A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 8. § (1) bekezdése kimondja, hogy a cég szervezeti képviseletére vonatkozó rendelkezéseket az adott cégformára irányadó jogszabály állapítja meg. Azt tehát, hogy a cég képviselője egyszemélyes felelős vezető, vagy testület, és annak mi az elnevezése (például: ügyvezető, üzletvezető, igazgató, igazgatóság, igazgatótanács stb.), az adott cég anyagi jogszabálya határozza meg.
A Ctv. 8. § (1) bekezdése szerint a cégjegyzés a cég írásbeli képviseletét, vagyis a képviselet írásbeli "szegmensét" jelenti, ebből is következően a cégjegyzés és a képviselet módja [vagyis, hogy a cég szóbeli és írásbeli képviseletére a vezető tisztségviselő önállóan (egyedül), vagy mással (illetve másokkal) együttesen] jogosult csak azonos lehet.
A Ctv. 8. § (3) bekezdése azt is megszabja, hogy a képviselet (cégjegyzés) módja a képviseletre jogosult személy vonatkozásában is csak egyféle lehet. Forgalombiztonsági okból kerülendő ugyanis, hogy ugyanaz a személy hol önállóan, hogy együttesen legyen jogosult jognyilatkozat tételére, az üzleti partner ezt nem tudná nyomon követni, és állandó bizonytalanságban lenne az ügylekötésnél, hogy nem álképviselet mellett szerződik-e.
A Ctv. 8. § (4) bekezdése vélhetőleg hasonló okból rendelkezik úgy, hogy mind az önálló, mind az együttes cégjegyzési jog korlátozható, a korlátozás azonban harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
Ez a szabály azt jelenti, hogy a cég dönthet úgy, hogy a törvényes képviselő cégjegyzési jogát - például egyes ügycsoportokra, vagy értékhatárra tekintettel - korlátozza (akár úgy, hogy a legfőbb szerv, vagy valamely más szerv vagy személy hozzájárulásához, jóváhagyásához, engedélyéhez köti az ügyletkötés jogosultságát), ez a korlátozás azonban, ha a vezető tisztségviselő a kötelezettségeit megszegve a felhatalmazás hiányában jár el, "kifelé", az üzleti partner irányában nem hatályosul, a jogügylet érvényességén, létrejövetelén nem változtat a felhatalmazás hiánya, nem kell tehát az üzleti partnernek azt kutatnia, hogy nem álképviselővel köt-e megállapodást. (Más kérdés, hogy a kötelességszegő vezető tisztségviselő a céggel szemben mindezért felel.)
A fenti megfontolásból a jogalkotó nem teszi lehetővé a cég vezető tisztségviselője cégjegyzési (írásbeli képviseleti joga) korlátozásának cégjegyzéki feltüntetését, hiszen arra a fenti szabályozás ismeretében úgy tűnik, nincs is szükség.
Az előbbi gondolatmenetet követte már a régi Ctv. (az 1997. évi CXLV. törvény) 17. § (3) bekezdése is, nem volt azonban ez mindig így.
A bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. tvr. (a Ctvr.) 1998. június 15-ig hatályos 11. § (2) bekezdése kimondta, hogy a cégjegyzési mód meghatározásakor a cégjegyzési jog esetleges korlátozását az egyes cégjegyzésre jogosultaknál pontosan meg kell jelölni, és ezt a cégjegyzékben is szerepeltetni kellett. A Ctvr. 13. § értelmében ugyanis a cégjegyzésre jogosultak képviseleti jogára vonatkozó korlátozást - ha az harmadik személlyel szemben hatályos - be kellett jegyezni a nyilvános cégjegyzékbe, ahonnan a piaci szereplők a cégjegyzési jog korlátozásáról értesülhettek.
A régi Ctv. a piaci forgalom biztonságának és a gyors, problémamentes üzletmenetnek az érdekeit szem előtt tartva szakított a Ctvr. szabályozásával, megszüntette a cégjegyzési jog korlátozásának cégjegyzéki szerepeltetését, és ezt a rendszert átvette a Ctv. is.
Ezzel a szabályozással járt együtt az a körülmény, hogy a korlátozás előírásainak megszegése csak a cég és vezető tisztségviselőjének belső jogviszonyában játszik szerepet, a jogügylet érvényességét, létrejöttét nem érinti. A fenti szabályozásra támaszkodnak a Ctv. 22. §-ában megfogalmazott, és a közhiteles cégnyilvántartásba vetett bizalmat megalapozó törvényi vélelmek, köztük a Ctv. 22. § (6) bekezdésében deklarált tétel, mely szerint a közzétételt követően a cég nem hivatkozhat harmadik személlyel szemben arra, hogy a bejegyzett képviselő a hatáskörét túllépve járt el.
Az ismertetett szabályozás általánosságban megfelelő, és jól illeszkedik a piaci viszonyokhoz, van azonban olyan - meglehetősen széles - esetkör, amelyben törvényi kivételt tesznek alóla.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 34. § (2) bekezdése értelmében ugyanis a felszámolás kezdő időpontjától[1] (a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napjától) a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. Ez azzal jár, hogy vagyoni jellegű ügyekben az addigi vezető tisztségviselő joghatályos nyilatkozatok tételére többé nem jogosult, státusát azonban nem veszíti el, szervezeti feladatait és jogosultságait megőrzi. Számos esetben a Cstv. is hatásköröket határoz meg a cég vezető tisztségviselőjének a felszámolás alatt álló céget képviselve, így például a felszámolás alatti egyezségkötés (Cstv. 44-45. §), vagy a felszámolási eljárás (tartozások kielégítése folytán történő) megszüntetése (Cstv. 45/A. §) esetében.
A Cstv. ismertetett szabályait azonban a cégjogi előírások nem tükrözik.
A cégjegyzékből a fenti okokból a képviseleti (cégjegyzési) jog korlátozása nem tűnhet ki, mert azt a ma hatályos szabályozás szerint nem lehet bejegyezni. [Ctv. 24. § (1) bek. g)-h) pontja]
A Ctv. 26. § (1) bekezdés b) pontja szerint a felszámolás kezdő időpontja és befejezése cégjegyzéki adat, és a (2) bekezdés értelmében a cég neve (rövidített neve) mellett a "felszámolás alatt" ("f.a.") toldatot is be kell jegyezni a cégjegyzékbe. Ugyanezen jogszabályhely szerint a képviselet módjának megváltozását is át kell vezetni a cégjegyzéken, ha például a vezető tisztségviselők korábbi együttes cégjegyzési és képviseleti módja helyett a felszámolóbiztos erre önállóan lesz jogosult.
A Ctv. 26. § (2) bekezdése szerint a korábbi képviseletre jogosultakat a cégjegyzékből törölni kell, és helyettük a felszámolót (felszámolóbiztost) kell képviselőként feltüntetni.
Ez a szabályozás azonban csak akkor lehetne helytálló, ha a korábbi vezető tisztségviselő mandátuma a felszámolás kezdő időpontjában minden vonatkozásban megszűnne (ahogyan az például a végelszámoló esetében valóban be is következik). Miután azonban a felszámolás alá került cégnél csak a vagyoni kérdésekben szűnik meg az addigi vezető tisztségviselő képviseleti (cégjegyzési joga), egyéb vonatkozásokban változatlanul fennáll[2], valójában ellentétes a Cstv. szabályozásával a Ctv. azon rendelkezése, hogy a vezető tisztségviselőt a felszámolás kezdetével törlik a cégjegyzékből, és helyébe a felszámolót jegyzik be. Ez a Ctv.-előírás kétszeresen is vitatható. Egyrészt, a felszámoló nem vezető tisztségviselő, nem szerve és nem törvényes képviselője a cégnek, vagyoni és csakis vagyoni ügyletekben járhat el a céget érintő kérdésekben.
A vezető tisztségviselő pedig akkor is vezető tisztségviselő marad, ha a felszámolás alatt cégjegyzési-képviseleti joga korlátozódik, és a vagyoni ügyletekre többé nem terjed ki. Egyéb kérdésekben azonban változatlanul megilleti a képviseleti jogosultság, így nem helytálló, sőt megtévesztő, hogy a cégjegyzékből a felszámolás kezdetével kikerül, még akkor is, ha a cégnyilvántartás fő szabályként kifejezetten az üzleti, profitorientált tevékenységeket végző cégek regisztrációját végzi.
A visszaélések elkerülése érdekében kétségtelenül fontos, hogy a cégjegyzékben ne szerepelhessenek (eljárási kereteik feltüntetése nélkül) olyan személyek, akiknek képviseleti joga bizonyos területre korlátozódik.
Az is helyeselhető, hogy a jogalkotó általában véve tiltja a képviseleti jog korlátozásának cégjegyzéki szerepeltetését és ezzel annak abszolút hatályúvá tételét.
Ha azonban a fenti szabály alól kivételt téve törvényi szinten bevezeti a felszámolás hatálya alá került cégek felszámolóinak vagyoni ügyekre, e cégek vezető tisztségviselőinek pedig a nem vagyoni jellegű ügyekre korlátozódó képviseleti-cégjegyzési jogát, akkor e (meglehetősen sok céget érintő) kivételnek a cégjogi alapjait is meg kell teremteni, és a korlátozott képviseleti (cégjegyzési) jognak legalább e területen a cégjegyzéki feltüntetését be kellene vezetni. ■
JEGYZETEK
[1] Cstv. 28. § (2) bekezdés e) pontja
[2] Például a legfőbb szerv összehívása a felszámolás alá került kft.-nél változatlanul az ügyvezető hatáskörébe tartozik.
Visszaugrás
