Az Országgyűlés az elmúlt év végén sarkalatos törvényként fogadta el a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényt (Nvtv.), és ezzel olyan egységes jogi szabályozása lett az önkormányzati és az állami vagyonnak, amire ez idáig nem volt példa. Be kell látni: annak ellenére, hogy a regulációs folyamatoknak mi - elsődlegesen jogalkalmazók - kevéssé örülünk, az Nvtv. egy régi hiányt pótol.
Ez főként az önkormányzati vagyon tekintetében mondható el, ahol az Alap-törvénnyel összhangban megfogalmazásra kerültek a vagyon elsődlegesen közérdekű szolgálatára, védelmére és kezelésére, felelős gazdálkodására, megőrzésére vonatkozó szigorú szabályok. Különösen fontos, hogy az "off-shore partnerségek" kizárására bevezette a jogalkotó az átlátható szervezet fogalmát, illetőleg egyéb olyan fogalom-meghatározásokra került sor, amelyek értelmezései eddig is nagy jelentőséggel bírtak volna. (Ugyanakkor a jogszabály hagy némi kívánnivalót maga után jogszabály-szerkesztési szempontból a sokszor felesleges szigorú hivatkozásaival.) Üdvözítő szavaimon túl azonban mostani gondolataimmal mégis elsődlegesen a törvényből adódó nehézségekre kívánok rávilágítani.
A helyi vagyonrendeletek felülvizsgálata gyakorlatilag elkerülhetetlen a törvény hatálybalépésével, még akkor is, ha vagyonával felelősen rendelkező önkormányzat szigorú vagyonrendelettel bír, hiszen a vagyongazdálkodási szemlélet gyökereiben változott meg (pl. módosult az önkormányzati vagyon típusainak elnevezése is). A törzsvagyon részei a "kizárólagos" önkormányzati tulajdonban álló, a korlátozottan forgalomképes és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemek. Ez utóbbi kört az önkormányzatoknak rendeletben kell meghatározniuk, ugyanakkor szempontrendszert a törvény nem ad ahhoz, hogy mi tekinthető egy önkormányzat képviselő-testülete számára nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek. Mankó egyedül a törvény melléklete lehet, ahol az állam nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemei kerültek felsorolásra. Soroksáron "körbenéztünk", ehhez hasonlót nem találtunk, így nem határoztunk meg ilyen vagyoncsoportot rendeletünkben.
A vagyonkezelési szabályok is jelentősen változtak a korábbiakhoz képest. Az önkormányzatok eltérő módon kezelték vagy szabályozták a nem vagyonkezelői szerződésen alapuló vagyonkezeléseket (pl. intézmények ingatlanhasználata). Mostantól a törvény erejénél fogva vagyonkezelővé válik például az óvoda vagy az önkormányzat gazdasági társasága. Ez előremutató és egységes jogi helyzetet teremt, amihez minden önkormányzatnak hasznosítási megállapodást kell kidolgoznia a vagyonkezelői számára. Ehhez már ad támpontot a törvény, ami egyértelmű és világos, ugyanakkor jelentős munkát ró elsősorban a hivatalokra (előkészítés, felmérések stb.). Fel vannak-e készülve erre a feladatra mondjuk a kisebb intézmények, kisebb lakosságszámú települések?
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
