Megrendelés
Magyar Jog

Fizessen elő a Magyar Jogra!

Előfizetés

Dr. Orell Ferenc János: Reflexió a Pártfogó Felügyelői Szolgálat felállításának és működésének szabályozási elveiről szóló Kormány határozathoz - ügyészi szemmel* (MJ, 2003/11., 658-661. o.)

Egyformán lehet beszélni a felnőttkorú és a fiatalkorú elkövetőkkel foglalkozó: pártfogó felügyelet zavarairól, de speciális területemnél maradva a fiatalkorúak pártfogó felügyeletének aktuális kérdéseit kívánom érinteni.

Több évtizedes ügyészi tapasztalataim alapján vitathatatlan: a jogsértő fiatalkorúak társadalmi beilleszkedésében a segítségnyújtás szükségessége. Ennek szükségessége tűnik ki a büntető jogszabály rendelkezéséből, hogy a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, a próbára bocsátott, a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátott és a fiatalkorú, akivel szemben a vádemelést elhalasztották, pártfogó felügyelet alatt áll (Btk. 119. §). A törvény tehát kötelezően előírja a fiatalkorú pártfogó felügyeletét. Ezáltal kívánja fokozni a büntetés (intézkedés) nevelő hatását és - a Btk. 108. §-ának megfelelően - elősegíteni a fiatalkorú helyes irányú fejlődését.

A pártfogó személyisége és felkészültsége meghatározó lehet a rábízott fiatalkorú életvitelének és társadalmi beilleszkedésének segítésében. Ehhez a pártfogó elsősorban segítséget nyújt a pártfogoltjának társadalmi beilleszkedésében, a bűnismétlés elkerüléséhez. Ellenőrzi továbbá, hogy a pártfogolt betartja-e az előírt magatartási szabályokat.

A gyermekvédelmi törvény hatályba lépését követte a pártfogó felügyelet végrehajtási szabályairól szóló (7/1998. számú) népjóléti miniszteri rendelet megalkotása, amely meghatározza a pártfogó helyét, szerepét és az eszközöket is, amelyek látszólag a sikeres pártfogolás biztosítékai lehetnek.

Miért látszólag?

A katona fegyver, paripa nélkül védtelen. A pártfogó - egyedül szellemi felkészítése mellett - eszközök hiányában csupán félkarú óriás.

Az vitathatatlan, hogy a pártfogó személye, felkészültsége meghatározó lehet a fiatalkorú társadalmi beilleszkedése segítésében, azonban tanácsain, ellenőrző szerepén kívül annyira fontos lenne, hogy rendelkezésére álljanak azok a szükséges társadalmi és gazdasági feltételek, eszközök, melyek a pártfogolás eredményességét jelentenék.

Egy korábbi ügyészi vizsgálat során pártfogói jelzés szólt arról, hogy Pest megyében például néhány önkormányzat nem tud helyiséget biztosítani, illetve terembért kér. Problémát jelent a túlkoros fiatalkorúak beiskolázása és munkábaállítása.1

Nem új keletű a sikeres pártfogolás érdekében, hogy a hivatásos pártfogót a segítségnyújtás feltételeinek biztosításában segíteni kell. A '80-as évek elején a társadalmi beilleszkedési zavarok komplex kutatása keretében részt vettem a fiatalkorúak pártfogó felügyelete tapasztalatainak elemző, értékelő felmérésében és a várható feladatok javaslatainak előterjesztésében.

Már ekkor megállapítható volt, hogy a pártfogó felügyeleti intézmény a mostoha körülmények ellenére is eredményeket tud felmutatni. Ebből következett, hogy indokolt a hálózat rendszerének erősítése, továbbfej-lesztése.2 Ebben érthető volt az intézményes anyagi, gazdasági és egyéb az életfeltételekhez szükséges feltételek, körülmények biztosítása a pártfogók számára.

Figyelmet érdemlők azok - a több mint tíz évvel ezelőtti - ügyészi megállapítások, amelyek a pártfogó felügyelet hiányosságain túl a hatékonyság javítására szükséges teendőkre hívták fel a figyelmet. Így: legnagyobb gond és probléma a foglalkoztatás, a munkába állítás kapcsán jelentkezik. A pártfogoltak zöme ugyanis iskolázatlan, képzetlen. A fiatalkorúak több mint fele nem végezte el az általános iskolát.3

Javaslat volt arra például - a külföldi gyakorlathoz hasonlóan -, hogy a vállalatoknak adókedvezményt kellene biztosítani azért, hogy pártfogoltakat, büntetésüket letöltőket alkalmazzanak.4 E célra egyik lehetséges megoldásnak látszott, hogy a kormány létesítsen elkülönített alapot, amellyel az ilyen munkahelyek létesítését támogatja.5

Az ügyészi elemzések a fiatalkorúak beilleszkedésének segítését illetően szükségét látták átmeneti szállások létrehozásának, illetőleg az ilyen helyeken számukra férőhely kötelező biztosításával: elő kell segíteni a biztos lakhatás feltételeit.6

Összefoglalva az ügyészi megállapítás lényegét: a pártfogolt alanyi jogon vagy a pártfogó megfelelő fedezettel rendelkezzék olyan biztosítékokkal, amely a pártfogolást nemcsak szavakban, hanem feltételekben is megteremti a fiatalkorú számára.

Példa a gyakorlatomból a hajléktalan fiatalkorú szállási elhelyezése segítésében.

Elöljáróban magamról annyit, hogy feladatom ellátása során mindig érdekelt a gyermekvédelemmel kapcsolatos civil szféra, amennyiben erre lehetőség volt a kapcsolatfelvétel, mivel a rendszerváltozás előtti időkben a hagyományos öntevékeny, érdekvédő, kulturális stb. szervezetek, egyesületek többségét betiltották, vagy elsorvasztották. A '80-as évek közepétől kezdenek megjelenni azok a civil önszerveződések, amelyek az ifjúságvédelem segítésében működnek közre. Így említhetem a Budaörsön indult Tizenéves Tanácsadó Egyesületet,7 mellyel alakulásától kapcsolatot tartottam.

A fentiek hasznossága a napi munkában jelentkezett. Egyik esetben a rendőr szólt: a fiatalkorút szabadítani kell, de nincs hová mennie. Amennyiben az utcára engedjük, újra csavarogni fog és rossz társaságba kerülve lopásokat követ el, melyet el akartunk kerülni. A tizenéves esetében találtunk megoldást, aki az egyesület ifjúsági szállóján kapott helyet. A börtönből a hivatásos pártfogó segített odavinni, ahol beilleszkedett és rendeződtek a körülményei. Annak az évnek a karácsonyán, amikor az egyesületbe látogattam, öröm volt látni a fiú életkörülményeinek kedvező változását, eredményes beilleszkedését, dolgozott és jól érezte magát. Amikor az egyesület fiataljaitól elköszöntem, a fiatalkorú azzal a kifejezéssel fogott kezet: ügyész úr, köszönöm, hogy segített. - Jólesett.

Mi az ami biztató?

Évtizedek után végre felismerésre került, hogy kormány szinten 2002. október 31-én 1183/2002. sz. határozattal a Pártfogó Felügyelői Szolgálat felállításának és működésének szabályozási elveiről született intézkedés.

Úgy vélem, hogy a határozat reform jellegű, amely az elhatározott célok, feladatok teljesítéséhez szervezett intézmények felállítását és működtetésük költségvetési fedezetét írja elő. Ennek következtében megvalósul, hogy a pártfogók nem "albérlői" lesznek a gyámhatóságoknak, hanem - az igazságügy-miniszter irányítása alatt álló - Pártfogó Felügyelői Szolgálat keretében fognak működni. Létrejönnek a Pártfogó Felügyelői Szolgálat országos és megyei hivatalai. Tapasztalataim alapján nagy pozitívumnak tartom a pártfogó felügyelői szállások és foglalkoztató rendszerének kialakítását. Ennek eredménye majd a pártfogoltak eredményes társadalmi beilleszkedésében, bűnözésük megelőzésében fog jelentkezni.

A pártfogó felügyelői rendszer változásával várhatóan megnő a pártfogók szerepe, tekintélye, tartalmilag a büntetőeljárás szerves részévé válnak. A pártfogó felügyelői (szak)vélemények és javaslatok befolyással lesznek ügyészi és bírói szakban az érdemi határozatok hozatalában.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére