Stratégiai dokumentumot vitattak meg az Európai Unió tagországainak távközlési miniszterei az információs technológiai ágazat uniós versenyképességének javítására, illetve közös állásfoglalást dolgoztak ki az e témában ősszel rendezendő világszintű csúcstalálkozóra.
Az i2010 európai információs társadalom stratégia [COM(2005) 229] egyebek között leszögezi, hogy az unióban a gazdasági növekedés egynegyede és a termelékenység 40 százaléka az információs technológiának és a távközlési szektornak köszönhető, így az ágazatnak fontos szerepe van a felülvizsgált uniós versenyképességi célok megvalósításában. Kimondja a dokumentum egy egységes európai információs tér létrehozását, úgy, hogy az információs társadalommal összefüggő ágazatoknak és a médiának versenyképes belső piaca alakuljon ki. Az Európai Bizottság 2007-ig áttekinti, hogy mely tényezők akadályozzák az elektronikus hírközlés és médiaipar fejlesztését, és a szabályozásban változtatásokat is javasolni fog. Várhatóan már idén javaslatot tesz egy frekvenciagazdálkodási stratégiára is. A stratégia 2012-ben határozza meg a digitális televíziósra átállás határidejét. Jambrik Mihály, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közigazgatási államtitkára üdvözölte a megvitatott átfogó kezdeményezést, mert a tárca megítélése szerint az segít abban, hogy a területnek nagyobb szava legyen Magyarországon. (IHM - Infotárs)
Nem lehet azzal kijátszani az európai televíziós irányelvet, hogy a szolgáltató interaktív szolgáltatásnak minősíti a televíziós műsorszolgáltatást magában foglaló csomagját - határozott az Európai Bíróság.
A döntés a holland Mediakabel cég és az ottani médiahatóság jogvitájával kapcsolatban született meg, miután az illetékes holland bíróság állásfoglalást kért az uniós törvényszéktől. A Mediakabel Filmtime nevű szolgáltatásának keretében az ügyfelek egy havonta hatvan címet tartalmazó katalógusból kiválaszthatják azokat az alkotásokat, amelyeket meg szeretnének nézni, és értük egyenként fizetnek bizonyos díjat. A Mediakabel szerint a Filmtime interaktív szolgáltatás, és ily módon nem vonatkozik rá a televíziós direktíva. A holland médiahatóság azonban ezt vitatta, és számon kérte a szolgáltatón az ominózus jogszabályban szereplő előírások betartását. A Európai Bíróság a hatóságnak adott igazat, rámutatva: a televíziós szolgáltatás lényege, hogy a programokat sokan megtekinthetik, és a Filmtime esetében ez volt a helyzet. A műsorok továbbításának módja nem döntő szempont ebben a kérdésben - teszi hozzá a luxemburgi törvényszék. (A határozat elemzését ld. következő számunkban.) (Világgazdaság)
Az európai közösségi televíziós irányelv felülvizsgálatáról, az eddig kikristályosodott elvekről és nézetekről számolt be Viviane Reding, az információs társadalom és a média ügyeiért felelős biztos az uniós kultuszminiszterek luxemburgi találkozóján.
Elmondása szerint az eddigi vizsgálódások öt kulcsfontosságú témára összpontosultak: az irányelv alkalmazásának hatálya, a származási ország vagy a célország elvének érvényesítése, a reklám szabályozása, végül az európai műsorok és független produkciók aránya. A televíziós irányelv rendszeres időközönkénti felülvizsgálatát a jogszabály revíziós záradéka írja elő. Az Európai Bizottság hat évvel ezelőtt abban a hitben látott hozzá a felülvizsgálathoz, hogy a digitális televízió rövidesen bevonul az európai otthonokba, így tehát az új technikai feltételekhez célszerű igazítani a szabályzatot. A fejlődés üteme azonban nem igazolta a várakozásokat, az Európai Bizottság ezért 2003 végén megváltoztatta a koncepciót, és reálisabb, aktuálisabb feladatok szolgálatába állította a felülvizsgálatot. A szakértők jelenleg az irányelv kétlépcsős felépítését javasolják, először az alapvető célkitűzések (pl. a kiskorúak védelme) megfogalmazását, majd az egyes audiovizuális eszközökre és reklámmódszerekre alkalmazható szabályok meghatározását. A hagyományos médiumokra és az új típusú reklámmódszerekre vonatkozó szabályok a jelenlegi rendelkezések egyszerűsített és korszerűsített változatai. Ami a származási ország és a célország körüli vitát illeti, a szakértők megerősítették a bizottság véleményét arról, hogy a televíziós társaságok működéséhez a származási ország elvének alkalmazása nélkülözhetetlen. Az "i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért" című bizottsági közlemény ismét hangsúlyozza a médiaszabályozás modernizációjának szükségességét. A Bizottság hat témában újabb konzultációs anyagokat tett közzé, amelyek a közösségi audiovizuális politikáról szóló szeptemberi konferenciát készítenek elő. A konzultációs dokumentumok letölthetők a http://europa.eu.int/comm/avpolicy/revision-tvwf2005/consult_en.htm oldalról.
Az Amerikai Egyesült Államok Legfelső Bírósága úgy döntött, hogy az amerikai P2P internetes portálok üzemeltetőit felelősségre lehet vonni a rendszerükben történő szerzői jogot sértő cselekményekért.
A jövőben tehát felelősségre vonhatók az olyan szolgáltatók, mint a Morpheus vagy a Grokster, ha a felhasználók a szolgáltatás útján. Az amerikai film- és zeneipar a csereportálokat tette felelőssé jelentős anyagi káráért, amelyet a kalózmásolatok nagyméretű terjedése miatt kellett elszenvednie. A szolgáltatók azzal védekeztek, hogy ők csak a szoftvert szolgáltatják, a tulajdonképpeni adatok nem az ő szervereiken kerülnek tárolásra. A Legfelső Bíróság is azon a véleményen volt, hogy az ingyenes P2P-portálok nem tesznek eleget a szükséges jogvédő intézkedéseknek. A korábbi perekben a bíróság minden esetben úgy döntött, hogy az üzemeltetőt nem lehet felelősségre vonni a felhasználók jogsértő magatartásáért. A pert a hollywoodi stúdiók, valamint több tucat más a film- és zeneiparban érdekelt cég kezdeményezte. (Prím Online)
Az ORTT maga készíti el a működését is szabályozó médiatörvény új koncepcióját, mivel a jelenlegi szabályozás már képtelen lépést tartani a technikai fejlődéssel.
A platform-független szabályozást megvalósítani kívánó törvény tervezetének október közepére az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elé kell kerülnie. A tervezetet az ORTT által felkért tíztagú szakértői testület dolgozza ki - közölte Kovács György, a médiahatóság elnöke egy keddi budapesti sajtóbeszélgetésen. Bogdán Tibor, a törvény-előkészítésre létrehozott bizottság vezetője legfontosabb feladatuknak azt nevezte, hogy alkotmányos, működőképes, nyitott és korszerű, azaz a most vagy később megjelenő technikai változásokra könnyedén alkalmazható normaszöveget nyújtsanak be vitára a törvényhozásnak. Szempontként em-
- 142/143 -
lítette, hogy a javaslat egyes paneljei önmagukban is megállják a helyüket, vagyis egyes panelek abban az esetben is beépíthetőek legyenek a jogszabályba, ha valamelyik elem nem kap elegendő parlamenti támogatást. A törvényelőkészítő bizottság az ORTT most létrehozott Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézetével (http://www.akti.hu) együttműködve végzi a munkáját. (Index)
Elindult a Jogi Fórum - Első Magyar Jogi Portál Médiajog melléklete.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
