A sportról szóló 2004. évi I. törvényt (a továbbiakban: Stv.) 2012. január 1-jétől átfogó jelleggel módosította "A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2011. évi CLXXII. törvény" (a továbbiakban: Törvény). A Törvény így többek között megváltoztatta a Stv. V. fejezetében szabályozott kereskedelmi szerződésekre vonatkozó egyes előírásokat is a sporttevékenységgel összefüggő vagyoni értékű jogokhoz kapcsolódó rendelkezések újraszabályozásával. Tekintettel ezen új szabályokra, egy rövid bevezető után jelen tanulmányban elemzésre és értékelésre kerül a sporttevékenységgel összefüggő vagyoni értékű jogok szabályozása, különös tekintettel a vagyoni értékű jogokra és engedélyezésükre vonatkozó új szabályrendszer koherenciájára. Fentiekhez kapcsolódóan a tanulmányban több módosító javaslat is megfogalmazásra kerül.
Napjainkban nem kérdéses, hogy a professzionális "látványsportágakban" - azaz elsősorban a labdajátékokban, illetve néhány egyéni sportágban - tevékenykedő sportszövetségek, sportszervezetek, sportolók bevételének legjelentősebb részét az ún. kereskedelmi szerződésekből eredő összegek teszik ki[1]. Ilyen szerződésnek tekinthetők a szponzorálási és arculatátviteli szerződések, valamint a sportközvetítési jogok különböző platformokon való értékesítésére irányuló megállapodások.
Ezek a kereskedelmi szerződések az érintett sportágak és résztvevőik közmegítélésben kialakult pozitív imázsának kereskedelmi forgalomban való nyereséges hasznosítására irányulnak. Az imázs vagyoni értékkel bíró, az adott sportággal, sporteseménnyel kapcsolatban álló személyek általánosan, a külvilágban kialakult pozitív közmegítélését, "marketingértékét" jelentő immateriális jószág, azaz vagyoni értékű jog.[2]
Általános megfogalmazásban a sporttal kapcsolatos vagyoni értékű jogok használatának engedélyezésére irányuló kereskedelmi szerződések olyan, általában több szerződés elemeit magukban foglaló atipikus szerződések, melyeket elsősorban a sportolók, sportszervezetek, sportszövetségek, illetve a sportágban tevékenykedő egyéb személyek (felhasználást engedélyezők) kötnek olyan harmadik személyekkel (felhasználókkal), akik kereskedelmi-gazdasági tevékenységük során a szerződésben részükre használatra átengedett immateriális, vagyoni értékű javakat, az említett személyek, illetve sportversenyek imázsát és egyes elemeit meghatározott ellenérték fejében áruik, szolgáltatásaik gazdasági-kereskedelmi értékesítése során felhasználják[3]. E szerződések mindkét félnek előnnyel járnak: a felhasználást engedélyező anyagi és egyéb juttatásokban részesül, míg a felhasználó termékeinek, szolgáltatásainak népszerűbbé válása által juthat nagyobb bevételhez.
Az Stv. az V. fejezet "Kereskedelmi szerződések" c. pontban sporttal kapcsolatos vagyoni értékű jogok használatának engedélyezésére irányuló kereskedelmi szerződésként - az általános gyakorlatnak megfelelően - három szerződéstípust nevesít: a szponzorálási és az arculatátviteli szerződést valamint a sportközvetítési jogok engedélyezésére irányuló szerződést. Az Stv. V. fejezete elsőként meghatározza a szponzorálási és arculatátviteli szerződésre vonatkozó rendelkezéseket [Stv. 35. §], majd a sportközvetítési jogok engedélyezéséről, a vagyoni értékű jogok jogtulajdonosságának[4] és hasznosításának egyes kérdéseiről rendelkezik [Stv. 36-37. §-ok]. Végül - az Stv. V. fejezetén kívül - a sportszövetségek szabályzatalkotási jogosultságával összefüggésben a Stv. 22. § (6) és 23. § (4) bekezdései is említik a vagyoni értékű jogokat.
Az Stv. 35. §-a meghatározza a szponzorálás és az arculatátviteli szerződések fogalmát, illetve előír néhány kógens rendelkezést a sporttevékenység megjelenítésével és a sportoló bizonyos immateriális értékű vagyoni javainak sportszervezetek általi felhasználására vonatkozó előzetes írásbeli hozzájárulásával összefüggésben. A Törvény az Stv. szponzorálási és arculatátviteli szerződésre vonatkozó rendelkezéseit érintetlenül hagyta, azaz ezen előírások 2012. január 1-jével nem módosultak.
-361/362-
| Stv. §-ok | Az Stv. hatályos rendelkezései |
| 35. § (1) | Szponzorálási szerződésben a szponzor természetes vagy jogi személy, illetve jogi személységgel nem rendelkező szervezet arra vállal kötelezettséget, hogy pénz- vagy természetbeni szolgáltatás útján támogatja a szponzorált sportoló, sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület sporttevékenységét, a szponzorált pedig lehetővé teszi, hogy sporttevékenységét a szponzor marketingtevékenysége során felhasználja. |
| 35. § (2) | A szponzorálás során a sporttevékenységet egészségre ártalmas életmóddal vagy szolgáltatással, illetve egészségre ártalmas más tevékenységgel, valamint környezetveszélyeztető és -károsító magatartással összefüggésben tilos megjeleníteni. |
| 35. § (3) | Arculat-átviteli (piacépítési) szerződés alapján a felhasználó marketingtevékenysége keretében ellenérték fejében a sportoló nevét, képmását, továbbá a sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület nevét, jelvényét, illetve a sporttevékenységgel összefüggő más eszmei javakat használ fel hirdetőtáblákon, dísz- és ajándéktárgyakon, ruházaton, más tárgyakon, valamint elektronikus úton a fogyasztói döntések befolyásolása céljából. |
| 35. § (4) | Arculat-átviteli szerződést felhasználóként természetes és jogi személy, valamint jogi személységgel nem rendelkező szervezet köthet sportolóval, sportszövetséggel, sportvállalkozással vagy sportköztestülettel. |
| 35. § (5) | A sportoló nevét, illetve képmását arculat-átviteli szerződés keretében - amennyiben a szerződést sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület köti a felhasználóval - csak a sportoló előzetes írásbeli hozzájárulása alapján lehet felhasználni, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ez a szabály irányadó a sportoló nevét vagy képmását érintő reklám- vagy egyéb szerződésekre is. A sportoló, a sportszervezet, a sportszövetség, a sportköztestület jó hírnevének, illetve személyiségi jogainak védelmére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. |
| 35. § (6) | A szponzorálási és az arculat-átviteli szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyv szerződésekre vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni. |
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
