A cégek bejegyzésére és bejegyzett adataik megváltozásának bejegyzésére irányuló bejegyzési és változásbejegyzési eljárásnak a hitelezővédelemhez és a közhiteles nyilvántartás fenntartásához fűződő közösségi érdek folytán gyorsan és zökkenőmentesen kell zajlania, mert csak így biztosítható, hogy egy piaci szereplő megalakulása, illetve fontos adatainak megváltozása nyomban, bárki által megismerhető legyen.
A cégeljárásra, melyet alapvetően a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: a Ctv.) szabályoz, e törvény 32. § (1) bekezdése értelmében mögöttesen a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a Pp.), és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény előírásai is vonatkoznak, amennyiben a Ctv. az adott esetre eltérő normákat nem fogalmaz meg, és értelemszerűen a cégeljárásra vonatkoztatható szabályok is csak a cégeljárás sajátosságaiból eredő megfelelő alkalmazás mellett érvényesülhetnek.
A cégeljárás gyorsasága hivatott - a fentiekben kifejtett okokból - a cégadatok mielőbbi megjelenését garantálni a cégjegyzékben, s ezzel bárki általi megismerhetőségét is biztosítani, ezért a Pp. szabályainak megfelelő alkalmazása azt eredményezi, hogy egyes, a polgári peres eljárásban gyakori jogintézmények a cégeljárásban nem, vagy csak korlátozottan alkalmazhatóak. Ilyen eljárásjogi jogintézménynek tekinthető az eljárás szünetelése és felfüggesztése.
A 2017. évi CXVIII. törvény 2. § d) pontja és a Ctv. 32. § (1) bekezdése kifejezetten kizárja a cégeljárás (vagyis a bejegyzési és a változásbejegyzési eljárás) szüneteltetését, ezen eljárások felfüggesztését pedig csak néhány jól körülhatárolható esetben teszi lehetővé a Ctv. 32. § (1) bekezdése.
A Ctv. 32. § (1) bekezdése értelmében az eljárás felfüggesztésére
a) a bejegyzési eljárás folyamata alatt törvényességi felügyeleti kérelem benyújtása esetén,
b) az állami adóhatóság értesítése alapján a cég adószámának megállapítása érdekében,
c) változásbejegyzési eljárásban, illetve a cég bejegyzése esetén, amennyiben átalakulás bejegyzése történik, valamint
d) az elektronikus ügyintézést támogató rendszer kommunikációs hibája miatt kerülhet sor.
Ha megvizsgáljuk a Ctv. 32. § (1) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt felfüggesztési okokat, látnunk kell, hogy azok alapvetően két nagy csoportot alkotnak, melyek elemzésével arra a következtetésre juthatunk, hogy a felfüggesztésre a cégalapítás bejegyzése iránti eljárásban valóban csak e törvényben taxatíve meghatározott esetekben kerülhet sor, míg a változásbejegyzési eljárásban szigorú korlátozás (taxáció) nincsen.
E szabályozás érthető, hiszen a cégalapítás bejegyzése nem szenvedhet késedelmet, a piaci életben részt vevő, az előtársasági létben jogokat szerző és kötelezettségeket vállaló cégek jogi keletkezése (konstitutív hatályú bejegyzése) fogalombiztonsági okból nem odázható. Ezek a súlyos érdekek már nem érvényesülnek (legalábbis ilyen komoly súllyal nem hatnak) a változásbejegyzési ügyekben, melyeknél nem a cég léte, hanem csak egyes cégadatai kérdőjeleződhetnek meg.
A cégalapítás bejegyzési eljárás felfüggesztésére ezért csak az alábbi esetekben kerülhet sor:
a) a bejegyzési eljárás folyamata alatt, arra vonatkozóan kezdeményezett (nem hivatalból, hanem kérelemre indult) törvényességi felügyeleti eljárás esetén (Ctv. 78. §)
b) az adóregisztrációs eljárás 1 munkanapnál hosszabban elhúzódó volta miatt [Ctv. 44. § (2) bek.]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
