A 2009-es Bűnbe esett irodalmi hősök című kötetet követően, egy újabb különlegességgel találkozhatunk a könyvesboltok polcain, hiszen napjainkban jelent meg a Kiss Anna által szerkesztett Bűntények a könyvtárszobából című iratmintatár, a CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. gondozásában. Finszter Géza szavaival élve "Jog és irodalom nem lehetnek meg egymás nélkül. Mindkettő az emberi elme nagyszerű terméke"[1]. Véleményem szerint ugyanez mondható el a Bűntények a könyvtárszobából című kötetről is, ami irodalmi műveket felsorakoztatva, a büntetőjog gyakorlatias oldalára helyezi a hangsúlyt, azonban ezúttal inkább a büntetőeljárás szabályai kerülnek előtérbe a büntető anyagi joggal szemben. A szerkesztő szavaival élve egy "rendhagyó iratmintatár"[2] megalkotását célozták, ami kétségtelenül sikerült is, így a maga nemében egyedülálló iratmintatárral találkozhatunk. Kiss Anna az egyike volt azon úttörőknek Európában, akik elsőként kezdték meg a büntetőjog oktatását az irodalmi alkotások metszetében még az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának berkeiben, lassan tizenhárom éve. Pillanatnyilag a Károli Gáspár Református Egyetemen "A XX. század híres perei" szeminárium keretében próbálja a gyakorlati esetek közé becsempészni az irodalmi példákat, mint például Édes Anna esetét. Jelen mű megalkotásánál a szerkesztő lelkesedése tükröződik vissza az irodalom iránt, hiszen neves oktatók, és gyakorló szakemberek munkája megszervezésének eredményeként szórakoztató és egyben rendkívül tanulságos olvasmányt tarthat a kezében az olvasó.
Az iratmintatár célja nem más, mint hogy a klasszikus irodalmi műveken keresztül a büntetőeljárásban és büntetés-végrehajtásban keletkező iratok szerkezeti felépítését az érdeklődőkkel megismertesse, legyen az a szakmában tevékenykedő rendőr, ügyész, bíró, ügyvéd vagy a büntetőeljárás alanyává válható laikus olvasó, vagy esetleg az egyetemen a büntetőjog iránt érdeklődő joghallgató, aki az ismert és szórakoztató irodalmi történeteken keresztül bepillantást nyerhet bűnügyi iratokba. Talán nem kétséges, hogy a kötetben felsorakoztatott hazai és külföldi irodalmi műveknek épp annyi valóságtartalma lehet, vagy lehetett a korban, amikor megírták, mint egy jelenleg az olvasó szemei előtt lefolytatott bűnügyi eljárásnak, ezért remek ötlet volt ezeknek az "életszagú" eseteknek modern, eljárásjogi feldolgozása.
A könyv szerkezete könnyen átlátható, a szerkesztő által írt előszót követően Nagy Tamás Bevezetés joghoz és irodalomhoz című írása olvasható. Ebben rövid kitekintést kap az olvasó a jog és az irodalom kapcsolatának nemzetközi, valamint hazai kialakulásáról, és mondandóját nagyon tanulságosan, és minden, a büntetőjoggal gyakorlatban foglalkozó szakembernek figyelmébe ajánlhatóan a következővel zárja: "soha nem hagyhatjuk feledésbe merülni, mekkora tétek forognak, ha nem is kockán, de majdnem azon, amikor eljárunk: élet, szabadság, egzisztencia, hírnév. Satöbbi. S ha ennek megértését elősegíti ez a könyv, talán megbocsáthatóvá lesz, ha a szépirodalom műveire átmenetileg (ártatlanul) úgy tekintünk, mintha teljes világuk helyett csak iratokba lépnénk."
A felkérésnek eleget tevő neves szakemberek kreativitását és szellemességét tükröző művek átlátható szerkezetben és formában jelennek meg a könyvben. Az egyes részeken belül olyan, a klasszikus irodalmi tudásanyag részét képező hazai és külföldi művek kerültek feldolgozásra, mint Kosztolányi Dezső Édes Annája, és Stendhal Vörös és feketéje és csak a példálózás kedvéért megemlítve, Gárdonyi Géza Egri Csillagok című műve. Az egyes szépirodalmi alkotások feldolgozása szerkezetileg rendkívül szisztematikus, az esetleg több száz oldalt is felölelő művek rövid, frappáns jogesetként történő ismertetésével kezdődik, majd a büntetőeljárás menetének megfelelően követheti végig az olvasó a szereplők sorsát befolyásoló fiktív iratokat, illetve határozatokat.
1.1. Gyepesi Áron, Kiss Anna és Lajtár István közreműködésének gyümölcseként Kosztolányi Dezső Édes Annájával kezdődik a kötet. A kettősgyilkosságról szóló regény pontos idő- és helykijelölése megadta az alapot a benne szereplő történetről szóló bűnügyi iratok megalkotásához. A regény feldolgozása során vádirat, tárgyalási jegyzőkönyv, ítélet, végzés enyhébb végrehajtási fokozatba helyezésre irányuló előterjesztés elutasításáról, ügyészi fellebbezés az elítélt javára enyhébb fokozatba helyezése iránt, másodfokú bíróság enyhébb fokozatba helyező
- 219/220 -
végzése, enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása iránti kezdeményezés elutasítása, magánelzárás fenyítést helybenhagyó bv. bírói végzés, másodfokú bírósághoz ügyészi indítvány a bírói végzés helybenhagyása iránt, másodfokú bíróság helybenhagyó végzése fegyelmi ügyben, feltételes szabadságra bocsátást mellőző végzés és feltételes szabadságra bocsátás esetén pártfogó felügyeletet elrendelő végzés született.
1.2. Stendhal megtörtént eseményen alapuló karrierregénye, a Vörös és fekete, Czenczer Orsolya, Kiss Anna és Mészáros Ádám tollán keresztül elevenedik meg a bűnügyi iratokban. A gyilkossági kísérlet elkövetésével kapcsolatban az alábbi határozatok születtek: ítélet, enyhébb végrehajtási fokozatba helyezésre irányuló előterjesztés elutasítása, feltételes szabadságra bocsátás és pártfogó felügyelet elrendelése, ügyészi indítvány feltételes szabadság megszüntetésére.
2.1. Kosztolányi Dezső iskolaregénye, az Aranysárkány, Róth Erika tolmácsolásában kerül az olvasó elé. A főszereplő öngyilkosságába torkolló története során a feljelentés, feljegyzés nyomozás elrendeléséről, határozat házkutatás elrendeléséről, határozat lefoglalás elrendeléséről, határozat szakértő kirendeléséről, határozat a nyomozás határidejének meghosszabbításáról, határozat a kirendelt szakértő díjának megállapításáról, határozat a nyomozás felfüggesztéséről és a büntetőügy közvetítői eljárásra utalásáról és határozat a büntetőeljárás megszüntetéséről szóló iratok megszerkesztéséhez kaphatunk segítséget.
2.2. Emile Zola egy párizsi kurtizánról szóló regénye, a Nana, Fantoly Zsanett átiratában jelenik meg, mint egy valóságos jogeset, amit a szerző az alábbi iratokkal támaszt alá: feljelentés, feljegyzés nyomozás elrendeléséről, idézés tanú részére, jegyzőkönyv tanúkihallgatásról, jegyzőkönyv gyanúsított kihallgatásáról, határozat szakértő kirendeléséről, határozat a nyomozás határidejének meghosszabbításáról, vádirat, végzés az eljárás felfüggesztéséről, végzés az eljárás megszüntetéséről.
Shakespeare Al Pacino és Jeremy Irons főszereplésével 2004-ben megfilmesített egyik legismertebb tragikomédiája, A velencei kalmár, Mészáros Ádám és Szabó Imre együttműködésének köszönhetően tárul az olvasó elé. Shakespeare darabja feljelentés, feljegyzés nyomozás elrendeléséről, határozat a nyomozás iratainak áttételéről, határozat a nyomozás határidejének meghosszabbításáról, határozat tartózkodási hely megállapítása érdekében tanú körözésének elrendeléséről, határozat tanú tartózkodási helyének megállapítása érdekében elrendelt körözés visszavonásáról, határozat a nyomozás megszüntetéséről és az iratok áttételéről, bírói intézkedés, jegyzőkönyv személyes meghallgatásról, valamint ítélet hitelesesen szerkesztett formájában kelt életre.
A II. rész kivételnek számít a könyv szerkezeti felosztása tekintetében, mivel a Büntető Törvénykönyv fejezeteinek és az azokhoz tartozó címeknek megfelelően 8 részre oszlik a mű, azonban a családon belüli erőszakot a törvény külön így nem nevesít. Shakespeare pusztító féltékenységről szóló drámájának, az Othello-nak, adaptációja során ítélet és eljárást megszüntető végzés született Kiss Anna, Mészáros Ádám és Szabó Imre munkájának köszönhetően.
Váradi Erika iratszerkesztői tevékenységének eredményeként, Guillaume Apollinaire regénye, a többször is megfilmesített és sikert hozó, Egy ifjú Don Juan emlékiratai, is bekerült ebbe az egyedülálló iratmintatárba. A 19. század kezdetének egyik legmerészebb írásai közé tartozó művel kapcsolatban is a gyakorlat számára hasznos dokumentumok keletkeztek: megkeresés környezettanulmány beszerzéséhez és születési anyakönyvi kivonat beszerzéséhez, értesítés gondozó/törvényes képviselő részére, gyanúsítottnak a nyomozás iratainak megtekintéséről, jegyzőkönyv a nyomozás iratainak megismeréséről, határozat a nyomozás megszüntetéséről, vádirat, ítélet.
Jelen kötet soron következő munkája Herke Csongor által feldolgozott, gyermeki ártatlanságot és ösztönös brutalitást középpontba állító novella, A kis Emma Csáth Gézától. A gyermekkorú terheltek által elkövetett emberölést feljelentés, feljegyzés a nyomozás elrendeléséről, feljelentés elutasítása, átirat a rendőrségnek, feljelentő értesítése, idézés tanú részére, jegyzőkönyv tanúkihallgatásról, határozat házkutatás elrendeléséről, határozat védő kirendeléséről, jegyzőkönyv gyanúsított kihallgatásáról, határozat a kirendelt védő díjának megállapításáról, határozat szakértő kirendeléséről, határozat a nyomozás határidejének meghosszabbításáról, határozat a vádemelés elhalasztásáról, továbbá határozat az eljárás megszüntetéséről a vádelhalasztás eredményes eltelte miatti iratokon keresztül ismerhetjük meg.
- 220/221 -
2. A közbizalom elleni bűncselekmények Henrik Ibsen nagysikerű és egyben a világon az egyik legtöbbször színpadra vitt művének, a Nórának (eredeti címe: Babaszoba) Fantoly Zsanett keze nyomán történt bűnügyi irattá transzformálása eredményeként megszületett dokumentum a határozat a büntetőeljárás megszüntetéséről.
Jókai Mór egyik legnagyobb regényében, Az aranyemberben, polgárosodás kezdeti időszakának történelmi és életrajzi eseményeinek összhangja inspirálhatta Elek Balázst a történet jól átgondolt bűnügyi jogesetté alakítására. Jókai drámájában elkövetett bűncselekmény vádirat, tárgyalás előkészítése során hozott végzés és ítélet formájában olvasható a kötetben.
Fazekas Mihály napjainkban is nagy népszerűségnek örvendő, magyar jobbágyság helyzetét ábrázoló, népmesei ihletettségi elbeszélő költeménye, a Ludas Matyi, Fenyvesi Csaba által került színvonalas feldolgozásra. A mű az alábbi bűnügyi iratokon keresztül jelenik meg a kötetben: feljegyzés nyomozás elrendeléséről, jegyzőkönyv a nyomozás iratainak megismeréséről, vádirat, ítélet, fellebbezés a vádlott terhére és javára.
Az egyik legismertebb magyar romantikus történelmi regény, Gárdonyi Géza által írt Egri csillagok, amely Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő jelentőségű eseményét, az egri vár ostromát eleveníti fel, Hautzinger Zoltán tolmácsolásában került jelen kötet lapjaira. A szerző katonai múltja és hazaszeretete vezethette kétségtelenül ennek a műnek a feldolgozására, amely során következő iratok születtek: kivizsgáló jelentés, feljelentés, feljegyzés nyomozás elrendeléséről, határozat őrizetbe vétel elrendeléséről, értesítés gyanúsított kihallgatásáról és őrizetbe vételéről, indítvány előzetes letartóztatás elrendelésére, végzés előzetes letartóztatás elrendeléséről, ítélet.
Gustav Radbruch az igazságosság és jogbiztonság közötti konfliktust feszegető műve, a Törvényes jogtalanság és törvény feletti jog, és az általa megfogalmazott és világhírűvé vált rabruchi formula kerül elemzésre Mészáros Ádám munkájának köszönhetően a kötet utolsó részében.
Végül említést érdemel a kötet végén található melléklet is, amelyben gyorsan, könnyen, átláthatóan megtalálhatja az olvasó az egyes elkövetett bűncselekményekkel összekapcsolva az adott irodalmi művet, valamint a büntetőeljárás és büntetés végrehajtás során keletkezett iratok elnevezését és fellelhetőségét.
Egyedülálló kötetet tarthat az olvasó a kezében, amely iratmintatár és tankönyv is egyben. A kötet segíti mind a büntetőanyagi, mind a büntető eljárásjogi joganyag elsajátítását, valamint a bűnügyi iratok megszerkesztésének menetét is izgalmasabbá teszi, miközben különleges módon változtatja az olvasót a legismertebb művek résztvevőjévé. A kötet többet és mást nyújt, mint ami egy irattártól megszokott; hol találkozhatunk manapság jegyzőkönyvekben vagy ítéletekben és egyéb iratokban olyan kifinomult, választékos kifejezésekkel, mint "égbekiáltó gazság"; "szinte csak a levegő áramlása árulta el, hogy valaki rohan"; "irgalmatlan eb" "testszerte csókolgatta"; vagy "macskaszemfényű syderitek[3]". Felüdülés végiglapozni a szóban forgó könyv oldalait, amelyben a szakzsargon szerves egységet képez a szépirodalmi nyelvezettel. Joanne Harris szavaival élve: "Más jelmez itt, más helyszín ott: a mesék nem halnak meg, csak minden nemzedékkel újjászületnek egy más korban, más nyelvezettel." A Bűntények a könyvtárszobából nem is bizonyíthatná jobban e szavakat. Élvezetes olvasmányt jelent mindazoknak, akiknek a tankönyvek, jogszabályok, és szakcikkek mellett nem jut elegendő ideje irodalmat olvasni, hiszen a jogászok "saját» szakmájuk «művelésének határait átlépve egyszerre voltak éppúgy a kultúra, mint a politika» követei és mesterei «, egy születőben lévő nemzet» írástudói «"[4], ami manapság is követendő példa lenne. Az aktualitást és hasznosságot mi sem bizonyítja jobban, hogy 2010. szeptembertől, a szerkesztő és a könyv néhány szerzőjének köszönhetően, már a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán is találkozhatnak a joghallgatók a Bűntények a könyvtárszobából című szemináriummal. ■
JEGYZETEK
* CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest 2010
[1] Kiss Anna: Jog és Irodalom. Bűnbe esett irodalmi hősök. Publicitas Art Media Kft., Budapest 2008
[2] Kiss Anna: Bűntények a könyvtárszobából. CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest 2010. 7. o.
[3] Sziderit (vaspát; FeCO3): ásvány
[4] Nagy Tamás: Jog és Irodalom:Kezdetek és eszmények. Iustum Aequum Salutare III. 2007/2. 58.o.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző PhD-hallgató.
Visszaugrás
