Az elmúlt néhány évben a sötét mintázatok elleni fellépés egyre hangsúlyosabb kérdéssé válik világszerte, így az Európai Unióban és az Egyesült Államokban is. Új jogintézmény van születőben és mint ilyen, a pontos keretei jelenleg még bizonytalanok. Jelenleg a sötét mintázatok egyértelmű fogalmi meghatározással nem bírnak a hatályos szabályozásban, a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet 67. preambulumbekezdése szerinti fogalmi meghatározás, amely hatályba lépett és a preambulum bekezdésében kifejezetten körülhatárolja a fogalmat. A rendelet szerint az "online platformok online interfészein megjelenő sötét megoldások olyan gyakorlatok, amelyek akár szándékosan, akár ténylegesen jelentősen torzítják vagy korlátozzák a szolgáltatás igénybe vevőinek azon képességét, hogy önálló és megalapozott döntéseket hozzanak". Közvetlenül ehhez a preambulumbekezdéshez kapcsolódóan pedig úgy rendelkezik a 25. cikkben, hogy az "online platformot üzemeltető szolgáltatók nem tervezhetik meg, alakíthatják ki vagy üzemeltethetik online interfészeiket oly módon, amely megtéveszti vagy manipulálja a szolgáltatásaikat igénybe vevőket vagy más módon lényegesen torzítja vagy gyengíti a szolgáltatásaikat igénybe vevők szabad és tájékozott döntéshozatalra való képességét".
A fogalom ugyanakkor jelenleg több jogalkotási tervezetben is megjelenik, illetve számos tanulmány és európai bizottsági háttéranyag elemzi az ilyen magatartásokat, így jelen tanulmány elsősorban a sötét mintázatok megítélésére ad szabályozási javaslatot, nem pedig a fogalom meghatározására. A sötét mintázatok megítélése tehát a jog jelen állása szerint nehéz feladat, tekintettel arra, hogy a kérdés szabályozatlansága nemcsak az egyes magatartások elleni fellépés kapcsán jelenik meg, hanem még a sötét mintázatok vagy sötét megoldások fogalma sem tisztázott szabályozói oldalon.
Az Európai Unió hivatalos lapjában megjelent jogforrások - ellentétben néhány közleménnyel és tanulmánnyal - a jelen mű írásának időpontjában egyszer sem utalnak a sötét mintázatokra a jogszabályok rendelkezései között, legfeljebb preambulumbekezdésben találkozunk a kifejezéssel.[1] Kifejezetten sötét mintázatokra vonatkozó szabályozásról a jog hatályos állapota szerint tehát nem beszélhetünk. Ez nyilvánvalóan nem jelenti azt, hogy egyes meglévő jogszabályokat nem lehet alkalmazni a sötét mintázatokra. Ahogyan a digitális szolgáltatásokról szóló uniós szabályozás preambulumbekezdéséből[2] is kitűnik, bár kifejezett szabályozás a sötét mintázatokra nincs, a meglévő szabályok értelmezése során tekintettel kell lenni a sötét mintázatok jelenségére.[3] A hatályos jogszabályok közül az elmúlt években elsősorban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokara vonatkozó szabályokat alkalmazták a versenyhatóságok mind az Európai Unióban, mind az Egyesült Államokban a sötét mintázatok elleni fellépés érdekében.
A sötét mintázatokra vonatkozó szabályozás tehát magában foglalja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet,[4] a fogyasztók jogairól szóló irányelvet,[5] a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelvet,[6] a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet,[7] a digitális piacokról szóló rendeletet[8] az általános adatvédelmi rendeletet,[9] az ePrivacy irányelvet,[10] az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet,[11] a P2B-rendeletet,[12] az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet,[13] illetve az adatmegosztási jogszabály tervezetet.[14] A széttöredezett jogszabályi háttér mellett mindazonáltal kijelenthető, hogy egyik jogforrás sem tartalmaz kifejezett rendelkezéseket a sötét mintázatok átfogó igényű szabályozására.
A jogforrások szövege, a joggyakorlat és a szabályozó szándék vizsgálata alapján az talán a legvalószínűbb következtetés, hogy a jogalkotó elsősorban a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok körében kívánja a kérdést szabályozni és várja el e fellépést a sötét mintázatok ellen. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy az Európai Bizottság 2021-ben hosszú iránymutatásban értekezik a UCPD-irányelv kapcsán felmerülő jogértelmezési kérdésekről.[15] Ennek keretében nemcsak fogalmi tisztázásra törekszik az Európai Bizottság, de az ún. "fekete listás" tényállásokkal is összeköti a kérdést, illetve kifejezetten kitér az adatközpontú gyakorlatok kezelésére e körben. A sötét mintázatok körében felmerülő kérdések tisztázása érdekében az Európai Bizottság külön tanulmányt is közzétett.[16]
- 19/20 -
Az első hatályos uniós szabályozás, amely a sötét mintázatok kifejezést használja[17] a sötét mintázatok angol kifejezését ('dark patterns') a hivatalos fordítás szerint sötét megoldásoknak fordítja. Bár a fordítás jelen tanulmány szerzője szerint nem szerencsés, tekintettel arra, hogy az Európai Unió szabályozásában ez a hivatalos fordítás, így vélhetően ez a kifejezés fog teret nyerni. A tanulmányban alapvetően a sötét mintázatok kifejezést használjuk, azonban az uniós jogforrások és joggyakorlat esetén a sötét megoldások kifejezés is előfordul, így azokat szinonimaként használjuk.[18] A sötét mintázatokra teljesen egységes fogalom nem alakult ki, azonban a jelenséget a kikristályosodó fogalmi meghatározások azonosan jelenítik meg. Nyilvánvalóan vannak fokozatbeli különbségek azonban a tekintetben, hogy mikortól tekintjük ezeket károsnak és/vagy jogellenesnek.[19] Pl. az Európai Bizottság által megrendelt tanulmány szerint "A »sötét mintázatok« egy olyan fogalom, amelyet általában a digitális felületek olyan gyakorlataira használnak, amelyek a fogyasztókat olyan döntések meghozatalára vezetik, megtévesztik, kényszerítik vagy manipulálják, amelyek gyakran nem a legjobb érdekeiket szolgálják."[20] E tekintetben pl. a "legjobb érdek" jelenik meg fokmérőként.[21] Az uniós szabályozásban ugyanakkor pl. a negatív következmény kifejezés szerepel.[22] A UCPD-irányelvhez fűzött bizottsági iránymutatás pedig akként fogalmaz, hogy "a manipulatív gyakorlatok kategóriáján belül a »sötét minta« kifejezés a rosszindulatú befolyásolás egy típusára utal, amelyet általában a digitális tervezési interfészekbe építenek be."[23] Itt tehát megjelenik a rosszindulatú kifejezés mint követelmény. Ezt a fogalmat ugyanakkor a bizottsági iránymutatás ezt követő két bekezdése valamelyest korrigálja,[24] de nem világos, hogy a rosszindulatú követelményt tágítják inkább, vagy a manipulatív gyakorlatnak feltétlenül rosszindulatúnak kell lennie.[25] Az egyik korai svéd állami szabályozói tanulmány szerint "[a] sötét mintázatok olyan felhasználói felületeket jelentenek, amelyeket szándékosan úgy terveztek, hogy összezavarják a felhasználókat. Ennek eredményeképpen a felhasználók nem tudják követni preferenciáikat és vágyaikat, és manipulációknak lesznek kitéve. A második taktika az ÁSZF-ek használata a kritikus információk közvetítésére, amelyeket a jelenlegi felhasználói felületeken gyakran figyelmen kívül hagynak vagy jelentéktelennek érzékelnek."[26] Itt tehát a felhasználók összezavarása jelenik meg fogalmi elemként.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
