Az Európai Közösségek Bírósága 2005. május 12-én, a C-347/03. számú a Regione autonoma Friuli-Venezia Giulia ügyben hozott ítélete (EJ, 2005/4, 33-42. o.)

A következő ítéletet eredeti formájában, de rövidített tartalommal tesszük közzé. (Szerkesztőség)*

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2005. május 12.

A 347/03. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Tribunale amministrativo regionale del Lazio (Olaszország), a Bírósághoz 2003. június 9-én érkezett, 2003. augusztus 7-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Regione autonoma Friuli-Venezia Giulia és Agenzia regionale per lo sviluppo rurale (ERSA)

és a

Ministero delle Politiche Agricole e Forestali között

a Regione Veneto részvételével

folyamatban levő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

meghozta a következő

Ítéletet

1. Az előzetes döntéshozatali kérelem tárgya az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság között a bormegnevezések kölcsönös védelméről és ellenőrzéséről szóló megállapodás (HL L 337., 93. o., a továbbiakban: Bormegállapodás) megkötéséről szóló, 1993. november 23-i 93/724/EK tanácsi határozat, valamint az egyes borászati termékek leírása, jelölése, kiszerelése és oltalma tekintetében az 1493/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló 2002. április 29-i 753/2002/EK bizottsági rendelet (HL L 118., 1. o.) érvényessége és értelmezése.

2. Ezt a kérelmet a regione autonoma Friuli-Venezia Giulia (Friuli-Venezia Giulia autonóm tartomány, a továbbiakban: Regione) és az Agenzia regionale per lo sviluppo rurale (tartományi vidékfejlesztési hivatal, a továbbiakban: ERSA, a továbbiakban együtt: a Regione és az ERSA), valamint a Ministero delle Politiche Agricole e Forestali (olasz agrárpolitikai és erdőügyi minisztérium) között folyamatban levő eljárás keretén belül terjesztették elő.

3. E jogvita tárgya a 753/2002/EK rendelet II. sz. Mellékletében felsorolt, földrajzi megjelölést tartalmazó, olasz m.t. minőségi borok és tájborok címkéjén feltüntethető szőlőfajta-nevek és szinonimáik e rendelet 19. cikke (1) bekezdésének (c) pontjától eltérő használatának nemzeti felté­teleiről szóló 2002. szeptember 26-i miniszteri rendelet megsemmisítése iránti kérelem (GURI 247., 2002. 10. 21., 3. o., a továbbiakban: a 2002. szeptember 26-i rendelet), amely kizárja a "Tocai" szó használatát a "Tocai friulano", vagy szinonimája, a "Tocai italico" kifejezésekben egyes olasz borok, különösen meghatározott területen termesztett minőségi borok (a továbbiakban: m.t. minőségi borok) megjelölésére és bemutatására, egy 2007. március 31-ig tartó átmeneti időszak leteltével.

Jogszabályi háttér (…)

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

52. Határozatában a kérdést előterjesztő bíróság bemutatja, hogy a Regione és az ERSA bírálják az abból eredő igazságtalanságot, hogy a 106 olyan bormegnevezés közül, amelyekre a 753/2002. rendelet 19. cikke (1) bekezdésének c) pontjától való eltérés alkalmazható, kizárólag a Tocai friulano vagy Tocai italico, valamint a Tokay Pinot francia megnevezésre vonatkozó eltérések korlátozottak időben.

53. Ugyanezen bíróság hivatkozik továbbá a Regione és az ERSA érvelésére, amellyel a Tocai friulano megnevezés történelmi eredetéhez fűződő jelentőségét kívánják bemutatni.

54. Ősi szőlőfajtáról van szó, amelyet régtől fogva termesztenek Collio goriziano (Friuli-Venezia Giulia tartomány) térségében. Száraz fehér bor előállítására szolgál, amely nem alkalmas a tárolásra.

55. A kérdést előterjesztő bíróság bemutatja, hogy ezen okfejtések fényében a Regione és az ERSA a következő jogalapokra hivatkozik:

- az indokolás hiányában, valamint azon ellentmondásban megnyilvánuló hatáskörtúllépés, hogy az olasz hatóságok a Bizottságtól időben korlátlan eltérést kértek, de ezt követően jóváhagyták az időbeli korlátozást tartalmazó 2002. szeptember 26-i rendeletet;

- nyilvánvaló jogtalanságban, valamint a közösségi polgárok egyenlő méltósághoz való joga elvének megsértésében megnyilvánuló hatáskörtúllépés azon ténynél fogva, hogy az olasz termelőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés mindenképpen indokolatlannak bizonyul;

- a jogszerűtlen korlátozás előfeltételét képező Bormegállapodás jogszerűtlenségéből közvetve eredő jogszerűtlenség, miután a nevezett, 724/93. határozattal jóváhagyott megállapodás ugyancsak jogszerűtlen volt, amennyiben:

- a két homonim megnevezéssel ellátott termék teljességgel különböző, hiszen a magyarországi bor édes;

- a két hegyközség ugyanazt az elnevezést emberemlékezet óta használja;

- ezen homonímia feloldása a terület vagy a szőlőfajta nevének hozzátételével jogszerű úgy a Bormegállapodás, mint az 1891-es Madridi Egyezmény alapján;

- tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaság csatlakozni fog az Európai Közösséghez, ahhoz, hogy a Bormegállapodás továbbra is érvényes maradhasson, annak meg kell felelnie a WTO egyezményben szereplő elveknek, különösen a TRIPs egyezmény megtévesztő földrajzi megjelöléseket szabályozó 22-24. cikkeinek;

- a Bormegállapodás ellentétes a nemzetközi jogi elvekkel, amennyiben ezen elnevezés használatának időbeni korlátozása egy levélváltásból (egészen pontosan a Levélváltásból), és nem az említett megállapodás szövegtestéből ered, sérti a nemzetközi szokásjogi elveket, és a kérdéses homonim megnevezés tekintetében a valóság téves bemutatásán alapul;

- Az EJEE Kiegészítő Jegyzőkönyve 1. cikkének, valamint a Nizzában 2000. december 7-én kihirdetett Európai Unió Alapjogi Chartája (HL 2000., C 364., 1. o., a továbbiakban: Alapjogi Charta) 17. cikkének megsértése, hiszen ezek rendelkezéseiből következik, hogy a szellemi tulajdon védelmet élvez, senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve ha ez közérdekből történik, az arányosság és a méltányos kártalanítás elvét figyelembe kell venni, és a tulajdonjog korlátozásáról kizárólag törvény rendelkezhet.

56. A kérdést előterjesztő bíróság bemutatja továbbá, hogy a 2002. szeptember 26-i rendelettel a nemzeti hatóságok a 753/2002 rendeletben és II. sz. Mellékletében foglalt, a "Tocai friulano" elnevezés használatát időben korlátozó rendelkezés átültetésére szorítkoztak, és csupán pontosították, hogy ez a korlátozás egy, a Közösségek és a Magyar Köztársaság közötti megállapodásból származik.

57. Ennélfogva a fenti bíróság álláspontja szerint nyilvánvalónak tűnik, hogy az alapkeresetben hivatkozott, a Tocai friulano vagy Tocai Italico elvezések használatának 2007. március 31-ét követően életbe lépő tilalmához kapcsolódó kár közvetlenül két közösségi jogforrásból: a 93/724. határozatból és a 753/2002. rendeletből ered.