A megváltozott gazdasági- és jogszabályi környezet, és az ezt is tükröző ügyszám csökkenés a választottbíróságoknál, szükségessé tette azt, hogy a törvényhozó új törvényt alkosson a választottbíráskodásról a választottbíróságok versenyképességének fokozása érdekében. Ezt a 2017. évi választottbíráskodásról szóló LX. törvény szervezeti és személyi alapvető változásokkal kívánta elősegíteni. Először az intézményes változásokról kell néhány szót ejteni. Létrejött az agrárkamara és a sport állandó választottbíróságok hatáskörét nem érintve, a törvény által előirányzottak szerint az integrált intézményes választottbíróság. 2017. december 31-én megszűnt a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság és az Energetikai Választottbíróság, és a folyamatban lévő ügyeik 2018. január hónapban egy, a törvény által létrehozott delegáló szervezetek által kötött megállapodás alapján átadásra kerültek a Kereskedelmi Választottbíróság részére. Az átadást követően a tárgyalások folyamatosan és rendben folynak, hatásköri kifogás az átadott ügyekkel kapcsolatosan nem volt. A megszűnt állandó választottbíróságok önálló jogi személyiséggel rendelkeztek, míg az MKIK mellett működő Választottbíróság, a törvény által adott rövidített nevén a Kereskedelmi Választottbíróság nem önálló jogalany, nem önálló jogi személy. Ezt a választottbíróságot a kamarai törvény alapján az MKIK, azaz a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara működteti. A Kereskedelmi Választottbíróság részére a 2017. évi LX. törvény "sui generis" sajátos jogutódlást teremtett a megszűnt választottbíróságok folyamatban lévő ügyei, illetve a korábban az ezen választottbíróságok hatáskörét kikötő megállapodások tekintetében. Önmagában azonban a Kereskedelmi Választottbíróság nem jogutódja a megszűnt választottbíróságoknak, hiszen a jogi személyiséggel nem rendelkező választottbíróság nem lehetett jogutódja a megszűnt jogi személyeknek.
A törvényalkotó kiemelt célja a versenyképesség javítása volt, hiszen a törvény a versenyképességet javító törvénycsomag része volt. Versenyképesnek kell lennie az integrált intézmény más hazai ad hoc, valamint a környező országok választottbíróságaival, de egyértelmű az is, hogy mint alternatív vitarendezési fórum magánjogi ügyekben a polgári per alternatíváját kínálja.
Az integrált választottbíróság 2018. január 1-jén a delegált elnökséggel megkezdte munkáját. Az elnökség hét tagból áll, melyből három tagot, köztük az elnököt az MKIK, egy tagot a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal, egy tagot a Magyar Ügyvédi Kamara, egy tagot a Magyar Bankszövetség, és végül egy elnökségi tagot a Budapesti Értéktőzsde Zrt. delegál a jogszabály szerint hároméves időtartamra. A nemzetközi tendenciákat is követő, alapvetően új megoldás, hogy az elnökségben az ügyvédség számára is fontos feladatot biztosít akkor, amikor a megszűnt választottbíróságok alapítói és az MKIK mellett a Magyar Ügyvédi Kamara is elnökségi tagot delegál.
A törvényben szabályozott megoldás alapvetően eltért a korábbi választottbírósági törvény által biztosított szervezeti megoldástól. A nemzetközi gyakorlatot követve független elnökséget hozott létre, és már nem a választottbíróság ajánlási listáján szereplő bírákból álló összbírói értekezlet választja a tagjaiból az elnökséget, mint ahogy azt a korábbi választottbírósági törvény szabályozta. Az ajánlási listán szereplő választottbírákból álló összbírói értekezlet tanácsadó szervezetté alakult, szerepe így az új törvénnyel alapvetően megváltozott. Az is kiemelendő továbbá, hogy az MKIK megszüntette a választottbírósági tagozatokat, ugyanis a gazdálkodók, egy-két esetet kivéve, a több éves lehetőséget ki nem használva, valójában nem éltek ezzel az intézményi lehetőséggel. Az MKIK ezzel a lépéssel maga is a törvény által javasolt integrált megoldást követte.
Az elnökség a törvény és a választottbíróság ügyrendje szerint a választottbíróság általános döntéshozó szerve, amely a választottbíróság működését átfogóan irányítja. Az elnökség tagja kizárólag olyan személy lehet, aki jogász munkakörben eltöltött legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint jogi szakvizsgát, vagy annak megfelelő, a hazai joga szerinti szakvizsgát tett le, és akinek a neve legalább öt éve fel van tüntetve valamely belföldi vagy külföldi állandó választottbíróság választottbírói listáján, vagy legalább öt éve rendszeresen jogi képviseletet lát el választottbírósági ügyekben. Az elnökség elnöke és tagja nem járhat el sem választottbíróként, sem szakértőként, sem jogi képviselőként a Kereskedelmi Választottbíróság előtt az annak hatáskörébe tartozó eljárásokban. Az elnökség és az elnök tekintetében a nemzetközi visszajelzések szerint kiemelt fontosságú volt a törvényben írt szakmai, minőségbiztosítási előírás, mivel a külföldi jogkeresők és gazdálkodók számára megnyugtató választ adott ezzel a jogszabály, hogy a delegáló, állami szervek is kizárólag kiemelkedő választottbírósági gyakorlattal és tudással rendelkező személyeket
- 1/2 -
delegálhatnak az elnökségbe. Ez a törvényi előírás az intézmény függetlenségének és pártatlanságának fontos sarokköve. Az elnökség tehát a delegálóktól szakmailag függetlenül végzi a munkáját, és tagja bár visszahívhatók, a tevékenységükkel kapcsolatban nem utasíthatók.
A következőkben az elnökség feladatáról kell szólni. Az elnökség feladata az ügyrend és az eljárási szabályzat elfogadása és nyilvánosságra hozása. Az elnökség egyúttal választottbírói ajánlási listát is kellett, hogy készítsen. Hangsúlyoznunk kell, hogy az elnökség a törvény által biztosított, igen szűkös, egy hónapos határidő alatt sikerrel teljesítette a ráruházott feladatokat, új eljárási szabályzatot és ügyrendet alkotott, illetve teljesen megújította a választottbíró ajánlási listát is. Az elnökség a rendelkezésére álló egy hónap alatt a szakma széles körű támogatását élvezve, és Varga István professzor úr munkáját igénybe véve tudta megalkotni az új eljárási szabályzatot, amely a belföldi és nemzetközi tapasztalatokat, gyakorlatokat és a legmodernebb intézményes nemzetközi eljárási szabályzatok megoldásait sűrítve már egy XXI. századi eljárási szabályzat igényével készült. Az eljárási szabályzat kaput nyitott egyúttal az igazságügyi kormányzattal történő folyamatos további tárgyalásokhoz, a szabályzat és a törvény szövegének jövőbeni finomításához.
Ki kell emelni, hogy az elnök és az elnökség kapcsolata, a rendszeres tapasztalatcserék az igazságügyi kormányzattal rendkívül előremutatók és gyümölcsözők. Az elnökség amellett, hogy elfogadta az ügyrendet, és elfogadta az eljárási szabályzatot is, egy teljesen megújult választottbírói ajánlási listát is készített. A lista kiemelt nemzetközi és hazai választottbíráskodás terén jártas, elméleti és gyakorlati szakemberekből álló általános részt, valamint egy pénz- és tőkepiaci és energetikai szekciós listát is tartalmaz. A szekciókba jelentkezők szakmai, magas szintű tudását garantálta a Bankszövetség, az Értéktőzsde és az Energiahivatal egyetértése és jóváhagyása.
Az elnökség a törvényben írtak, és a maga által alkotott, a feladatokat részletező ügyrend szerint rendszeresen gyakorolja a törvény szerinti választottbíró kijelölési jogot. Új és teljesen modern, a törvény által biztosított jogintézmény az, hogy az elnökség jogosult lesz eljárási kérdésekre vonatkozóan ajánlásokat tenni, amelyek az eljáró választottbírósági tanácsokat nem kötik, de mégis az eljárási kérdésekben jogegységesítést céloznak, illetve ennek a lehetőségét biztosítják az integrált választottbírósági szervezet részére. Az elnökség jogkörébe került a díjszabályzat szerinti választottbírósági díj mértékének megállapítása. Ez azért fontos újítás, mert a díjszabályzat módosításával az elnökség maga közvetlen befolyást tud gyakorolni a versenyképesség elősegítésére, a jogkeresők számára vonzó feltételek megteremtésére. A választottbíróság elnökségének az ügyrendje által kiemelt feladata a választottbíróságot érintő jogszabályok véleményezése, részvétel azok előkészítésében, illetve az is, hogy elősegítse és lehetőség szerint biztosítsa a Kereskedelmi Választottbíróság hazai és nemzetközi elismertségét, a választottbíráskodás népszerűsítését, elterjedését.
A választottbíróság elnöke vezeti a választottbíróság elnökségét, képviseli a választottbíróságot az MKIK elnöksége, a hatóságok és más szervezetek irányában. Az elnök vezeti az elnökség üléseit, szakmailag irányítja a választottbíróság titkárságát, figyelemmel kíséri az eljárási szabályzat gyakorlati alkalmazását, és kapcsolatot tart a választottbírói testülettel. Ennek során tájékoztatja a testületet, illetve a választottbírókat a választottbíráskodást érintő jogi-, szervezeti- és egyéb lényeges kérdésekről. Az elnök feladata a külföldi választottbíróságokkal és az UNCITRAL-lal való kapcsolattartás, valamint a kapcsolattartás a hazai-, illetve a külföldi tudományos intézményekkel a választottbíráskodás fejlesztése érdekében. Fontos elnöki feladat az állam bíróságával történő kapcsolattartás is, különös tekintettel az érvénytelenítési perek tapasztalataira. Az elnök feladatait vizsgálva ki kell emelni egy nagyon fontos, újabb, a törvény által előírt feladatot, mely szerint gondoskodik arról, hogy a választottbíróság honlapján kereshető formában megjelenjenek a választottbíróság anonimizált, a felek felismerhetőségét kizáró ítéletei, és permegszüntető végzései. Ezáltal a választottbíróság megteremti az egyébként bizalmas döntéseinek felhasználhatóságát, alkalmazhatóságát és az ezzel kapcsolatos joggyakorlat kialakítását.
Az elnökség tagjainak kiemelt feladata - amit az ügyrend is rögzít - a választottbíráskodás népszerűsítése, a jogász hivatásrendek, illetve a vállalkozások körében.
A választottbíróság titkársága látja el évek óta magas színvonalon a választottbíróság működésével összefüggő ügyviteli, koordinációs, illetve adminisztratív feladatokat. A titkárság vezetője és dolgozói az MKIK munkavállalói, de a szakmai irányítás a választottbíróság elnökének jogköre, illetve a munkáltatói jogokat a titkárság vezetője tekintetében az MKIK főtitkára, a választottbíróság elnökének egyetértésével gyakorolja. A titkárság dolgozói maguk is rendszeres publikációkkal járulnak hozzá a választottbíróság intézményének népszerűsítéséhez.
A versenyképesség javítása kapcsán különös figyelmet érdemel az állami törvényhozói akarat pozitív változása. Ezt a következők is igazolják:
A 2011. évi CXCVI. nemzeti vagyonról szóló törvény 2015 márciusáig korlátozta, illetve kizárta a választottbírósági út igénybevételét a nemzeti vagyonra vonatkozó polgári jogi szerződéseknél. Ezt oldotta fel a 2015. évi VII. törvény, amely jogosultságot biztosított választottbírósági kikötés alkalmazására a törvény hatályba lépését megelőző jogügyletek vonatkozásában, amennyiben a felek magán autonómiájuk keretében így kívánnak megállapodni. 2018. április 10-én az IM helyettes államtitkára levelében az elnökség jogértelmezésével egyezően fejtette ki, hogy nincs akadálya annak, hogy a felek a jogszabály módosulásokra tekintettel korábban kötött megállapodásukat korlátozó törvényi rendelkezés hiányában a polgári jog általános szabályai szerint közös megegyezéssel, utólag módosítsák a szerződésüket és választottbírósági szerződést kössenek. A korábbi nemzeti vagyon törvény előírásai által okozott legitimációs sebek gyors gyógyulását hozhatja ez a visszajelzés is, ami kétségkívül bizonyítja az állami
- 2/3 -
akaratot a választottbírósági intézmény versenyképességének fokozására.
Végezetül arról, hogy az új intézmény elnöksége milyen lépéseket tett és tesz maga is a törvényhozói akarat megvalósítása érdekében.
A választottbíróság elnöksége összbírói értekezleten ismertette az új bírái számára a változásokat és az elképzeléseit, melyben különös kiemelt szerepet szán a gyakorló jogászoknak az új listán szereplő ügyvédeknek, jogtanácsosoknak. Az ő feladatuk és lehetőségük a megbízóik számára legkedvezőbb vitarendezési fórum kiválasztása és ajánlása. A választottbíróság elnöke és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke külön találkozott a vezető ügyvédi irodák delegáltjaival, azzal a céllal, hogy a találkozásaikat és tapasztalatcseréiket rendszeressé tegyék, és ezáltal is segítsék a választottbíráskodás elterjedését és színvonalának javítását. Több magyar és nemzetközi konferencia foglalkozott az új választottbírósági törvénnyel és az eljárási szabályzattal. A minőségbiztosítás érdekében az elnökség útmutatót készít az ügyfelek és a választottbírák számára a választottbíróság előtti eljárás legfontosabb tudnivalóiról. Az MKIK jogi tagozata keretében a választottbírák képzésére előadássorozatot tervez az elnökség. Kiemelt feladatának tekinti az egyetemi képzésbe történő bekapcsolódást, ennek keretében a választottbíráskodást megismertetni a hallgatókkal, de segíteni kívánja a nemzetközi választottbírósági diákversenyeket is. Újra meg kívánja szervezni az elnökség az utóbbi években már nem gyakorolt találkozásokat a törvényszék és a kúria választottbírósági ítéletekkel foglalkozó bíráival. Készül a Pp. kommentár új kötete, mely többek között, az új választottbírósági törvény kommentárját is tartalmazza, amely kommentárszerzők között az eljárási szabályzat alkotója és a választottbíróság elnöke is megtalálható. Az intézmény népszerűsítése keretében látogatásokat, előadásokat tervez az elnökség, illetve az elnök a vidéki gazdasági kamaráknál, illetve a vidéki ügyvédi kamaráknál.
Említettük, hogy a választottbíráskodás, mint alternatív vitarendezési fórum, magánjogi ügyekben a polgári per alternatíváját is kínálja. Az új Pp. formaszigora szembeállítva a Kereskedelmi Választottbíróság hagyományos, és a gyakorló jogászok által jól ismert perjogi szemlélettel, alapvető versenyképes alternatívát kínál.
Az UNCITRAL modelltörvénnyel összhangban nem kizárólag a gazdasági, kereskedelmi jogvitákra nyílik meg a lehetőség, hanem a polgári, magánjogi viták teljes körére, kivéve a Pp. különleges pereit és a közigazgatási pereket, valamint a - megítélésünk szerint indokolatlanul kivett - fogyasztóvédelmi szerződéseket. Nincs különbség - ellentétben a korábbi szabályozással - a nemzetközi elemet tartalmazó és az azt nem tartalmazó jogviták, eljárások között.
Választottbíró jelölési joguknál fogva a felek a magánjogi jogvitájukat annak speciális szakmai elemeire figyelemmel úgy is alakíthatják, hogy olyan bírákat jelölnek, akik a bizalmas természetű vitájukban leginkább rendelkeznek szakismerettel, tapasztalattal. A választottbírói lista transzparens és utal az ajánlott bírák szakismeretére, tapasztalataira, de a felek bíróválasztási joga egyébként sem korlátozott.
A szabályzat kiemelten biztosítja a felek bírósághoz való fordulásának jogát és azt, hogy a jogvitát minden elemében el lehessen bírálni. Az eljárás a hagyományos perjogi ismereteinkkel egyező, nem bonyolult keresetlevéllel indítható meg és a válaszirat sem kötött formai szempontból.
Az új Pp. formaszigora és a gyors és koncentrált ügyintézést lehetővé tevő olyan rendelkezéseivel szemben, amely egyes tény- és jogállítások későbbi kizárását eredményezi, az eljárási szabályzat a hagyományos perjogi felfogást követi és a kereset és a viszontkereset előterjesztését és módosításokat a tárgyalás befejezéséig teszi lehetővé. A beadványokat a felek papíralapon és elektronikusan is előterjeszthetik.
A törvény és az eljárási szabályzat lehetőséget biztosít a jogi érdekeltségű harmadik fél eljárásba történő beavatkozására, a tárgyalás bizalmas jellegének megőrzése mellett.
A korábbi szabályozással ellentétben mód van arra is, hogy a választottbíróság előzetes vagy ideiglenes intézkedést rendeljen el, melyhez a törvény már közvetlen végrehajtást is biztosít.
A felek a választottbírósági szerződésükkel arra vállalnak kötelezettséget, hogy eljárásuk a Kereskedelmi Választottbíróság Eljárási Szabályzata szerint zajlik. Ezt azonban mind a felek, mind pedig az eljáró tanács a felekkel együttműködve jogosult a törvényi kógencia által szabott határokon belül módosítani. Az eljárási szabályzat 36. és 41. §-ai különösen versenyképessé teszik a választottbíráskodást, mint alternatív vitarendezési módot, amikor bevezetik az ICC Terms of Reference-hez hasonló eredményt hozó előkészítő egyeztetés (ld. case management conference) jogintézményét. A tanács megalakulásától számított 30 napon belül lehet ezt az egyeztetést megtartani, ahol a tanács és a felek tisztázhatják és meghatározhatják a jogvita kereteit és az eljárás szabályait. Ennek során kerülhet sor az eljárás időrendjének megbeszélésére, és az ezzel kapcsolatos megállapodásra is. A felek a szerződésük részét képező eljárási szabályzatot továbbá úgy is módosíthatják, hogy kiegészítik hazai vagy ismert nemzetközi ajánlásokkal is (ld. az IBA ajánlásokat).
A törvény a felek részére biztosítja annak a lehetőségét is, hogy a perújításhoz hasonló okokból éljenek az eljárásújítás lehetőségével. A Kereskedelmi Választottbíróság a választottbírósági eljárások gyors és hatékony lezárása (aminek a szabályzat szerint lehetőleg hat hónapon belül kell történnie) és egyéb jogbiztonsági indokokból nem támogatja az eljárásújítást és mivel ez a törvényi rendelkezés diszpozitív, így az ajánlott mintaklauzulájában ezt ki is zárja.
A rugalmas és gyors alternatív vitarendezési eljárás, amely a hagyományos és a jogászok által jól ismert perjogi szemléleten alapul, komoly versenyképes alternatívát ajánl a magánjogi viták tekintetében. Az oly sokszor hangoztatott választottbírósági díjak is versenyképesek, különösen ha azt tekintjük, hogy az eljárás befejezésére hat hónapos határidőt ír elő a szabályzat, ráadásul, az egyes bírói eljárás és a mediáció, aminek a végén a felek jogerős, végrehajtható ítéletet kapnak, olcsóbb, mint az állam bíróságának 6%-os illetéke. ■
JEGYZETEK
[1] Dr. Burai-Kovács Jánosnak a Kereskedelmi Választottbíróság elnökének a Magyar Jogász Egylet 2018. június 5-i értekezletén elhangzott előadása.
Visszaugrás
