Lutring Erika - Molnár Kitti Erika - Dr. Tilk Péter: Érdekességek a közösségi együttélést szabályozó rendeleti megoldásokból (Jegyző, 2020/1., 13-17. o.)

Jogszabályi felhatalmazás alapján az önkormányzatok rendeleteikben határozhatják meg a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint az ezek elmulasztásával kapcsolatos jogkövetkezményeket. Cikkünk a jogalkotás, jogértelmezés szempontjából érdekes vagy problematikus esetekből szemezget.

A 2012. évi II. törvény (Sztv.) rendelkezése értelmében 2012. április 15-e óta a települési, valamint kerületi önkormányzatok már nem nyilváníthatnak egyes magatartásokat szabálysértéssé rendeleteikben. A 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 51. § (4) bekezdése, továbbá 143. § (4) bekezdésének e) pontja adott felhatalmazást arra, hogy az önkormányzatok rendeletben tiltott, közösségellenes magatartásokat határozzanak meg, azonban ezeket a rendelkezéseket az Alkotmánybíróság még ugyanezen év november 14-én, a 38/2012. (XI. 14.) AB határozatában megsemmisítette, hivatkozva arra, hogy a törvény a jogalkotó hatáskör terjedelmét, kereteit nem szabályozta.

Jelenleg a Mötv. 8. §-a, továbbá a 143. § (4) bekezdése adnak felhatalmazást az önkormányzatoknak arra, hogy rendeletben határozzák meg a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 5. § (8) bekezdése szerint "A felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, kivéve, ha a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más következik." A Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Kormányrendelet 4. §-a értelmében az önkormányzati rendeleteket a Nemzeti Jogszabálytárban, valamint a Mötv. 51. § (2) bekezdése értelmében - amennyiben ilyennel rendelkezik - az önkormányzat saját honlapján is közzé kell tenni. Ennek ellenére gyakran botlunk abba a problémába, hogy az adott település önkormányzati rendeletei között nem találjuk a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló rendeletet.

Az alábbiakban néhány, jogalkotási szempontból érdekes vagy problematikus esetet kívánunk bemutatni, amelyekben a jogszabály gyakorta a pontos, egyértelmű megfogalmazás hiánya miatt válik nehezen értelmezhetővé.

A pécsi rendelet 2. § 9. pontja meghatározza az "utcai éneklés" fogalmát, ekképpen: "közterületen hangszer nélkül pusztán az emberi hanggal létrehozott tevékenység". Ez utóbbi alá azonban a beszélgetés, fütyülés, köszönés is beleérthető, így az egyébként világos tartalmú kifejezések magyarázata feleslegessé vagy károssá válhat. Részben hasonlóan felesleges tartalmat hordoz ugyanennek a rendeletnek a 2. § 10. pontja, ami szerint az "utcai zenélés" "közterületen hangosító berendezés nélkül vagy hangosító berendezéssel, hangszerrel folytatott zenélés...". Szükségtelen a hangosító berendezésre utaló részt a jogszabályban feltüntetni, mivel annak hiányában is ugyanez az előírás tartalma. A szegedi szabályozás (2. § h) pont) ennél egzaktabbnak mutatkozik, az utcai zenélést "a közterületen végzett zenészi, énekesi tevékenység" fogalommal határozza meg.

A szegedi rendelet 10. § (1) bekezdése szerint "[t]ilos este 21 óra és másnap 10 óra közötti időszakban az utcai zenélés", a (2) bekezdés szerint pedig "[t]ilos a délelőtt 10 és este 21 óra közötti időben bármilyen hangosító berendezés, eszköz használatával végzett utcai zenélés". A "21 óra" előtt azonban felesleges az "este" szerepeltetése, éppúgy, mint a "délelőtt 10 óra" megfogalmazás is. Ez ugyan nem félreérthető és alkalmazási problémákat sem okoz, a jogalkotás szabályainak azonban (feleslegesség elkerülése) nem felel meg.

Külön érdekes figyelmet fordítani az olyan szabályok gyakorlati betarthatóságára, melyek az adott tevékenységet egy meghatározott területen tiltják meg. Ilyen például a pécsi rendelet 9. §-a, ami szerint "[a]ki a Pécs, Rákóczi út - Felsőmalom utcáig terjedő teljes szélességű szakasza, majd ettől a Lánc utcáig terjedő szakaszának az északi oldala által, továbbá a Lánc utca, a Király utca keleti vége, Alsóhavi utca, Ágota utca, Kálvária utca, Aradi vértanúk útja és a Klimó György utca keleti oldala által határolt belvárosának, továbbá a Felsővámház utca, Lánc utca, Zsolnay Vilmos út, Sport utca által határolt területének, valamint a Sport utca, Weöres Sándor utca és a Breuer Marcell sétány által határolt területének a közterületein és közterületre nyitott nyilvános helyein pénz vagy egyéb dolog átadására vonatkozó ráutaló magatartást tanúsít (néma koldulás), az a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg".

Ilyen szabályozásnál célszerű a gyakorlatban például kitáblázással "rásegíteni" (és ezt a rendeletben előírni) a jogkövető magatartás tanúsításának lehetőségére. Hasonló a helyzet az utcai zenélést tiltó szabályokkal is. A pécsi rendelet 18. §-a kimondja: "[a]ki

a) egészségügyi intézmények, közhivatalok, valamint - az ítélkezési szünet időtartamát kivéve - a bíróságok hom-

- 13/14 -

lokzatától számított 50 m-es körzetén belül munkanapokon 8.00 óra és 16.00 óra között,

b) nevelés-oktatási intézmények homlokzatától számított 50 m-es körzetén belül - a tanítási szünet időtartamát kivéve - 8.00 óra és 15.00 óra között,

c) kórházak 50 m-es körzetén belül folytat utcai zenélést vagy utcai éneklést, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg".

A kérdés pusztán az, hogy a sétáló személy honnan tudja, hogy az utcán haladva belépett-e a tiltott zónába, vagy sem.

A pécsi rendelet 10. § (2) bekezdése szerint "[a]ki a játszóteret meg nem engedett módon vagy nem játék céljára használja, ... a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg". Kérdés, mire gondolt a jogalkotó a nem játék céljára fogalmon kívül eső, a "meg nem engedett mód" körébe eső magatartásokkal kapcsolatban. A "vagy" kitétel miatt ugyanis bármelyik "elkövetési mód" szankcionálható; így a gyerekre vigyázó személy, az átsétáló ember is. Kérdés az is, hogy mi a "meg nem engedett mód", hol van szabályozva a megengedettség fogalma.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 54/2008. (XII.30.) önkormányzati rendelete (a köztisztaság fenntartásáról) 7. § (1) bekezdése szerint "(...) a közterületen lévő berendezési és felszerelési tárgyat, műalkotásokat, fákat vagy egyéb növényzetet beszennyezni, rongálni tilos."

A (4) bekezdés kimondja: "Tilos a közterületeken elhelyezett, a szelektív hulladékgyűjtést szolgáló gyűjtőszigetek edényzetét megrongálni, abból hulladékot kivenni, vagy bele nem való hulladékot beletenni."

(5) bekezdés: "A közforgalom céljára szolgáló területek (így a tömegközlekedési megállók, pályaudvarok, parkok, sétányok) berendezéseit, növényzetét, közforgalmú területek burkolatát, forgalomszabályozó berendezéseket, jelzéseket, táblákat, lánckorlátokat beszennyezni, megrongálni tilos."

Kérdés, mennyiben tér el az (1) és az (5) bekezdésben a növényzet beszennyezésére vonatkozó előírás, illetve - ez már csak jogalkotástani szempontból merül fel - szükséges-e a "fákat vagy egyéb növényzetet" megfogalmazásnak a "növényzetet" kitétel helyett történő alkalmazása.