, amely a szerzői műveket ezen közönséghez közvetítők javára a saját interpretálási szervezői teljesítményekre (előadás, hangfelvétel, műsor, filmelőállítás) fennáll. A szerzői jogokkal szomszédos jogok elnevezését egyrészt az indokolja, hogy azok a szerzői művek közönséghez juttatását segítik elő, másrészt pedig oltalmuk hasonló eszközökkel valósul meg, mint a szerzői műveké. Ezek a jogok függetlenek az előadott rögzített vagy sugárzott művekre a szerzői jog által biztosított jogoktól.
Lényegében a szomszédos jogok mögött nem áll a szerzői mű szerzői jogi fogalmának megfelelő, a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni eredeti jellegű alkotás. A szomszédos jogok kizárólag a szerzői alkotások műszaki technikai felhasználását érintik. Olyan teljesítményekre vonatkoznak, amely a szerzői mű szerzői jogi felfogása szerint nem tekinthetők személyes szellemi alkotó tevékenységnek.
A szomszédos jogokat lehet tágabban is értelmezni. A szakirodalomban található olyan nézet, miszerint ide sorolhatók mindazok a jogok, amelyek szervesen nem illeszkednek a szerzői jog rendszerébe. Ilyenek például a merchandising figurákat, ábrázolásokat megillető jogok is és hasonló jogok illetik meg a hátrahagyott művek nyilvánosságra hozatalát is. A német jogban az előadóművészek, hangfelvétel előállítók, rádió és televíziós szervezetek és filmelőállítók mellett idesorolják a fényképek védelmét, az elhunyt szerzők hátrahagyott művei, kiadását, és az ipari minta jogokat is.
A szomszédos jogok különállására, függetlenségére, önállóságára tekintettel a szomszédos jogok oltalmát elvileg más jogterületek révén is biztosítani lehetne. Itt elsősorban a médiajog, a tisztességtelen piaci magatartás tilalma, a versenyjog, esetleg a sajtójog jöhetne számításba. A szomszédos jogok befogadását a szerzői jogban az indokolja, hogy a szerzői alkotások felhasználásától elválaszthatatlanok. Adott esetben egy film felhasználásához szervesen hozzátartozik a televíziós sugárzás és a kábeltévé útján való közvetítés.
A szerzői jogi besoroláshoz az előadóművészek, hangfelvételek, előállítói és sugárzó szervezetek oltalmáról szóló - 1961-ben kötött - Genfi Egyezmény nemzetközi léptékben biztosított lehetőséget, amelyet Magyarországon az 1998. évi XLIV törvény hirdetett ki.
A szomszédos jogok védelme jelenlegi szerzői jogi törvényünkben nem egészen új intézmény. Az 1969. évi III. törvényt módosító, a szerzői jog és iparjogvédelem egyes szabályainak változásáról szóló 1994. évi VII. törvény már előírta a szomszédos jogok oltalmát. A kérdéses szabályozás modemnek volt tekinthető, azonban időközben az előadásokról és hangfelvételekről szóló WIPO egyezményt 1996-ban megkötötték és az EU jogharmonizációs tevékenységében is új kezdeményezések jelentkeztek és jelentős koncepcionális változások következtek be. Ennek megfelelően a szomszédos jogok az Szjt. harmadik rész XI. fejezetében 73-84. §-aiban változtatásokkal nyertek újraszabályozást.
A szomszédos jogok védelmének két alapvető előírását kell említeni azok rendszertani elhelyezéséhez. Egyrészt az Szjt. 1. § (8) bekezdését kell említeni, amely a szomszédos jogok általános szerzői jogi védelmét írja elő, másrészt pedig az Szjt. 83. § (1) bekezdésbe foglalt rendelkezését, amely elválasztja egymástól a szerzői és szomszédos jogokat, kimondva, hogy a szomszédos jogok védelme nem befolyásolja az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokon fennálló szerzői jogok védelmét.
A szomszédos jogok és szerzői jogok kapcsolatát szabályozza és egyben a szomszédos jogok korlátozott érvényesítését írja elő az Szt. 83. § (3) bekezdése. Eszerint nincs szükség a szomszédos jogi jogosult hozzájárulására azokban az esetekben, ha a szerző jogi alkotás felhasználásához sem kell a szerző hozzájárulása. Így pl. a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű felhasználásához - ellenkező megállapodás hiányában - a munkáltató szerzi meg a jogot. A felhasználás a szomszédos jogok vonatkozásában is megilleti - a szerző hozzájárulása nélkül - a munkáltatót.
A szomszédos jogok díjazása vonatkozásában ugyanazok a szabályok érvényesülnek, mint a szerzői alkotások díjazására. Itt elsősorban az Szjt. 83. § (2) bekezdése jön figyelembe, amely visszautal annak 16. § (4) és (5) bekezdéseire. Három dolgot kell kiemelni:
- ha a szomszédos jogi jogosultnak díjazás jár, annak a felhasználással arányosnak kell lennie,
- másrészt a szomszédos jog jogosultját akkor is megilleti díjazás, ha nincs kizárólagos joga a szerző műre,
- a díjazásról csak kifejezett nyilatkozattal lehet lehetőséget is a törvény kizárja.
A szomszédos jogoknak négy, az Szjt.-ben szabályozott alapvető változata van:
- előadóművészek védelme,
- hangfelvétel előállítóinak védelme,
- rádiós és televíziós szerkezetek védelme,
- filmek előállítóinak védelme.
Az Szjt. 73-76. §-ai rendelkeznek az előadóművészek védelméről. Előadóművész az a személy, aki a műveket, szellemi alkotásokat más személyek számára élvezhetően megjeleníti (pl. prózai színészek, énekesek, hangszeres zeneművészek, karmesterek, táncosok). Az előadóművészek jelenléte bizonyos műfajokban (film, zenemű, táncmű) elengedhetetlen a művek közönség számára érzékelhetővé tételében. Az előadóművészet tárgya lehet:
- saját alkotás,
- más alkotás,
- védett alkotás,
- nem védett alkotás,
- folklór,
- cirkuszi előadás.
Előadóművészek lehetnek műkedvelő, hivatásos és munkaviszonyban foglalkoztatott személyek.
Ha a törvény eltérően nem rendelkezik a Szjt. 73. § (1) bekezdése alapján, az - előadóművész hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy
a) rögzítetlen előadását rögzítsék,
b) rögzítetlen előadását sugározzák vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítsék, kivéve, ha az előadás, amelyet sugároznak, vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítenek, már maga is sugárzott előadás,
c) rögzített előadását többszörözzék,
d) rögzített előadását terjesszék,
e) rögzített előadását vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg.
Az előadóművészt a fenti felhasználások ellenértékeként díjazás illeti meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
