1. A nemzetközi befektetési ügyletekkel foglalkozó belföldi kft. felperes - keresetleveléből kitűnően - szerződést kötött a külföldön üzletszerző és társaságszervezési tevékenységet folytató I. r. alperes kft.-vel egy meghatározott külföldi államban egy adott iparág bevezetésére és az ebből eredő termékek forgalmazására. Ennek céljából a felperes megvásárolta az I. r. alperesnek egy külföldi kft.-ben bírt üzletrészéből annak egy bizonyos hányadát.
A szerződés megkötése előtt az I. r. alperes részletesnek tűnő írásos tájékoztatást nyújtott a felperesnek az illető külföldi társaságra jellemző termelési adatokról, gazdasági, pénzügyi számításokat közölt a termelés várható eredményeiről, a termelési költségekről, a várható nyereségről, valamint az illető országban hatályos jogi helyzetről. Vállalta az I. r. alperes a felperes folyamatos tájékoztatását is.
A lebonyolítás során ismerté vált, hogy a megvásárolt üzletrészhányad nem felelt meg a jogügylet létrejöttekor az eladó által ígért és szavatolt feltételeknek, az I. r. alperes és tagjai (a II-VI. r. alperesek) a létrejött megállapodást több alkalommal megszegték. Kiderült az is, hogy a megvásárolt üzletrészhányad tényleges értéke a felét is alig teszi ki az érte fizetett vételárnak.
E tényállás alapján a felperes kereseti kérelme arra irányult; állapítsa meg a Választottbíróság az alperesek megtévesztő tevékenységével elkövetett szerződésszegését, azt a tényt, hogy az alperesi szolgáltatás már a szerződés megkötésekor sem felelt meg a szükséges és törvényes kellékeknek, valamint az alperesi tájékoztatásnak, kötelezze az alpereseket egyetemlegesen az üzletrészhányad ellenértékének a visszafizetésére, végül - ideiglenes intézkedés formájában - arra, hogy a per jogerős lezárásáig adjanak megfelelő biztosítékot a felperesnek.
A II. r. alperes védekezést nem nyújtott be, a II-VI. r. alperesek védekezése csak arra szorítkozott, hogy a perbeli szerződés a felperes és az I. r. között jött létre, miért is az ebből eredő jogok csupán az I. r. alperest illetik, illetve a kötelezettségek kizárólag őt terhelik. Hivatkoztak a Gt.-nek arra a rendelkezésére, hogy a társaság kötelezettségéért a tag nem felel. Mindezek alapján eljárásjogi jogképességük hiányában kérték elbocsátásukat a perből.
Az I. r. alperes védekezésében azt adta elő, hogy ő az ügylet megkötése előtt, majd a lebonyolítás során folyamatosan, minden tájékoztatást megadott a felperesnek az üzletrészeket kibocsátó külföldi fél vagyoni és pénzügyi helyzetét illetően, sőt lehetővé tette a felperes számára a közvetlen kapcsolatfelvételt a külföldi üzleti partnerrel. Így valótlan az a felperesi állítás, hogy ő a felperest megtévesztette. Hasonlóképpen megalapozatlan az a felperesi beállítás is, hogy az I. r. alperest terhelő jog- és kellékszavatosság kiterjedne az I. r. alperes tagjainak tevékenységéért és magatartásáért való felelősségre és hogy így nem állja meg a helyét a felperes hivatkozása a Ptk. 305. §-ának (1) és (2) bekezdéseire sem. Vitatta a kereset összegszerűségét is.
Mindezek alapján az I. r. alperes kérte az ideiglenes intézkedés elrendelésének mellőzését, a kereset elutasítását annak megállapítása mellett, hogy az üzletrész-átruházási szerződés kapcsán a felperes teljes informáltsággal rendelkezett.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
