A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság számára 2018 az újrakezdés évének számít. 2017. május 30-én fogadta el a Parlament a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvényt, amely 2018. január 1-jén lépett hatályba. A törvény a versenyképesség növelése érdekében jelentősen módosította a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság (MKIK Választottbíróság) korábbi szervezeti felépítését és ezen keresztül az ügyek összetételét. Létrejött az integrált Kereskedelmi Választottbíróság (a törvény szóhasználata szerint) oly módon hogy, megszűnt két választottbíróság (Energetikai Állandó Választottbíróság és Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság) és ezeknek a választottbíróságoknak a folyamatban lévő ügyei (összesen 12 PTÁV ügy) az MKIK Választottbíróságra kerültek. A törvény rendelkezett arról is, hogy a két megszűnt választottbíróságot megnevező választottbírósági kikötések esetében a jövőben az MKIK Választottbíróságnak lesz hatásköre arra, hogy elbírálja az ilyen kikötéssel rendelkező szerződésekből fakadó jogvitákat.
A törvény a választottbírósági eljárás kiköthetőségét kereskedelmi jogviszonyokban teszi lehetővé, a kereskedelmi kifejezés alatt minden kereskedelmi vagy gazdasági, szerződéses vagy szerződésen kívüli jogviszonyt érteni kell, ahol a törvény a választottbírósági út igénybevételét kifejezetten nem tiltja. A fogyasztói szerződések esetében a törvény kizárja a választottbírósági jogvitarendezés lehetőségét. Ez a tilalom megakadályozza olyan egyedi szerződésekből keletkezett ügyek választottbírósági úton történő rendezését is, amelyek eddig - nem kis számban - a felek kölcsönös akaratnyilvánítása révén a választottbíróságra kerülhettek, (pl. természetes személy megrendelők építési szerződései). Amellett, hogy a választottbíráskodás csak a kereskedelmi jogviszonyokban lehet a polgári peres eljárási alternatívája, az új törvény továbbra is kiemeli, hogy nincs helye választottbírósági eljárásnak a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) Hetedik Részében szabályozott különleges eljárásokban és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény hatálya alá tartozó eljárásokban elintézendő ügyekben.
2017-ben fogadta el a Parlament a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítását, mely szerint a 2017 májusától az agrárkamara tagjai közötti agrárgazdasági tevékenységgel összefüggő szerződésben választottbíróságként csak az agrárkamara mellett működő választottbíróság köthető ki. Az ezzel ellentétes választottbírósági kikötés semmis. Ez jelentős kiesést jelent az MKIK Választottbíróság ügyforgalmában, hiszen 2017-ben minden negyedik ügy agrárgazdasági jellegű volt.
Komolyan visszavetette az MKIK Választottbíróság ügyforgalmát, illetve hazai és nemzetközi megítélését a 2011. évi CXCVI. törvényben megfogalmazott nemzeti vagyonra vonatkozó választottbírósági tilalom, azonban ezt a tiltást a 2015. évi VII. törvény 2015. március 19-től feloldotta. Újból lehet választottbírósághoz fordulni olyan építőipari, beruházási, energetikai ügyekben, amelyek a nemzeti vagyonról szóló választottbírósági tilalom bevezetése előtt alapvetően a választottbírósági ügyek túlnyomó többségét tették ki. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a törvény hatálybalépésétől kezdve, hanem a jogvita-rendező megállapodások módosításával a korlátozás hatálya alatt megkötött szerződések esetében sincs annak akadálya, hogy a felek választottbírósághoz forduljanak.
A választottbíráskodás a polgári peres eljárás alternatívája, így az új polgári perrendtartás befolyásolhatja a választottbírósághoz fordulás arányát, az új Pp. által megnehezített perindítás néhány éven belül megnövelheti a kereskedelmi jogvitákban a választottbírósági ügyek számát. A választottbíráskodás új rendszere komoly alternatívát kínál a merev polgári perrendtartásbeli bizonyítással szemben, amikor is a hagyományos magyar és nemzetközi eljárásjogi szabályoknak megfelelően a felek számára a magánautonómia keretében egy egyszerű pervitelt biztosít (keresetlevél, védekező irat, a szabad bizonyítás lehetősége). Az Eljárási Szabályzat az ügy körülményeinek teljes tisztázása érdekében a hivatalbóli bizonyítást is lehetővé teszi olyan esetre, ha a fél valamely fontos kérdésben elmulasztja a bizonyítási indítvány megtételét.
- 40/41 -
A szervezeti átalakítások keretében a létrejött integrált szervezetre tekintettel megváltozott a Választottbíróság vezető testületének, az elnökségnek a felépítése, az elnökség megválasztásának módja, illetve a választottbíró-ajánlási lista felépítése, a listára történő felvétel szabályrendszere is. Az elnökségi tagokat a továbbiakban nem a választottbírói testület tagjai választják saját maguk közül, hanem meghatározott szervezetek jogosultak delegálni a törvény előírásainak megfelelő személyt. Az elnökségi tagok mandátuma három évre szól, és a törvény 2018. augusztus 8-tól hatályos módosítása garanciákat épített be a visszahívhatóság vonatkozásában. Bár továbbra is a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara működteti a választottbíróságot, a hét elnökségi tag közül csak három delegálására jogosult, a többi tagot (egyet-egyet) a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal, a Magyar Bankszövetség és a Budapesti Értéktőzsde Zrt. jelölheti ki. Az elnökség mandátuma három évre szól.
2018. január 1-jétől az elnökség az alábbi összetételben állt fel.
| ELNÖK | |
| Dr. Burai-Kovács János | ügyvéd (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) |
| ELNÖKSÉGI TAGOK | |
| Dr. Sárközy Tamás D.Sc. | professor emeritus (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem GTK Üzleti Jogi Tanszék), ügyvéd, az állam- és jogtudomány akadémiai doktora (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) |
| Dr. Szakál Róbert | ügyvéd, külkereskedelmi szakjogász (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) |
| Dr. Kara Pál | a MOL Csoport jogi igazgatója (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) |
| Dr. Bánáti János | ügyvéd, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, c. egyetemi tanár (PPKE, Büntetőeljárásjogi Tanszék) (Magyar Ügyvédi Kamara) |
A Magyar Bankszövetség és a Budapesti Értéktőzsde Zrt. még nem jelölt elnökségi tagot.
A törvény szerint az új választottbírósági elnökség 2018. január 1-jén kezdte a munkáját és első feladatként 2018. január 31-ig meg kellett alkotnia az új, a törvénnyel összhangban lévő eljárási szabályzatát, és ügyrendjét, összeállítani és elfogadtatni a delegáló szervezetekkel az új választottbíró-ajánlási listát. Ezenkívül módosítani kellett a Választottbíróság Alapító Okiratát, melyet az MKIK Küldöttgyűlése 2018. január 30-án fogadott el. Ezek az alapdokumentumok a kamarai honlapról érhetők el.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
