A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (KRE ÁJK) Munkajogi és Szociális jogi Tanszékének szervezésében immár harmadik alkalommal került sor a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) értékelő nagyszabású, országos konferencia megrendezésére. Az első, hagyományteremtő alkalom 2011. december 13. volt, a törvény parlamenti elfogadásának napja, egyben "Az új Munka Törvénykönyve dilemmái" című tudományos konferencia időpontja. Öt évvel később, 2016. december 13-án már távlatibb értékelésre volt mód, míg ezúttal, 2021-ben már a tízesztendős, nagyobb ívű, komplexebb értékelésre kerülhetett sor. December 13. napja így immár a munkajogász szakma fontos momentumává vált, legalábbis ötévente mindenképpen.
Az esemény helyszínéül ezúttal az elegáns építészeti vonásokat viselő Károlyi-Csekonics palota szolgált, ahol többek között rendelkezésre állt az online közvetítéshez szükséges informatikai infrastruktúra is, így - a vírushelyzetre tekintettel - a távol levő érdeklődők is követni tudták a "hibrid" formátumú eseményt, amelyet Prof. Dr. Czine Ágnes rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettes asszony és Prof. Dr. Miskolczi-Bodnár Péter dékán úr nyitott meg a KRE vezetősége részéről.
Az Mt. elfogadása óta eltelt egy évtized távlatából szemlélve osztották meg tapasztalataikat a munkajogász szakma kiemelkedő alakjai. Jelen volt előadóként az ország összes jogi egyetemének munkajogi tanszékvezetője, azaz az összes hazai munkajogi "tudományos műhely" képviseltette magát, illetve az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (NKE ÁNTK) Emberi Erőforrás Tanszéke is, valamint számos gyakorló kolléga. A konferencián három nagyobb blokkba osztva hallhattuk az előadókat, ahogy az Mt.-t más-más aspektusból elemezték. A blokkok egy-egy átfogóbb, hosszabb nyitóelőadással indultak, amelyre rövidebb, célzott előadásokban reflektáltak a kollégák.
Az első blokkot - amely a munkajogi szabályozás karakterére összpontosult - Kun Attila[1] a KRE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének vezetője, a konferencia főszervezője és "házigazdája" mint moderátor vezette. Nyitó előadóként Berke Gyula[2] először a "tizedik évfordulóját töltő" munkajogi kódex elfogadásához vezető állomásokat tekintette át, majd a magánjog és közjog határa tekintetében vizsgálta és mérlegelte a jogterület alkalmazkodóképességét, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az Mt. sajátos viszonyát. Az előadás során számos konkrét szabályozási problémakör is fókuszba került, mint például a munkavállalóhoz hasonló jogállású személyek védelmének dilemmája, vagy a köztulajdonban álló munkáltatókkal kapcsolatos szabályozási problémák, illetve a kollektív munkajog szabályozásnak főbb anomáliái, olykor túlzottan "nagyvonalú" jogalkotási megoldásai.
Ezt követően Kiss György[3] előadása következett, amely a kontraktualitás létét és jelentőségét járta körbe a munkajogban, továbbá kitért a munkajog és a magánjog kapcsolatára. A gondolatmenet ívét az előadás főbb alpontjait bevezető fajsúlyos alapkérdések adták meg, amelyek egyebek mellett a szerződést középpontba helyező munkajogi jogalkotás lehetőségeire, a munkajognak a munkaerőpiaci infrastruktúra részeként történő kezelésére, illetve a munkaszerződéses megoldások alkalmazkodóképességére irányultak. Kiss György rámutatott, hogy "a magyar munkajogi struktúra megfelelően tükrözi a magyar gazdasági és szociális viszonyokat - jelentsen ez bármit is".
A harmadik előadás keretében Gyulavári Tamás[4] értékelte az Mt.-t a modernizáció diktálta regionális és nemzetközi trendek tükrében. Szokatlan, ám igen kreatív módon 1-től 10-es skálán való pontozás formájában értékelte az előadó például a magyar munkajogi szabályozásban megvalósuló rugalmasság (flexibility) fokát, a kollektív jogok (és a szociális párbeszéd) érvényesülését, a munkajog személyi hatályának (védelmi körének) kérdését, a munkajogi jogforrási rendszer változásának hatásait stb. A Gyulavári Tamás által kiosztott "osztályzatok" e vonatkozásokban - és régiós összevetésben - igen szigorúak voltak.
A blokk részét képezte a magyar munkajog nemzetközi jogi és európai uniós jogi megfelelőségének áttekintése Hajdú József[5] előadásán keresztül, amely strukturáltan, lépésről lépésre végigvezette a hallgatóságot a nemzetközi munkaügyi standardok céljain, a nemzetközi normák államok általi ratifikációján, illetve a nemzetközi normakontroll rendsze-
- 70/71 -
rén és az azzal kapcsolatos problémákon, rámutatva néhány hazai szabályozási anomáliára (például a kollektív jogok biztosítása terén). Általánosságban is kiemelte az előadó, hogy a munkajog a normákban (law in book) és a végrehajtásban (law in practice) sajnos egészen mást jelent.
Az első blokk zárásaként Horváth István[6] a magánmunkajog - "Janus-arcú" - expanzióját mutatta be a közalkalmazás szféráiban, amely előadás bevezetéseként áttekintésre kerültek a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) létrejöttének céljai és a különálló törvényi léte mögött húzódó rendszerszintű okok. Ezután a Kjt. hatálya alól való mind tömegesebb "kikerülés" meglehetősen érdekes és megannyi kérdést felvető folyamata került ismertetésre, egyebek mellett érintve az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény rendszerszintű kritikai elemzését.
A moderátori feladatokat Szabó Imre Szilárd[7] vette át a második blokkban, amely a munkaviszony teljesítése, illetve a munkafeltételek szabályozásának területére irányult. Ezen kérdéskört Pál Lajos[8] előadása nyitotta meg a munkaidő szabályozásnak egyes dogmatikai alapkérdéseit vizsgálva. Egyik fontos sarokpontját képezte az előadásnak a munkaidő jogintézményének tárgyalása a gazdasági és szociális dimenziók ütközése tekintetében. Az előadó górcső alá vett olyan "kalandos" jogintézményeket például, mint a következők: a "referencia-időszak" (munkaidőkeret versus elszámolási időszak), az önként vállalt "túlmunka", vagy a készenléti jellegű munkakör.
Ezt követően a munkajogi kárfelelősség szabályozásának neuralgikus pontjaira irányult a figyelem Nádas György[9] előadása alatt, aki többek között rámutatott, hogy kritikus jogalkalmazási problémák jelentkeznek a területen például az ellenőrzési kör és az előreláthatóság fogalmával kapcsolatban, amelyek tekintetében a jogalkotói célok és jogalkalmazói értelmezések nem teljesen egyeznek, ezzel mintegy problémát generáló disszonanciát teremtve.
Az egyelőre megoldatlan, igencsak égető dilemmák tárgyalása tovább folytatódott Ferencz Jácint[10] elemzésével az atipikus munkaviszonyok fényében, amely során pontos képet kapott a hallgatóság a koronavírus következtében kialakult joghézagokról és problémákról, amelyek az atipikus foglalkoztatás sajátos szabályaiból is erednek. Erre kitűnő példa a távmunkavégzés kontra "home office" dilemma, különös figyelemmel a felmerülő munkavédelmi kérdésekre (melyet az előadó egy külföldi jogeseten keresztül szemléltetett).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
