Dr. Kiss Gábor: A választottbírósági eljárások és a választottbírósági ítéletek érvénytelenítése iránti perek egyes eljárásjogi vonatkozásai II. (CH, 2009/9., 6-7. o., 10-11. o.)

4. A választottbírósági gyakorlatban felmerült, hogy megállapítási kereset előterjesztése esetén a megállapítás feltételei ugyanazok-e, mint a polgári eljárásban (Pp. 123. §) vagy a választottbírósági eljárás jellegénél fogva ilyen típusú kereset előterjesztésére tágabb körben - a Polgári perrendtartásban rögzített feltételek hiányában is - lehetőség van. Egy ügyben a választottbíróság kifejtette, hogy megállapítási keresetet választottbírósági eljárásban sem lehet minden korlátozás nélkül előterjeszteni, ez ugyanis a polgári eljárásjog általános elveiből és nem csak a Pp. tételes szabályából következik. A választottbíróság az ügyben hozott határozatában kifejtette, hogy "... a választottbíróság azonban rendszeresen követi azt az általános eljárásjogi elvet, amely szerint megállapítási keresetet nem lehet minden korlátozás nélkül előterjeszteni. A megállapítási kereset csak akkor lehet alapos, ha a kért megállapításra a felperesnek az alperessel szembeni jogai megóvása érdekében van szükség és a felperesi jogviszony természete vagy a kötelezettség lejártának hiánya miatt vagy valamely más okból marasztalást nem kérhet." (VB/02122, BH 2003.10.) A kifejtettekre tekintettel az adott ügyben a választottbíróság a felperes keresetét elutasította, mivel az eljárás során maga a felperes állította, hogy a marasztalásnak minden feltétele fennáll.

5. A gyakorlatban szintén felmerült annak a jogi megítélése, ha a fél a választottbírósági határozat ellen - egyébként a jogvesztő határidőn belül - benyújtott keresetében valamely, a Vbt.-ben felsorolt érvénytelenítési okra hivatkozással kéri a választottbírósági ítélet érvénytelenítését, de utóbb a peres eljárás során, de a kereset előterjesztésére nyitva álló jogvesztő határidőn túl keresetét módosítja és vagy újabb érvénytelenítési okot jelöl meg vagy a keresetet kiterjeszti a választottbírósági eljárásban résztvevő további felekre is.

Az első eset (tárgyi keresetkiterjesztés) megítéléséhez adalékul szolgálhat a Győri Ítélőtábla egyik eseti döntése is (ÍH 2006.167), amelyben az ítélőtábla kifejtette, hogy ha jogszabály jogvesztő keresetindítási határidőt állapít meg, e határidő leteltét követően keresetváltoztatásra (kiterjesztésre) nincs lehetőség. Az ítélőtábla előtt folyamatban volt ügy tárgya szövetkezeti közgyűlési határozat bírósági felülvizsgálata volt. Az ügyben a felperesek a lakásszövetkezeti közgyűlés határozatának felülvizsgálata iránti keresetlevelüket 2003. július 3. napján terjesztették elő a bíróságon, melyben a közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését arra hivatkozással kérték, hogy az elhatározott lakásértékesítés a tagság érdekeit sérti, mivel az vagyonvesztést jelent. Keresetüket a 2004. március 1. napján megtartott első tárgyaláson megváltoztatták és kiterjesztették oly módon, hogy immár alaki okból, a szükséges szótöbbség hiányában kérték elsődlegesen a határozat felülvizsgálatát, fenntartva az eredeti keresetüket is.

E tényállásra figyelemmel a másodfokú bíróság a következőkre mutatott rá. Az Szvt. 13. § (2) bekezdése szerint a jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet - jogvesztés terhe mellett - a határozat meghozatalától, a kizárást kimondó határozatnak a tag részére történő kézbesítésétől számított 30 nap alatt a szövetkezet ellen kell megindítani. A felperesek a szavazati jog gyakorlásában és a határozat hozatalban megnyilvánuló eljárási szabálysértésekre hivatkozással előterjesztett kereset-kiterjesztésükkel lényegesen elmulasztották a jogvesztő törvényi határidőt, így ezen jogszabály- és az alapszabálysértésekre hivatkozással a közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését nem kérhették, azok a kereset elbírálásakor már nem voltak figyelembe vehetők. (BH 2000.270, Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.30.089/2006/5., Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.278/2005/4.)

A második esetben (alanyi keresetkiterjesztés) a Fővárosi Bíróság az előtte folyamatban volt ügyben abból indult ki, hogy a keresetkiterjesztés elbírálása során azt kell vizsgálni, hogy a választottbírósági eljárásban szereplő felek között szükségképpeni vagy egyszerű pertársaság állt fenn. "A Vbt. 55. § (1) bekezdésével megnevezett érvénytelenítési okokra a törvény által megállapított keresetindítási határidő megtartása a fél részéről azt jelenti, hogy a polgári peres eljárást a határidőben köteles megindítani. A Vbt. 55. § (1) bekezdésére alapított érvénytelenítési peres eljárásban a keresetindítás hatályainak a 60 napos jogvesztő határidőn belül kell beállnia. A keresetindítás hatályai értelemszerűen nem azonosak a polgári peres eljárásban a perindítás hatályaival.

Amennyiben egy polgári peres eljárásban a keresetet indító a pergátló ok kiküszöbölésére lenne köteles azért, hogy a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontjában írt következményt elkerülhesse, perbevonási nyilatkozatával a polgári peres eljárás hatályainak fenntartását célozva a már beállt perindítás hatályait terjeszti ki a további kötelezettre, ezért vele szemben is idézési kérelmet terjeszt elő az eredeti kereseti kérelem közlése érdekében. A perbevonás olyan idézési kérelem előadását jelenti, ami nem a kereseti kérelem, az érvényesített jog megváltoztatása, nem ún. "keresetkiegészítés". A perbevonás keresetindításhoz fűződő hatályok beálltán nem változtat, hanem azok alanyi kiterjesztését igényli további idézési kérelem címzettjére. A perbevonással a keresetindítás hatályait lehet fenntartani, nem pedig azokat elveszíteni." (FB 9.G.40.610/2005/84.)

A kifejtettekből a Fővárosi Bíróság azt a következtetést vonta le, hogy szükségképpeni pertársaság esetén az utóbb perbe vont alperesi pertársaság vonatkozásában is a keresetindítás hatálya az eredeti kereset előterjesztésének időpontjában áll be, tehát ilyen esetben az eljárás megszüntetésének nincs helye.

6. A választottbírósági szerződést nem érinti önmagában az a körülmény, hogy a kötelezetti oldalon egyetemlegesség áll fenn. "Önmagában az a körülmény, hogy a felperes I. és II. r. alperessel szemben előterjesztett keresetei alapjául szolgáló szerződések egymással összefüggnek, még nem jelenti azt, hogy az egyik szerződésben kikötött választottbírósági kikötés mellőzhető lenne, még abban az esetben sem, ha esetlegesen a felperes által perbe vont alperesek egyetemlegessége megállapítható, mivel a kötelezettek egyetemlegessége nem hoz létre szükségképpen egységes pertársaságot." (BH 1996.540. számú jogeset) (Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.330/2008/1.)

Abban az esetben viszont, ha a kényszerű pertársak közül csak az egyik kötött választottbírósági szerződést, az vele szemben betarthatatlannak minősül, ezért valamennyi kényszerű pertárssal szemben az állami bíróságnak kell eljárnia. (BH 2003.326)

A kifejtettek vonatkoznak magára az érvénytelenítési perre is. Választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti perben a felperes csak a választottbírósági ügyben szereplő egyik fél, mint alperes vonatkozásában kéri a választottbírósági ítélet érvénytelenítését - kényszerű pertársaság hiányában - a választottbírósági eljárásban szereplő másik fél perben állása nélkül is elbírálható a kereseti kérelem.