E tanulmányban az elektronikus adatok hozzáférhetetlenségének elrendelésére vonatkozó szabályokat kívánom ismertetni. Az új intézmény értelmezése és alkalmazása a végrehajtására vonatkozó jogszabályok esetenkénti szűkszavúsága miatt is több, a gyakorló jogászok számára fejtörést okozó nehézségbe ütközik. A téma jogi hátterét illetően az új Btk. mellett fontos megemlíteni a törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvényt, ami az 1998. évi XIX. törvény (Be.) 185/B. §-185/E. §-ai beiktatásával új kapcsolódó kényszerintézkedést is kodifikált. Az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXXVI. törvény e szabályokat 2014. január 1-jei hatállyal több pontban pontosította, illetve kibővítette. Minthogy az intézkedés gyakorlati végrehajtása a bírósági végrehajtó feladata, kiegészültek az erre vonatkozó jogszabályok és született számos alacsonyabb szintű háttérnorma is.
Az 1999. május 1. napján hatályba lépett Amszterdami Szerződés a bel- és igazságügyi együttműködést az Európai Unió harmadik pilléréből az elsőbe emelte, ezáltal utat engedett a másodlagos közösségi jogforrások segítségével történő szabályozásnak.
Az Európai Unió Alapjogi Chartájában az alapvető emberi jogok között az emberi méltóság tiszteletben tartása[1], a személyi sérthetetlenséghez való jog deklarálása[2], a személyes adatok védelme[3] mellett e jogokkal összhangban a véleménynyilvánítás szabadságát is védendő értékként határozza meg[4]. Mindezek mellett a gyermekjogok kapcsán hangsúlyozza, hogy a gyermekeknek joguk van a jólétükhöz szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, s mind a hatóságok, mind pedig a magánintézmények "a gyermekek mindenek fölött álló érdeke szem előtt tartásával kötelesek eljárni"[5]. Az Alapjogi Charta biztosítja továbbá a hatékony jogorvoslathoz való jogot, amennyiben rögzíti: "mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogait és szabadságait megsértették, az e cikkben megállapított feltételek mellett joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz."[6]
A gyermekek jogait érintően ezzel összecseng az ENSZ a Gyermek jogairól szóló 1989. évi Egyezménye (továbbiakban: Egyezmény)[7], melyet Magyarországon az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdettek ki.[8] Az Egyezmény azonban részletesebb képet ad a részes államok gyermekek védelmében végrehajtandó feladatairól, így például a 34. cikk szerint kötelesek a gyermeket a nemi kizsákmányolástól és a nemi erőszak minden formájától megvédeni. Ennek érdekében például - két-, vagy többoldalú egyezmények megkötése útján - intézkedéseket foganatosítanak a gyermekek pornográf jellegű műsorok vagy anyagok elkészítésével elkövetett kizsákmányolásának megakadályozására.[9]
Az Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv[10] az alapvető jogok, kiemelten a magánélet tiszteletben tartásához való jog védelmét tűzte ki célul, továbbá bevezetésében kötelezettségként említi a közlésekhez való jogosulatlan hozzáférés megelőzése iránti tagállami intézkedéseket[11] a nyilvános hírközlő hálózatok és nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások útján továbbított közlések bizalmas jellege biztosítására. A joganyag már utat enged - többek között - bűncselekmények felderítésének, megelőzésének és megakadályozásának céljából a deklarált, a közlés tartalmával, a forgalmi adatokkal, a hívó és hívott fél megismerhetőségével összefüggő, valamint más helymeghatározó adatokat érintő jogok és kötelezettségek hatályának korlátozására, időleges adatvisszatartást is lehetővé téve.[12]
- 106/107 -
A következő, az adatok hozzáférhetetlenné tétele hazai szabályozásának Uniós előzményeként említendő jogforrás a Tanács 2004/68/IB kerethatározata, a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről (2003. december 22.), amely a gyermekek szexuális kizsákmányolását és a gyermekpornográfiát az emberi jogoknak és a gyermek harmonikus neveléséhez és fejlődéséhez való alapvető joga súlyos megsértésének minősíti[13], akár számítógépes rendszer segítségével történt elkövetés esetén is.[14]
A 2010-ben kidolgozott Stockholmi Program uniós gyermekjogi stratégia kialakítását előirányozva az Európai Bizottságot bízta meg munkaanyag előkészítésével az Unió és a magánszektor együttműködési lehetőségei feltérképezése céljából a gyermekeket kizsákmányoló internetes tartalmakhoz kapcsolódó pénzátutalások felszámolása érdekében[15].
A korábban említett 2004/68/IB kerethatározat helyét az Európai Parlament és Tanács jogalkotó tevékenysége eredményeképpen később a 2011/93/EU irányelv foglalta el.[16] Az Unió felismerve, hogy a gyermekpornográfia terjedése az új technológiák és az internet használata folytán egyre nagyobb méreteket ölt, az irányelvben hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók szükségességére mutat rá, például a gyermekekkel való szexuális célzatú, közösségi portálokon keresztül, illetve chatszobákban eszközölt kapcsolatfelvétel esetére.[17] Az irányelv bevezetése mindezeken túl - meghaladva a korábbi szabályozási mélységeket - előirányozza a tiltott tartalmak törlésének szükségességét, és e területen együttműködést sürget a tagállamok és harmadik országok között az eltávolítás biztosítása során. Az irányelv 25. cikke a tagállamok területén működtetett inkriminált weboldalak azonnali eltávolítását a tagállamok feladatává teszi, és előírja az azokhoz való internethasználói hozzáférés meggátolását. A joganyag a véleménynyilvánítási és információs alapjogok korlátozását a szükséges és arányos intézkedés követelményéhez köti, a felhasználók tájékoztatása mellett, annak érdekében, hogy a hozzáférés meggátlásának okát megismerhessék, valamint a szabályozás szerint bíróság előtti jogorvoslat lehetőségét is a tagállamoknak biztosítani kell.[18]
A hazai szabályozás ezen uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja, annak szabályozási területeit azonban meghaladja. Nem csupán a gyermekek védelmében nyújt teret a bíróságnak az adathozzáférés korlátozására és törlésére, hanem valamennyi bűncselekmény kapcsán biztosítja az adattal való rendelkezés jogának korlátozhatóságát, bizonyos feltételek mellett az elektronikus adat ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tételét is az elrendelhető jogkövetkezmények közé sorolva.
Az új Btk. VIII. fejezete az alkalmazható intézkedések sorába emelte az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét, amit önállóan, vagy más intézkedés, avagy büntetés kiszabása mellett lehet alkalmazni. A Btk. 77. §-a az intézkedés tárgykörét határozza meg, rögzítve, hogy a jogintézmény elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adatokra terjed ki, melyek kapcsán vagylagosan három további feltételnek kell teljesülnie:
a) az adat hozzáférhetővé tétele vagy közzététele bűncselekményt valósít meg,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
