Az Alkotmánybíróság 19/2023. (VIII. 7.) AB határozatában, a köztársasági elnök által benyújtott előzetes normakontroll-indítvány alapján eljárva megállapította az Országgyűlés 2023. július 4-i ülésnapján elfogadott, az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Törvény) 4. § (3) bekezdésének, 16. § (1) bekezdése "vagy a 4. § (3) bekezdése szerinti miniszteri rendelet" szövegrészének, valamint az 59. § (2) bekezdés a) pontjának alaptörvény-elleneségét.
Címszavak: jogállamiság - jogbiztonság - normahierarchia - sarkalatosságból következő jogalkotási követelmények - miniszteri rendelet alkotására való felhatalmazás követelménye.
Hazánkban a közigazgatási jog különös részét képező építésügyi igazgatást és a kulturális örökségnek minősülő műemlékek kezelését érintően átfogó szabályozási koncepcióváltás van folyamatban. Ennek része az állami építési beruházásokra vonatkozó Törvény, amelyben az Országgyűlés, leválasztva az állami beruházások szabályozását a magáncélú építési tevékenységtől, az államra nézve kívánt létrehozni "korlátozó" szabályrendszert.
A támadott Törvény az állami építési beruházások rendjére vonatkozó, részletes és átfogó szabályokat állapított meg, amelyek egy részét sarkalatos rendelkezésként szabályozta a jogalkotó; ezektől azonban több esetben eltérést is megengedett, többek között miniszteri rendelettel és/vagy kormányrendelettel. A köztársasági elnöki indítvány kiindulópontja az volt, hogy a Törvény miniszteri rendelet alkotására vonatkozó eltérési lehetősége kiüresítheti a törvényi, illetve részben sarkalatos törvényi szabályozást, sérti a normahierarchiát, illetve a sarkalatos törvények módosítására, a felhatalmazó rendelkezések meghatározottságára és a korlátlan mérlegelés kizártságára vonatkozó alkotmányos követelményeket [lásd: az Alaptörvény T) cikk (3) és (4) bekezdéseit].
Mit jelent a sarkalatossági követelménye a Törvény értelmezésében?
A Törvény sarkalatossági záradékában foglaltaknak megfelelően az Országgyűlés sarkalatos rendelkezésként fogadta el a Törvény általános rendelkezéseit, valamint az állami építési beruházások közös szabályaira vonatkozó alapvető rendelkezések közül az állami építési beruházások típusaira és szakaszaira, illetve szereplőire irányadó egyes előírásokat, valamint egyes átmeneti szabályokat és felhatalmazó rendelkezéseket. A Törvény 66. §-ában foglalt sarkalatossági záradéka szerint a Törvény 1-13. §-a, 16. §-a, 59. § a), b) és d)-f) pontja, 61. és 62. §-a, 63-65. §-a, valamint 79. §-a (alapelvek, célok, hatály, értelmező rendelkezések, valamint a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítására irányuló rendelkezések) az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján; a 4. § (4) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján; a 4. § (5) bekezdése az Alaptörvény VII. cikk (5) bekezdése alapján minősült sarkalatosnak.
Eltérési lehetőségek a Törvénytől:
Az eltérések egy részére a Törvény 12. § (12) bekezdése szerinti ágazati jogszabályban, más részére a Törvény 3. § (2) bekezdése, illetve 59. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kormányrendeletben, további részére a Törvény 4. § (2) bekezdése szerinti kormányhatározatban, még további részére pedig az állami beruházásokért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) a Törvény 4. § (3) bekezdése, illetve 59. § (2) bekezdés a) pontja szerinti rendeletében kerülhet sor.
A köztársasági elnök indítványában elsősorban arra hivatkozott, hogy a fent bemutatott, eltérést megengedő szabályok nem egyértelműek. Abban az esetben ugyanis, - érvelt az elnöki beadvány -, ha egy állami beruházást a Kormány nem vett ki a Törvény tárgyi hatálya alól, a miniszter számára a Törvény eltérési lehetőséget teremt, ám annak pontos eseteit nem sorolja fel taxatíven. Vagyis a Törvény 4. § (3) bekezdése szerinti, miniszteri rendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazás tárgykörei nincsenek kellően meghatározva, így a miniszteri rendelettel történő eltérés a Törvény bármely rendelkezésétől lehetővé válik, bármely állami építési beruházás tekintetében.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
