A közigazgatási perek legfőbb célja, hogy hatékonyan orvosolják a közigazgatásban elkövetett jogsérelmeket, azaz bírói úton jogvédelmet nyújtsanak azon közigazgatási cselekményekkel szemben, amelyek a felperes jogát vagy jogos érdekét sértik. Minthogy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján a keresetlevél benyújtása általában nem bír halasztó hatállyal a közigazgatási cselekmény hatályosulására (végrehajtására), előfordulhat olyan eset, amikor a közigazgatási perben megtámadott közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet valakinek a jogát, jogos érdekét olyan mértékben sérti, hogy a közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése, illetve a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében az ügy jogerős lezárulta előtt jogvédelmet célszerű kérnie: ezt a jogvédelmet nevezzük a közigazgatási perekben azonnali jogvédelemnek.
A jelen tanulmány célja, hogy bemutassa az azonnali jogvédelemre vonatkozó szabályokat, valamint a hozzá kapcsolódó kúriai joggyakorlatot.
The main purpose of the administrative litigation is to ensure the legal protection and legal remedy provided by administrative courts against unlawful activity of public administration. As the statement of claim shall have no suspensory effect on the administrative act taking effect in generally, there may be a case, when a person whose rights, lawful interests are injured by the administrative activity or the situation brought about by it should request legal protection from the court having competence and jurisdiction to the action in order to eliminate the directly threatening disadvantage, temporarily resolve the legal relation made disputed or invariably maintain the condition providing grounds for the legal dispute. This legal protection is called as immediate legal protection in administrative lawsuits.
The aim of the present study is to present the rules for immediate legal protection and the related case law of the Curia.
A közigazgatási perek legfőbb célja, hogy hatékonyan orvosolják a közigazgatásban elkövetett jogsérelmeket, azaz bírói úton jogvédelmet nyújtsanak azon közigazgatási cselekményekkel szemben, amelyek a felperes jogát vagy jogos érdekét sértik. Minthogy a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 39. § (6) bekezdése alapján a keresetlevél benyújtása általában nem bír halasztó hatállyal a közigazgatási cselekmény hatályosulására (végrehajtására), előfordulhat olyan eset, amikor a közigazgatási perben megtámadott közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet valakinek a jogát, jogos érdekét olyan mértékben sérti, hogy a közvetlenül fenyegető hátrány elhárítása, a vitássá tett jogviszony ideiglenes rendezése, illetve a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása érdekében az ügy jogerős lezárulta előtt[1] jogvédelmet célszerű kérnie: ezt a jogvédelmet nevezzük a közigazgatási perekben azonnali jogvédelemnek. Fontos rámutatni, hogy a polgári perekből ismert ideiglenes intézkedés és a közigazgatási perekben kérhető azonnali jogvédelem nem feleltethetőek[2] meg teljesen egymással. Ahogy a Kúria rá is mutatott, a két jogintézmény számos ponton jelentős mértékben eltér egymástól, nem "csereszabatosak".[3]
A jelen tanulmány célja, hogy bemutassa az azonnali jogvédelemre vonatkozó szabályokat, valamint a hozzá kapcsolódó kúriai joggyakorlatot. A tanulmány elkészítése során a szerző igyekezett a Kúria valamennyi olyan döntését felkutatni, amely az azonnali jogvédelem jogintézményét érinti és ezek közül a relevánsakat megjeleníteni, melyek egyfajta iránytűként szolgálhatnak a közigazgatási perekben eljáró bíróságok és a jogkereső felek számára az azonnali jogvédelemre vonatkozó szabályok értelmezése és alkalmazása során.
A fentiek alapján könnyen belátható, hogy az azonnali jogvédelem célja, hogy időben és tartalmában is hatékony jogvédelmet biztosítson, ha a közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet valakinek a jogát, jogos érdekét olyan mértékben sérti, hogy a bíróság eljárásának jogerős befejezése után az eredeti állapotot nem, vagy aránytalanul nehéz volna helyreállítani.[4] Az azonnali jogvédelem alkalmazhatósága a keresettel támadott közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet fenntartása, valamint a jog, jogos érdek sérelme között ok-okozati összefüggés fennállását kívánja meg. Ezzel összefüggésben rámutatott a Kúria, hogy egy még nem végleges határozattal szemben benyújtott azonnali jogvédelem iránti kérelem idő előtti,
- 1143/1144 -
hiszen ez az azonnali jogvédelem céljával és rendeltetésével ellentétes, továbbá azzal a személlyel szemben, akivel a döntést még nem közölték, a döntés alapján semmilyen jog és kötelezettség nem keletkezik, így a közigazgatási tevékenység vagy az azzal előidézett helyzet fenntartásához kapcsolódó sérelem vizsgálata és annak alapján a közigazgatási tevékenység joghatásának megakasztása az aktusfelülvizsgálatra irányuló keresetlevélben foglalt kérelem alapján, a sérelmezett döntés közlése előtt nem értelmezhető. A kérelem érdemi vizsgálatának alapja ugyanis az azonnali jogvédelmet kérelmező érdeksérelmének összevetése egy végleges (közölt) döntés végrehajtásához fűződő közérdekkel.[5] A sérelemnek tehát nem egy további vagy majdani, hanem közvetlenül a keresettel támadott közigazgatási tevékenységből kell következnie, és nem lehet hipotetikus, hanem annak ténylegesen fenn kell állnia a támadott közigazgatási tevékenység következtében. Az azonnali jogvédelem mint kivételes kedvezmény alkalmazásához az oksági kapcsolatnak tehát közvetlennek és ténylegesnek kell lennie.[6] Azonnali jogvédelem hiányában bizonyos esetekben nem lenne képes betölteni a közigazgatási per a célját, és a bírói jogvédelem lényegében kiüresedne.[7] Patyi András az azonnali jogvédelem jogintézménye és az azonnali jogvédelmi eszközök rendszerének kialakítása kapcsán az időbeli hatékonyság javításának szándékát tulajdonítja a jogalkotónak.[8]
Azonnali jogvédelem keretében kérhető tehát már a közigazgatási per jogerős befejezése előtt
- a halasztó hatály elrendelése, amely a közigazgatási per alapját képező közigazgatási cselekmény végrehajtásának felfüggesztését is magában foglalja,
- a halasztó hatály feloldása, ha külön törvény alapján a közigazgatási perben benyújtott keresetlevél halasztó hatállyal volt a végrehajtásra,
- ideiglenes intézkedés, illetve
- előzetes bizonyítás elrendelése.
A Kp. az 50. § (6) bekezdésében rögzíti azokat az eseteket, amikor - noha annak feltételei fennállnak - kizárt az azonnali jogvédelem. A szűk körű kivételek körébe tartozik, azaz nincs helye azonnali jogvédelemnek, ha a közigazgatási cselekmény jogerős bírósági határozat végrehajtását szolgálja; a polgári védelmi szolgálat ellátásával vagy a honvédelmi kötelezettségek részét képező gazdasági és anyagi szolgáltatással kapcsolatos kötelezettséget állapít meg, vagy a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok működési és védőterületei kijelölésére vonatkozik.
Az azonnali jogvédelem iránti kérelem előterjeszthető akár a keresetlevéllel együtt, akár később, a közigazgatási per folyamán. Ha az eljárás folyamán, azaz a keresetlevél benyújtása után terjesztik elő az azonnali jogvédelem elrendelésére irányuló kérelmet, akkor azt a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz kell benyújtani.
A bíróság gyors és hatékony döntését elősegítendő, a kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell hozzá.[9] Fontos e helyen megjegyezni, hogy e feltételek konjunktívak, bármelyik hiányában a bíróság nincs abban a helyzetben, hogy érdemben elvégezhesse a Kp. 50. § (1) bekezdése és 51. § (3) bekezdése alapján előírt mérlegelési feladatát. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell, önmagában a jogsértés állítása vagy a hiányos dokumentumok csatolása nem elegendő az azonnali jogvédelemre irányuló kérelem sikerességéhez.[10] A Kp. elvárja ugyanis a kérelmezőtől, hogy álláspontját a kérelmében okszerűen és teljeskörűen[11] előadja, indokolja és az általa előadottakat a szükséges és elégséges mértékben[12] valószínűsítse:[13] ennek hiányában a bírósági gyakorlat egységes abban, hogy a kérelmet el kell utasítani,[14] hiszen - ahogy a Kúria több alkalommal
- 1144/1145 -
is rámutatott - az azonnali jogvédelem iránti kérelmet megalapozó tények felkutatása nem a bíróság feladata.[15] A Kúria több határozata is rögzítette azonban, hogy e körben elegendő az azonnali jogvédelem kérelmezője részéről az azt megalapozó tények valószínűsítése, így nem követelik meg a féltől az általa előadottak teljes körű bizonyítottságát.[16] Fontos megjegyezni, hogy az azonnali jogvédelmet kérő fél nem kötelezhető bizonyításra vagy adatszolgáltatásra, annak következményeit azonban, ha a bíróságot nem győzi meg arról, hogy esetében az azonnali jogvédelem alkalmazásának feltételei fennállnak, magának kell viselnie.[17] A Kúria ezzel összefüggésben rögzítette továbbá, hogy az azonnali jogvédelem körében az elsőfokú eljárás során elmulasztott valószínűsítés, illetve bizonyítás a fellebbezési eljárás során nem pótolható, hiszen az teljességgel kiüresítené a Kp. rendelkezéseit, ha utóbb, a fellebbezési eljárás során pótolni lehetne az azonnali jogvédelem valószínűsítéséhez szükséges iratokat, bizonyítékokat.[18]
Ha az azonnali jogvédelemre irányuló kérelem a közigazgatási cselekmény végrehajtását érinti, a kérelem előterjesztéséről a végrehajtást foganatosító szervet haladéktalanul értesíteni kell, hogy a kérelem elbírálásáig ne hajtsa végre a vitatott közigazgatási cselekményt. Ezt az értesítést az alperes kötelezettségévé tette a jogalkotó. Ha az azonnali jogvédelem iránti kérelmet a bíróságnál terjesztették elő, a bíróság a kérelem benyújtásáról az alperest haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül értesíti, akinek szintén haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül kell értesítenie a végrehajtást foganatosító szervet.[19]
A hatékony jogvédelem érdekében a bíróság tanácsa az azonnali jogvédelem iránti kérelemről soron kívül, a bírósághoz érkezéstől számított tizenöt napon belül dönt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján, hiánypótlásnak nincs helye.
A soronkívüliséget szolgálja, hogy a bíróság felhívására a felek a kérelemre telefonon vagy írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (e-mail) is nyilatkozhatnak, amelyről a bíróság feljegyzést készít. Szükség esetén a bíróság a felek meghallgatását is elrendelheti.[20]
Amikor az azonnali jogvédelem tárgyában dönt a bíróság, az arányosság elve alapján, a közérdek és valamennyi fél szempontjából azt mérlegeli, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása nem okoz-e súlyosabb hátrányt, mint amilyennel az azonnali jogvédelem biztosítása járna: ezt kizárólag a Kp. 51. § (3) bekezdésében foglalt szempontok vizsgálatával teheti meg.[21] A Kúria ezzel összefüggésben rámutatott, hogy az arányossági vizsgálat és a szükséges mérlegelés elvégzésével kell az azonnali végrehajtáshoz fűződő közérdek és az azonnali jogvédelem iránti kérelmet előterjesztő fél oldalán esetleg felmerülő nyomós és méltányolható egyéni érdek viszonyában értékelni, és okszerű következtetések révén kell meghoznia a bíróságnak a döntését és a kérelemben előadott indokok alapján kell a kérelem teljesítésének lehetőségét megvizsgálnia és amennyiben azt alaptalannak találja, úgy arról az indokolásában számot kell adnia.[22]
A Kúria gyakorlata szerint, ha a felperes a keresetlevélben az ügy érdemére vonatkozóan tesz előadást, az nem értékelhető az azonnali jogvédelem iránti kérelem önálló indokaként.[23] A keresettel megtámadott határozat esetlegesen jogszabálysértő volta olyan kérdés ugyanis, amelyről az elsőfokú bíróságnak az eljárást befejező érdemi határozatában kell döntenie.[24] A bíróság tehát nem azt vizsgálja ebben a körben, hogy vajon a kereseti kérelem megalapozott-e, vajon valószínűsíthető-e a felperes pernyertessége, hanem a közigazgatási cselekmény hatályosulása mellett, illetve az az ellen szóló érveket veti össze. Így például a közbeszerzési jogviták vonatkozásában meg is állapította a Kúria, hogy a közbeszerzési jogviták ajánlati szakaszában a halasztó hatály vagy ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelem nem alkalmas[25] jogvédelmi eszköz arra, hogy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő közötti szerződéskötést megakadályozza, és az ajánlatkérőt a közbeszerzési eljárás lezárását követő szerződéskötéstől a perben hozandó érdemi döntésig eltiltsa.[26]
A bíróság tanácsa az eljárás során több azonnali jogvédelmi eszközt is alkalmazhat együttesen vagy egymást követően. Az azonnali jogvédelmet biztosító döntés indokolásában utalni kell a korábban elrendelt azonnali jogvédelmi eszközzel való kapcsolatra.
A bíróság az azonnali jogvédelem iránti kérelem teljesítését biztosíték adásához is kötheti. Ez a fizetési kötelezettségek esetén jelentősen csökkentheti a végrehajtás elnehezülését vagy ellehetetlenülését, hiszen ezek a biztosíték adásával a közigazgatási cselekmény hatályosulása nélkül is elkerülhetőek lesznek. Fontos megjegyezni, hogy a biztosíték adásának elrendelésére a bíróság részéről nem csak kérelem alapján, de hivatalból is sor kerülhet.
Az azonnali jogvédelem tárgyában végzéssel dönt a bíróság, amely ellen a közléstől számított nyolc napon belül van helye fellebbezésnek, ennek azonban nincs halasztó hatálya. Korábban a másodfokú bíróságnak nyolc napja volt arra, hogy azonnali az jogvédelem tárgyában hozott végzéssel szemben előterjesztett fellebbezésről döntsön, így az azonnali jogvédelem iránti kérelem elbírálása tekintetében első fokon érvényesülő soronkívüliség másodfokon is folytatódott: ez a
- 1145/1146 -
rendelkezés azonban 2021. július 1-jétől[27] hatályát vesztette, így az azonnali jogvédelemről hozott végzés elleni fellebbezésre az általános szabályok irányadók. A fellebbezés korlátját képezi továbbá, hogy a kérelem elutasítását követően ismételten, azonos ténybeli és jogi alapon benyújtott kérelmet megtagadó végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
Az önkorrekciót, de egyúttal a gyors és időszerű elbírálást hivatott elősegíteni, hogy a bíróság tanácsa az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzését - a felek lehetőség szerinti meghallgatását követően - legkésőbb a végzés elleni fellebbezés felterjesztéséig módosíthatja vagy visszavonhatja.
Az azonnali jogvédelmet biztosító végzés az eljárást befejező határozat jogerőre emelkedésével veszti hatályát, ha azt a bíróság tanácsa az eljárás során a felek kérelmére vagy hivatalból nem helyezte hatályon kívül. A bíróság ettől eltérő időpontot is megállapíthat, amely nem lehet későbbi, mint a perorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napja.
Ha a felperes a keresetlevél előterjesztésével egyidejűleg azonnali jogvédelem iránt is kérelmet terjeszt elő, a bíróság - a fent ismertetett határidők betartása érdekében - először ez utóbbi kérelem tárgyában dönt, még abban az esetben is, ha a keresetlevél visszautasításának van helye.[28] A Kúria rámutatott azonban, hogy az azonnali jogvédelem iránti kérelemről csak abban az esetben hozható döntés, ha a bíróság a keresetlevelet érdemben vizsgálni tudja, mert fennáll a jog, jogos érdek sérelme [Kp. 50. § (1) bekezdése], így például a Kp. 17. § a) pontja szerinti jog, jogos érdek sérelme hiányában perindítási joggal nem rendelkező személyek kérelmére azonnali jogvédelem nem vizsgálható, nem rendelhető el.[29] Ha a bíróság a kérelem alapján azonnali jogvédelmet biztosít a felperes számára, de aztán a határidőben előterjesztett keresetlevelet visszautasítja, az azonnali jogvédelmet biztosító végzés hatálya a visszautasító végzés jogerőre emelkedéséig, vagy a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartásához előírt határidő lejártáig fennmarad,[30] így biztosítható ugyanis a hatékony jogvédelem a keresetlevél ismételt - immár szabályszerű - benyújtásáig [Kp. 51. § (3)-(8) bekezdés].
Ha a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya a megtámadott közigazgatási cselekmény hatályosulására, kérhető a halasztó hatály elrendelése. A Kúria ezzel összefüggésben rámutatott, hogy kizárólag a valamilyen kötelezést tartalmazó határozatok[31] esetében van lehetőség a halasztó hatály elrendelésére, ugyanis csak az ilyen határozatok végrehajtása függeszthető fel, ezen belül is csak a keresettel támadott közigazgatási döntés tekintetében, annak hatályosulását megakadályozandó van helye halasztó hatály elrendelésének, a közigazgatási per tárgyát nem képező döntés halasztó hatálya ugyanis nem rendelhető el.[32] Elutasító döntésekkel szemben tehát fogalmilag kizárt a halasztó hatály elrendelésének alkalmazása, hiszen nem létező jogosultság keletkeztetésére ez az azonnali jogvédelmi eszköz nem alkalmazható.[33]
A halasztó hatály elrendelése esetén a közigazgatási cselekmény nem hajtható végre, annak alapján jogosultság nem gyakorolható, és egyéb módon sem hatályosulhat, hiszen így biztosítható a közigazgatási cselekmény által okozott fenyegető hátrány elhárítása. A végrehajtás már a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától nem foganatosítható egészen annak elbírálásáig, de legkésőbb az elbírálásra nyitva álló határidő elteltéig, kivéve, ha a közigazgatási szerv a cselekményét azonnal végrehajthatónak nyilvánította.[34] A tudomásszerzésig foganatosított végrehajtási cselekmények azonban a bíróság eltérő rendelkezésének hiányában hatályban maradnak. A Kúria e körben határozatában rámutatott, hogy halasztó hatály elrendelésének hiányában az ügyféli jogállás megszűnését megállapító határozat nyomán az ügyfél jogi helyzetére vonatkozó változás annak minden joghatásával együtt beáll.[35]
A bíróság részleges vagy teljes halasztó hatály elrendelésére is jogosult.[36]
A halasztó hatály elrendelése mint a közigazgatási perekben igénybe vehető új jogintézmény, az egyes különleges közigazgatási eljárásokban a korábbiaknál szélesebb körű jogvédelmet biztosít a jogalanyok számára, így mindenképpen üdvözlendő, ugyanakkor - éppen ezen újszerűségének köszönhetően - számos jogértelmezési kérdés[37] is felmerül a halasztó hatály elrendelésével kapcsolatban. E körben például a Kúria rámutatott, az azonnali jogvédelem keretében halasztó hatály elrendelésére nincs mód, ha a kérelemben foglaltak, valamint a csatolt dokumentumok - hiányosságuk folytán - nem alkalmasak arra, hogy a bíróság számára a felperes valós anyagi helyzetét teljes egészében, mindenre kiterjedően és átfogóan bemutassák, valós képet fessenek a felperes tényleges teljesítő képességéről, és összességükben meggyőzően igazolják, hogy a határozat azonnali végrehajtása a felperes ellehetetlenülését eredményezné.[38] Megállapították továbbá, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) céljait tekintve a halasztó hatály elrendelését önmagában nem alapozhatja meg az, ha az adott cég (lehetséges ajánlattevő) csupán a saját gazdálkodásának a sérelmére hivatkozik: ennek elfogadása a közérdekben
- 1146/1147 -
megnyilvánuló, a Kbt. által elérni kívánt cél figyelembevételének a mellőzésére vezetne.[39]
Noha az azonnali jogvédelem jogintézménye tipikusan a közigazgatási cselekmény hatályosulása ellen szolgál, a közigazgatási perekben hozott határozatok esetében is lehetőség van azonnali jogvédelem iránti kérelem előterjesztésére, kérve tipikusan a halasztó hatály elrendelését. Ezzel összefüggésben megállapította a Kúria, hogy a jogerős ítélet végrehajthatóságát az ezt követően, a felülvizsgálati eljárásban benyújtott azonnali jogvédelem iránti kérelem érintheti. Bár a Kp. 119. § (1) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálati kérelem benyújtásának a felülvizsgálni kért bírósági határozat és az azzal elbírált közigazgatási eljárási cselekmény hatályosulására nincs halasztó hatálya, a Kp. 119. § (2) bekezdése ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy a fél a felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesszen elő és annak keretében a felülvizsgálati kérelem halasztó hatályának elrendelését kérje; erről a Kúria legkésőbb a befogadás tárgyában hozott végzéssel egyidejűleg dönt. A Kp. 119. § (2) bekezdése alkalmazása során az 52. § (1)-(2) bekezdései megfelelően irányadók, így a Kp. 52. § (1) bekezdés második mondata alapján a jogerős ítélet és az abban elbírált közigazgatási cselekmény a felülvizsgálati eljárás időtartama alatt nem hajtható végre és nem hatályosulhat, ha a felülvizsgálati kérelem halasztó hatályát a Kúria elrendeli. A végrehajtást - a Kp. 52. § (2) bekezdése alapján, főszabály szerint - magának a halasztó hatály elrendelésére irányuló kérelemnek a benyújtása is akadályozza: a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig, de legkésőbb az elbírálásra nyitva álló határidő leteltéig nem engedi meg.[40]
Meghatározott esetekben, így például a közszolgálati jogviták esetén, valamint külön törvényi rendelkezés alapján a közigazgatási cselekményekkel szemben előterjesztett kereseti kérelmeknek halasztó hatálya van a megtámadott közigazgatási cselekmény hatályosulására. Ilyen esetekben az eljáró bíróságnak lehetősége van arra, hogy a halasztó hatályt - az azonnali jogvédelem keretében - részben vagy egészen feloldja. A halasztó hatály feloldása esetén a közigazgatási cselekmény végrehajtható, annak alapján jogosultság gyakorolható, és egyéb módon is hatályosulhat.[41]
Ha a halasztó hatály elrendelése vagy feloldása az azonnali jogvédelem biztosítására nem alkalmas, azaz ha a támadott közigazgatási cselekmény halasztó hatályának elrendelése nem nyújt megfelelő védelmet, akkor a bíróság egyéb, konkrét cselekmény megtételére kötelezheti a feleket. Ezt a bíróság - a perben hozandó határozat, illetve törvény keretei között - bármely, a jogvédelem azonnali biztosításához szükséges intézkedéssel teszi meg: az ilyen intézkedést ideiglenes intézkedésnek nevezzük. Fontos azonban megjegyezni, hogy amennyiben az azonnali jogvédelem iránti kérelmet előterjesztő fél által kívánt joghatás elérésére a halasztó hatály alkalmas jogintézmény lenne, de az elrendelését, azaz e jogvédelem biztosítását a törvény kizárja, nem áll fenn az ideiglenes intézkedés elrendelésének jogszabályi feltétele (azaz a halasztó hatály elrendelésének jogvédelem biztosítására való alkalmatlansága). Ezzel összefüggésben rámutatott a Kúria, hogy az ilyen esetekben a kért ideiglenes intézkedés elrendelése (határozat visszavonása, megváltoztatása, végrehajtásának felfüggesztése) azon túl, hogy az ügy érdemében hozott döntés előrehozatalát eredményezné, ugyanazon joghatáshoz vezetne, mint a jogalkotó által kizárni rendelt halasztó hatály, azaz egy kógens rendelkezés figyelmen kívül hagyásához.[42]
Az ideiglenes intézkedésként elrendelhető intézkedések körét a Kp. nem rögzíti: lényegében bármilyen intézkedésre sor kerülhet, ha az alkalmas az azonnali jogvédelem garantálásához, és a bíróság döntéshozatali jogkörébe belefér. Az ideiglenes intézkedésként elrendelhető intézkedések körét azonban az anyagi jogi, valamint az ágazati jogi szabályok szűkíthetik.
Az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatban bizonyításnak is helye lehet, ha a kérelem e nélkül nem bírálható el.
A teljesítési határidő - ha a bíróság másként nem rendelkezik - az ideiglenes intézkedés közlését követő napon kezdődik,[43] tehát az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés ellen előterjesztett perorvoslati kérelemnek nincs halasztó hatálya.
Az azonnali jogvédelem keretében a kérelmező jogvédelmének elősegítése érdekében lehetősége van a bíróságnak előzetes bizonyítás elrendelésére, ha valószínűsíthető, hogy a bizonyítás a per folyamán vagy annak későbbi szakában már nem lenne sikeresen lefolytatható, illetve jelentős nehézséggel járna, vagy a bizonyítás előzetes lefolytatása elősegíti a per észszerű időn belül történő befejezését. Az előzetes bizonyításra vonatkozó szakaszában a Kp. nem utal vissza a Pp.-re, ezért közigazgatási perben előzetes bizonyításra csak a per folyamán van lehetőség.[44] Az előzetes bizonyítás elrendelését kérelmezni kell, a kérelemben meg kell jelölni a bizonyítani kívánt tényeket, az azokra vonatkozó bizonyítékokat és azokat a körülményeket, amelyek alapján előzetes bizonyításnak helye van. Az előzetes bizonyítás elrendeléséről végzéssel dönt a bíróság. Az előzetes bizonyítás
- 1147/1148 -
iránti kérelmet elutasító végzés ellen - a többi azonnali jogvédelmi eszközhöz hasonlóan - önálló fellebbezésnek van helye, ám a kérelemnek helyt adó, azaz előzetes bizonyítást elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az elrendelt előzetes bizonyításra a bizonyítás általános szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az előzetes bizonyítás eredményét a perben bármelyik fél és érdekelt felhasználhatja. Az előzetes bizonyítás költségeire a perköltségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.[45]
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/C. § (1) bekezdése szerint a jogegységi panasz iránti eljárásban van helye azonnali jogvédelem iránti kérelemnek, az annak alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint. Ilyen esetben az azonnali jogvédelem iránti kérelmet a jogegységi panaszban kell előterjeszteni és azt a Kúria 30 napon belül, a jogegységi panasz alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint köteles elbírálni.
Az azonnali jogvédelem fent bemutatott szabályai és a vonatkozó kúriai gyakorlat alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az azonnali jogvédelem jogintézményének a Kp. hatályba lépésével megjelent szabályai szélesebb körben biztosítanak előzetesen, a jogvita érdemi eldöntése előtt jogvédelmet az azt kérelmezőnek, mint a korábbi szabályozás és a gyakorlati esetek száma azt mutatja, hogy a felek élnek is ezen lehetőséggel. A Kúria e körben kifejtett joggyakorlatával összefüggésben megállapítható, hogy az azonnali jogvédelem szabályai megállják a helyüket a gyakorlatban, azok egyértelműek és világosak a bírák és a felek számára. Talán az egyetlen, még értelmezést igénylő területként - melynek vonatkozásában több alkalommal is döntést hozott a Kúria - az azonnali jogvédelem iránti kérelemben foglaltak, nevezetesen az azonnali jogvédelem szükségességének valószínűsítése, illetve az azt alátámasztó bizonyítékok értékelése jelölhető meg. Úgy tűnik azonban, hogy ennek gyakorlata is egységes értelmezést nyer, hiszen a Kúria e téren is kellő iránymutatást adott a bírák és a jogkeresők számára. Ennek ellenére talán indokolt lehet egy bírósági joggyakorlat-elemző csoport felállítása, melynek feladata a Bszi. 29. § (1) bekezdése alapján az azonnali jogvédelem kapcsán kialakult ítélkezési gyakorlat vizsgálata lenne.
Természetesen az élet, illetve a jogviszonyok sajátosságai nyomán újabb, a Kúria precedensértékű határozatai által tisztázandó kérdések mindig fel fognak merülni - sok más jogintézményhez hasonlóan - az azonnali jogvédelemmel összefüggésben is, azonban ezek nagy valószínűséggel az egyes szakigazgatási területek sajátosságaival összefüggésben fognak jelentkezni és kevésbé várható az eszkalálódásuk.
[1] Bajusz Dániel: A közigazgatási pereskedési játékszabályok változásai, Adó szaklap, 2018/5.
[2] F. Rozsnyai Krisztina: Azonnali jogvédelem a közbeszerzési jogvita ajánlati szakaszában, Közbeszerzési jog, 2021/4.
[3] Jakó Endre: A végrehajtás felfüggesztése és szünetelése, Adó szaklap, 2018/8-9.
[4] Mudráné Láng Erzsébet: Azonnali jogvédelem, In: A közigazgatási eljárás szabályai II. A közigazgatási perrendtartás magyarázata (szerk.: Petrik Ferenc), HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2017.
[5] Patyi András: A magyar közigazgatási bíráskodás elmélete és története, Dialóg Campus, Budapest, 2019.
[6] Szalai Éva: A közigazgatási per, In: Közigazgatási jog, Általános rész III. 2. átdolg. kiadás (szerk.: Fazekas Marianna), ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2017.
[7] Vizi Hajnalka: A halasztó hatály elrendelésének lehetséges következményei az adóigazgatási eljárásokban, Adó szaklap, 2019/10.
[8] Részletes miniszteri indokolás a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényhez.
[9] KJD 2020.34.
[10] KJD 2021.12.
[11] BH 2020.254.
[12] BH 2021.184.
[13] BH 2021.215.
[14] Kfv.37.180/2021/6.
[15] Kfv.37.953/2019/6.
[16] Kpkf.39.003/2020/3.
[17] Kpkf.39.089/2020/3.
[18] Kpkf.39.136/2020/2.
[19] Kpkf.39.176/2020/3.
[20] Kpkf.39.203/2020/2.
[21] Kpkf.39.206/2020/3.
[22] Kpkf.39.216/2020/2.
[23] Kpkf.39.238/2020/2.
[24] Kpkf.39.251/2020/2.
[25] Kpkf.39.352/2020/2.
[26] Kpkf.39.295/2020/3.
[27] Kpkf.39.314/2020/2.
[28] Kpkf.39.317/2020/2.
[29] Kpkf.39.320/2020/2.
[30] Kpkf.39.352/2020/2.
[31] Kpkf.39.495/2020/2.
[32] Kpkf.39.587/2020/2.
[33] Kpkf.39.732/2020/2.
[34] Kpkf.40.226/2020/2.
[35] Kpkf.40.302/2020/2.
[36] Kpkf.40.398/2020/2.
[37] Kpkf.35.368/2021/2.
[38] Kpkf.39.015/2021/2.
[39] Kpkf.39.024/2021/2.
[40] Kpkf.39.099/2021/2.
[41] Kpkf.39.152/2021/2.
[42] Kpkf.39.335/2021/2.
[43] Kpkf.39.348/2021/2.
[44] Kpkf.39.426/2021/4.
[45] Kpkf.39.427/2021/3.
[46] Kpkf.39.437/2021/3.
[47] Kpkf.39.991/2021/2.
[48] Kpkf.40.104/2021/2.
[49] Kpkf.40.291/2021/2.
[50] Kpkf.40.292/2021/2.
[51] Kpkf.40.313/2021/2.
[52] Kpkf.40.351/2021/2.
[53] Kpkf.40.553/2021/3.
[54] Kpkf.40.629/2021/2.
- 1148/1149 -
[55] Kpkf.40.641/2021/3.
[56] Kpkf.40.678/2021/3.
[57] Kpkf.40.783/2021/3.
[58] Kpkf.41.027/2021/2.
[59] Kpkf.41.034/2021/2.
[60] Kpkf.41.067/2021/2.
[61] Kpkf.41.107/2021/3.
[62] Kpkf.41.128/2021/2.
[63] Kpkf.41.207/2021/4.
[64] Kpkf.41.208/2021/3.
[65] Kpkf.45.062/2021/2. ■
JEGYZETEK
[1] Vö. Kpkf.39.495/2020/2.
[2] Vö. Kpkf.41.128/2021/2. [14] bekezdés.
[4] Vö. Szalai Éva: A közigazgatási per, In: Közigazgatási jog. Általános rész III. 2. átdolg. kiadás (szerk.: Fazekas Marianna), ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2017, 372.
[6] Kpkf.39.015/2021/2., Kpkf.39.152/2021/2., Kpkf.40.783/2021/3., Kpkf.41.027/2021/2., Kpkf.41.034/2021/2., Kpkf.41.107/2021/3., Kpkf.41.208/2021/3.
[7] Részletes indokolás az 50. §-hoz.
[8] Patyi András: A magyar közigazgatási bíráskodás elmélete és története, Dialóg Campus, Budapest, 2019, 317.
[9] Kpkf.39.203/2020/2., Kpkf.39.206/2020/3., Kpkf.39.238/2020/2., Kpkf.39.251/2020/2., Kpkf.39.295/2020/3., Kpkf.39.314/2020/2., Kpkf.39.320/2020/2.
[10] Kpkf.39.320/2020/2.
[11] Vö. Kpkf.VI.39.426/2021/4., Kpkf.VI.39.427/2021/3., Kpkf.VI.39.437/2021/3., Kpkf.VI.39.348/2021/2.
("A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos, a felperes szerint köztudomású tények figyelembevételének elmaradása - a fellebbezési érveléssel szemben - nem kérhető számon az elsőfokú bíróságon. Ahhoz ugyanis a felperesnek kellett volna már a kérelmében hivatkoznia a koronavírus-járvány esetében érvényesülő következményeire, és e körben is a saját gazdálkodását, működését, illetve a járványhelyzet előbbiekkel kapcsolatos hatásait egyéniesítve, okiratokkal alátámasztva úgy bemutatnia, hogy abból is láthatóvá váljanak azok a saját érdekkörében felmerülő szempontok, amelyek - a közigazgatási döntés végrehajtásához fűződő közérdek elé lépve - az azonnali jogvédelem biztosítását indokolták volna. Ezzel azonban a felperes adós maradt. Ugyancsak nem volt elfogadható a szakértő vonatkozásában az éves beszámolóban foglalt értékelésének elmaradását sérelmező fellebbezési okfejtés, hiszen a felperes a kérelmében ezen beszámolók adataira függetlenül attól, hogy azok nyilvánosan elérhetők, ugyancsak még érintőlegesen sem hivatkozott. Így az elsőfokú bíróság sem foglalhatott állást abban a kérdésben, hogy az alperesi érdekelt pénzügyi-vagyoni helyzetére vonatkozó, elsőként a fellebbezésben előadott felperesi érvelés mennyiben és miként alapozhatná meg a halasztó hatály elrendelését.")
[12] Vö. Kpkf.39.136/2020/2.
[13] Kpkf.39.089/2020/3., Kpkf.39.352/2020/2., Kpkf.40.398/2020/2., Kpkf.40.678/2021/3.
[14] Vö. Kpkf.39.495/2020/2., Kpkf.40.302/2020/2., Kpkf.40.291/2021/2., Kpkf.40.351/2021/2., Kpkf.40.641/2021/3., Kpkf.40.678/2021/3.
[15] Kpkf.39.003/2020/3., Kpkf.39.216/2020/2., Kpkf.41.128/2021/2.
[16] Kpkf.40.641/2021/3.
[17] BH 2021.215., Kpkf.40.641/2021/3., Kpkf.41.208/2021/3.
[18] BH 2020.254., Kpkf.39.352/2020/2., Kpkf.39.991/2021/2., Kpkf.40.351/2021/2., Kpkf.40.553/2021/3., Kpkf.40.641/2021/3., Kpkf.45.062/2021/2.
[19] Kp. 50. §.
[20] Kp. 50. § (1)-(2) bekezdés.
[21] Vö. Kpkf.39.317/2020/2., Kpkf.39.024/2021/2., Kpkf.41.107/2021/3., Kpkf.41.208/2021/3.
[22] Kpkf.40.292/2021/2.
[23] Kpkf.39.732/2020/2., Kpkf.41.107/2021/3., Kpkf.41.208/2021/3.
[24] Kpkf.40.351/2021/2., Kpkf.41.128/2021/2.
[25] Vö. F. Rozsnyai Krisztina: Azonnali jogvédelem a közbeszerzési jogvita ajánlati szakaszában, Közbeszerzési jog, 2021/4, 19-25.
[26] KJD 2020.34. (Eredeti ügyszám: Kpkf.40.226/2020/2.)
[27] Lásd egyes törvényeknek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LI. törvény 72. § c) pont.
[28] Vö. Kpkf.40.313/2021/2.
[29] Kpkf.39.335/2021/2., Kpkf.40.104/2021/2.
[30] Vö. Kpkf.35.368/2021/2.
[31] Vö. BH 2021.184.
[32] Kpkf.39.099/2021/2.
[33] Kpkf.39.176/2020/3.
[34] Vö. az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 84. §.
[35] Kfv.37.180/2021/6.
[36] Kp. 52. §.
[37] Vö. Jakó Endre: A végrehajtás felfüggesztése és szünetelése, Adó szaklap, 2018/8-9.; Bajusz Dániel: A közigazgatási pereskedési játékszabályok változásai, Adó szaklap, 2018/5.; Vizi Hajnalka: A halasztó hatály elrendelésének lehetséges következményei az adóigazgatási eljárásokban, Adó szaklap, 2019/10.
[38] Kpkf.39.352/2020/2., Kpkf.39.587/2020/2.
[39] KJD 2021.12. (Eredeti ügyszám: Kpkf.40.629/2021/2.)
[40] Kfv.37.953/2019/6.
[41] Kp. 53. §.
[42] Vö. Kpkf.41.207/2021/4.
[43] Kp. 54. § (3) bekezdés.
[44] Mudráné Láng Erzsébet: Azonnali jogvédelem, In: A közigazgatási eljárás szabályai II. A közigazgatási perrendtartás magyarázata (szerk.: Petrik Ferenc), HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2017, 219.
[45] Kp. 55. §
Lábjegyzetek:
[1] A szerző PhD, egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar; főtanácsadó, Kúria. Az írás a szerző álláspontját tartalmazza és nem értelmezhető a Kúria állásfoglalásaként.
Visszaugrás
