Az állam a társaság alapításán kívül, öröklés útján is szerezhet társasági részesedést valamely gazdasági társaságban. Ennek tipikus esete, ha az örökhagyónak nincs örököse vagy az örökséget a leendő örökös visszautasítja. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) értelmében ilyen esetben az állam lesz a szükségképpeni törvényes örökös. Az állami vagyonnal való fenntartható gazdálkodás megteremtése érdekében 2021-ben a jogalkotó az állam szükségképpeni örökléséhez kapcsolódó új rendelkezéseket iktatott a cégtörvénybe. A tanulmány ennek a szabályozásnak az összefüggéseit vizsgálja.
In addition to founding a company, the state can also acquire a corporate share in a company through inheritance. A typical case of this is when the testator has no heir or the future heir rejects the inheritance. According to the Civil Code (Ptk.), in such a case the state will be the necessary legal heir. In order to create a sustainable management of state assets, in 2021 the legislator supplemented the law on company procedure with new provisions related to the necessary inheritance of the state. The study examines the correlations of this regulation.
Az állami vagyonnal való fenntartható gazdálkodás megteremtése érdekében az egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról, valamint egyéb vagyongazdálkodási rendelkezésekről szóló 2021. évi LXXXIV. törvény iktatta be a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 87. §-ába az állam szükségképpeni örökléséhez kapcsolódó intézkedésekről szóló új rendelkezéseket. Az új rendelkezések a Ctv. különleges törvényességi felügyeleti eljárásokról szóló VII. fejezetének 3. címében kaptak helyet.
Az állam a társaság alapításán kívül, öröklés útján is szerezhet társasági részesedést valamely gazdasági társaságban[1]. Tipikus esete, ha például nincs örökös vagy az örökséget visszautasítja a leendő örökös. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) értelmében ilyen esetben az állam örököl, tehát az állam lesz a szükségképpeni törvényes örökös.[2]
A Ptk. 7:74. § (2) bekezdése ugyanakkor speciális helyzetet teremt az állam számára akkor, amikor előírja, hogy az államot, mint törvényes örököst az örökség visszautasításának joga nem illeti meg. Ezen Ptk.-beli rendelkezés, illetve a Ctv. 2022. január elsejei módosítása alapján állami szerepvállalás esetén az állam nevében eljáró tulajdonosi joggyakorlónak szükséges felmérnie az érintett társaság aktuális gazdasági helyzetét. Ismernie kell tehát a cég stratégiáját, jövőbeli vízióját azon gazdasági társaságokban, ahol az állam öröklés útján került be a tagok sorába.
Amennyiben az állam öröklés útján szerez társasági részesedést valamely gazdasági társaságban, elsőként az adott társaságra irányadó jogszabályok és a társaság alapító okirata alapján azt szükséges tisztázni, hogy az állam beléphet-e tagként a társaságba, vagy csak elszámolásra tarthat igényt, mert az állam korlátlan felelősséget nem vállalhat (például kkt tagja, betéti társaság beltagja nem lehet). Ezekben az esetekben a társaság a részesedés ellenértékére tarthat csak igényt, a társaság tagjává nem válhat.
A Ctv. január elsejei módosítása alapján, az állam öröklése esetén az állam nevében eljáró tulajdonosi joggyakorló jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt[3]. Az államot megillető társasági részesedés helyzetének rendezése érdekében kezdeményezheti a gazdasági társaság legfőbb szervének összehívását a társaság ügyvezetésénél. Amennyiben a vezető tisztségviselő harminc napon belül ennek nem tesz eleget, a tulajdonosi joggyakorló a cégbírósághoz fordulhat és a cégbíróság intézkedését kezdeményezheti az érintett gazdasági társaság legfőbb szervének hatvan napon belüli időpontra történő összehívására. Ehhez két feltételnek kell teljesülnie. Az egyik feltétel, hogy a tulajdonosi joggyakorlónak igazolnia szükséges, hogy a legfőbb szerv összehívását eredménytelenül kezdeményezte a gazdasági társaság ügyvezetésénél, a másik feltétel, hogy meg kell jelölnie a legfőbb szerv ülésének napirendjét is. Eredményes összehívás esetén a legfőbb szerv ülésén a tulajdonosi joggyakorló is részt vesz. Ezen rendelkezés a nyilvánosan működő részvénytársaságot nem érinti, tekintettel arra, hogy ott ezek a problémák nem merülnek fel.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
