A MOKK 2011. évi 1. számú jogi hírlevele (KK, 2011/5., 44-62. o.)

Jogszabály ismertető

Adósmentő csomag

Az Országgyűlés 2011. június 2-án fogadta el a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvényt.

A törvény értelmében devizakölcsön a természetes személy mint adós vagy adóstárs és a pénzügyi intézmény között létrejött olyan kölcsönszerződés alapján fennálló tartozás, amelynél a kölcsön nyilvántartási pénzneme euró, svájci frank vagy japán jen, a törlesztési kötelezettséget a hiteladós forintban teljesíti, és a kölcsön fedezete a Magyar Köztársaság területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog.

A törvény 1. §-ának (2) bekezdése az alábbiak szerint rögzíti az árfolyamokat: A pénzügyi intézmény a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt svájci frank esetén a 180 HUF/CHF, euró esetén a 250 HUF/EUR, japán jen esetén a 200 HUF/100 JPY árfolyamot alkalmaz. A rögzített árfolyam alkalmazási időszaka

a) kezdő időpontja a felek által kötött, a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján a hiteladós által tett, közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat pénzügyi intézmény részére történő átadás időpontját követő, a devizakölcsön törlesztésére vonatkozó soron következő második törlesztési esedékességi nap,

b) záró időpontja a kezdő időponttól számított 36 hónap, de legkésőbb 2014. december 31. napja, amennyiben a hiteladós devizakölcsönből eredő - a rögzített árfolyam figyelembevételével fennálló - tartozása megfizetésével 90 napot meghaladó késedelembe esik, akkor a késedelem 91. napja, amennyiben pedig a fedezeti ingatlannal szemben megindított végrehajtási eljárás miatt a devizakölcsönt és gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést a hitelező felmondta, a felmondás napja.

A Magyar Állam a pénzügyi intézmény igénybejelentése esetén készfizető, illetve egyszerű kezességet vállal a törvény 2. §-ában meghatározott feltételek szerint.

A törvény értelmében a hiteladós 2011. december 31-ig írásban kezdeményezheti a pénzügyi intézménynél gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötését.

A gyűjtőszámlahitel gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján a deviza-kölcsön törlesztése során a rögzített árfolyam alkalmazása miatt a hiteladós által meg nem fizetett törlesztőrészlet-hányad finanszírozására, a devizakölcsön tekintetében hitelezőnek minősülő pénzügyi intézmény által a hiteladósnak forintban, a devizakölcsön ingatlanfedezetével azonos ingatlanra érvényesíthető jelzálogjog fedezete mellett a rögzített árfolyam alkalmazásának időszaka alatt folyósított kölcsön. A törvény 3. §-a határozza meg, hogy a hiteladósnak milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötését kezdeményezhesse. A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés lényeges tartalmi elemeiről a törvény 4. §-a rendelkezik.

A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötésével egyidejűleg a felek a devizakölcsönre vonatkozó kölcsönszerződést írásban módosítják, a törvény 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerint. A devizakölcsön fedezetéül alapított lakóingatlant terhelő jelzálogjog - a zálogszerződés módosítása nélkül, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett követelés és járulékai erejéig - kiterjed a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésből származó követelés biztosítására is. Ha a hitelkövetelés kötelezettje és a zálogtárgy tulajdonosa különböző személy, ez utóbbi kifejezett írásbeli hozzájárulását is be kell szerezni. A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés végső lejárata nem lehet korábbi, mint a devizakölcsön végső lejárata. A pénzügyi intézmény a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamidejét - a hiteladós életkorát is figyelembe véve - úgy határozza meg, hogy annak visszafizetése a devizakölcsön törlesztőrészletét is figyelembe véve aránytalanul magas havi törlesztési terhet a hiteladós számára ne jelentsen. Az aránytalanul magas havi törlesztési teher mértékét kormányrendelet fogja meghatározni.

A törvény 5. §-a értelmében a pénzügyi intézmény devizakölcsönre és a hozzá kapcsolódó gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést kizárólag együtt mondhatja fel.

A törvénynek az értelmező és az árfolyamokat rögzítő, valamint a záró és a Vht.-t módosító rendelkezései 2011. június 30-án léptek hatályba. A törvény 10. és 17. §-a 2011. július 1-jén lépett hatályba.

Az állami kezességvállalás, valamint a gyűjtőszámlahitel részletes szabályai, illetve jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényt, valamint a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvényt módosító előírások a kihirdetést követő 45. napon fognak hatályba lépni (figyelemmel arra, hogy a törvény egyelőre a köztársasági elnök aláírására vár, ez vélhetően augusztus közepére fog esni).

A törvénynek a lakáshitelek fedezetéül szolgáló lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjére vonatkozó rendelkezései 2011. október 1-jén lépnek hatályba.

Ami mindebből a közjegyzői kart érinti, az az, hogy a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján a hiteladósnak közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot kell tennie. Figyelemmel kell továbbá lenni a gyűjtőszámlahitel részletes szabályaira is.

Fontos kiemelni, hogy a törvény nem rendelkezik a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján a hiteladós által tett, közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat közjegyzői díjáról. Ez vélhetően az adóst fogja terhelni. (A törvényi konstrukció feltehetően az, hogy maga a szerződés-módosítás magánokiratban történjék, ennek a költségeit egyébként a pénzügyi intézmény köteles viselni.)

R. V.

Az Fmhtv. 2011. július 1-jén hatályba lépő új szabályai

Az Fmhtv. 2011. július 1-jére tervezett módosulásai közül kizárólag az elektronikus iratbeadásra kötelezettek körét érintő változás lép hatályba, a személyi adat és lakcímnyilvántartóból történő lekérdezési kötelezettség és az elektronikus kézbesítésre vonatkozó szabály nem (utóbbiak 2012. május 31-ig el lettek halasztva).

A most hatályba lépő rendelkezések a következők:

11. §

(3) A jogi képviselővel rendelkező fél és a vállalkozás és egyéb jogi személy beadványát kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő, kivéve, ha a 10. § (3) bekezdése alapján beadványához papír alapú mellékletet csatol.

24. §

(1) A közjegyző a kérelmet hivatalból végzéssel elutasítja, ha megállapítható, hogy

k) a jogi képviselővel rendelkező fél vagy a vállalkozás és egyéb jogi személy kérelmét nem elektronikus úton terjesztette elő, és a 10. § (3) bekezdésében meghatározott eset sem áll fenn; kivéve ha a jogi képviselővel rendelkező természetes személy fél költségkedvezmény iránti kérelmet terjesztett elő (50. §); vagy

54. §

(2) A vállalkozás és egyéb jogi személy fél és a jogi képviselővel rendelkező fél a fellebbezését kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő, kivéve, ha a fellebbezéshez mellékletet csatol.

Mindezek alapján július 1-jétől a változás annyi, hogy:

Nem csak minden jogi személy és jogi képviselővel rendelkező személy, hanem az összes vállalkozás is elektronikus iratbeadásra köteles. Az Fmhtv. 1. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 396. §-a szerint vállalkozás az olyan - a cégnyilvántartásban nyilvántartott -jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany, amely elsődlegesen üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jött létre.

A Gt. 4. §-a értelmében a gazdasági társaságok közül a nonprofit gazdasági társaságok célja elsődlegesen nem üzletszerű gazdasági tevékenység.

Éppen ezért a következő kör nem köteles elektronikus beadásra, ha nincs jogi képviselője

1. természetes személy,

2. természetes személy egyéni vállalkozó (mert nincs bejegyezve a cégjegyzékbe),

3. társasház (mert nem jogi személy, nem üzletszerű tevékenység folytatására jön létre és nincs bejegyezve a cégjegyzékbe - az nem jogi személy és nem is vállalkozás),

4. nonprofit Bt. (mert nem minősül a Pp. szerint vállalkozásnak és nem jogi személy),

5. nonprofit Kkt. (mert nem minősül a Pp. szerint vállalkozásnak és nem jogi személy).

Viszont elektronikus iratbeadásra kötelesek a jövőben:

1. külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe (vállalkozásnak minősül, és nincs nonprofit formája, mert nem gazdasági társaság a Gt. szerint),

2. egyéni cég (vállalkozásnak minősül, és nincs nonprofit formája, mert nem gazdasági társaság a Gt. szerint),

3. Bt. (nem nonprofit - vállalkozásnak minősül),

4. Kkt. (nem nonprofit - vállalkozásnak minősül).

Eddig is és a jövőben is elektronikus iratbeadásra köteles:

Minden jogi személy, függetlenül attól, hogy cég-e vagy nem, nonprofit-e vagy nem. Végezetül annak eldöntéséhez, hogy egy bt. vagy kkt. nonprofit-e, a Gt. 4. §-ának (1) bekezdésére kell felhívni a figyelmet: "gazdasági társaság nonprofit jellegét a gazdasági társaság cégnevében a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni."

Sz.-N. K.

Motoros vízi sporteszköz elzálogosítása

A Magyar Közlöny 2011. július 12-i 79. számában került kihirdetésre az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCI. törvény.

Az elfogadott törvény 2. §-a egy új (3a) bekezdéssel egészíti ki a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (Vkt.) 11. §-át. Az új (3a) bekezdés szerint "motoros vízi sporteszköz esetén - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a tulajdonjogot és az üzembentartói jogot kell bejegyeztetni a kishajó lajstromba".

Tekintettel arra, hogy a Vkt. 11. §-ának (3) bekezdése szerint az úszólétesítményhez kapcsolódó jelzálogjogot (önálló zálogjogot) be kell jegyezni a lajstromba, az új - kivételt megállapító - szabály azt jelenti, hogy motoros vízi sporteszköz esetén a zálogjogot a hajólajstromba nem, hanem a zálogjogi országos nyilvántartásba (ZONY) kell bejegyezni.

Vízi sporteszköz alatt a Vkt. 87. §-ának 44. pontja szerint vízen való közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerű használata esetén úszóképes és kormányozható, kedvtelési rendeltetésű, hajónak, kompnak, csónaknak nem minősülő vízi járművet kell érteni.

Az új rendelkezés 2012. január 1-jén lép hatályba.

Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy mivel a Vkt. 11. §-ának (5) és (6) bekezdésére tekintettel az úszólétesítményre vonatkozó zálogjog lajtromba való bejegyzése csupán deklaratív hatályú, az úszólétesítményt terhelő zálogjog alapításához - a Ptk. 262. §-ának (2) bekezdése alapján - a zálogjognak a ZONY-ba való bejegyzésére van szükség.

R. V.

Támogatási szerződést biztosító jelzálogjog szabályai

A Magyar Közlöny 2011. július 7-i 77. számában került kihirdetésre a területfejlesztéssel és fejlesztéspolitikával összefüggő feladatokat szolgáló előirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 35/2011. (VII. 7.) NFM rendelet.

A rendelet 17. §-ának (1) bekezdése szerint a támogatásban részesült projektek esetében legalább a támogatás 120%-ával megegyező összegű ingatlan jelzálogjog bejegyzésével, bank vagy más, garanciavállalásra jogosult intézmény garanciavállalásával kell biztosítékot nyújtani.

A 17. § (2) bekezdése meghatározza, hogy a támogatás biztosítékaként bejegyzett jelzálogjog és az esetlegesen azt megelőző ranghelyekre bejegyzett jelzálogjogok összege együttesen nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 70%-át. A harmadik, vagy azt követő ranghelyekre felajánlott ingatlan jelzálogjogok elfogadhatóságáról a Támogató - az ingatlan értékesíthetősége, forgalmi értéke, valamint a felajánlott ranghelyet megelőző ranghelyeken bejegyzett jelzálogjogok összegének mérlegelését követően - a Kincstár szakmai véleményének figyelembevételével dönt. A jelzálogszerződés megkötése és a jelzálogszerződéshez kapcsolódóan benyújtott módosítási kezdeményezésekről szóló döntések meghozatala során az ingatlan forgalmi értékét három hónapnál nem régebbi, bejegyzett értékbecslő által kiállított értékbecslés alapján kell megállapítani.

A 17. § (3) bekezdése szerint ingatlan jelzálogjog formájában nyújtott biztosíték esetén a jelzálogszerződést közjegyzői okiratba kell foglalni, valamint a jelzálogjoggal terhelt ingatlanra biztosítási szerződést kell kötni. A biztosítási szerződésben kedvezményezettként a Támogatót kell megjelölni. A rendelet a kihirdetését követő harmadik napon, azaz 2011. július 10-én lép hatályba.

R. V.

Bizonyítás változó szabályai: kötelező pénzbírság

A Magyar Közlöny 2011. július 12-i 79. számában került kihirdetésre az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXIX. törvény.

A törvény 24. §-a módosítja a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 185. §-ának (1) bekezdését a következők szerint:

(1) Az eljáró bíróság

a) azt a tanút, illetve szakértőt, aki szabályszerű idézés (kirendelés) ellenére nem jelent meg, és elmaradását alapos okkal előzetesen ki nem mentette, vagy engedély nélkül eltávozott,

b) azt a tanút, aki a vallomástételt, illetve a közreműködést, továbbá azt a szakértőt, aki a véleménynyilvánítást az ok előadása nélkül vagy a bíróság jogerős határozata ellenére, a következményekre történt figyelmeztetés után megtagadja,

c) azt a szakértőt, aki a véleménynyilvánítással alapos ok nélkül késlekedik, illetve a véleménynyilvánításának várható késedelméről a részére nyitva álló határidő lejártát megelőzően a bíróságot nem értesíti, az okozott költségek megtérítésére kötelezi, s egyben pénzbírsággal sújtja. A bíróság egyúttal elrendelheti a meg nem jelent (eltávozott) tanú vagy szakértő elővezetését is. A tanú illetve szakértő elővezetését el kell rendelni, ha a tanú illetve a szakértő a szabályszerű idézés (kirendelés) ellenére ismételten nem jelent meg, és elmaradását alapos okkal előzetesen ki nem mentette vagy engedély nélkül eltávozott.

Mindez közjegyzői szempontból azt jelenti, hogy az előzetes bizonyítás során és a szakértő kirendelésére irányuló eljárásban (Kjnp. 17-27/A. §§) a kötelezettségét elmulasztó tanút, illetve szakértőt, így különösen véleménynyilvánítással késlekedő szakértőt kötelező pénzbírsággal sújtani. Erről a kirendelő (tanút idéző) végzésben a szakértőt, tanút tájékoztatni kell.

Az elővezetésnek a közjegyzői nemperes eljárásban a Kjnp. 9. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján nincs helye.

A fenti rendelkezés a törvény kihirdetését követő napon, azaz 2011. július 13-án lép hatályba, és azt a hatálybalépéskor folyamatban levő ügyekre is megfelelően alkalmazni kell.

Sz.-N. K.

Miscellanea

Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának (ÉNYNY) vezetése során az idegenrendészeti nyilvántartásból való adatlekérés költségéről

Amennyiben külföldi állampolgár kéri bejegyzését az ÉNYNY-be, ő a személyazonosságát útlevelével vagy külföldi személyazonosító okmányával tudja igazolni. Mivel az ÉNYNY vezetésére szolgáló informatikai alkalmazás a JÜB rendszerrel integrálva van, a külföldi állampolgár adatainak bejegyzése során a rendszer automatikusan lekérdezi a szükséges adatokat az idegenrendészeti nyilvántartásból.

Az idegenrendészeti nyilvántartásból való lekérdezés díja az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. §-ának (1) bekezdése értelmében 2 200 forint. Ügyelni kell ugyanakkor arra, hogy többszöri - akármilyen okra visszavezethető - próbálkozás többszöri JÜB-lekérdezést generál, és a lekérdezés díja minden JÜB-lekérdezés után kiszámlázásra kerül.

R. V.

Eljárás több egyetemleges adós elleni végrehajtás elrendelésekor, ha a másodfokú bíróság az elutasító végzést hatályon kívül helyezi

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 2011. június 3. napján tartott választmányi ülésen megvitatta a Civilisztikai Kollégiumvezetők 2011. 02. 23 és 25. napja között tartott Országos Tanácskozásán dr. Dzsula Marianna, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság kollégium-vezetőjének a közjegyzői okiratok végrehajtási záradékkal való ellátásával összefüggő jogalkalmazási kérdésekben kifejtett és a részt vevők által egyhangúan elfogadott azon álláspontját, amely szerint, ha egyszerre több egyetemleges adóstárs ellen kérik a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátását, a közjegyzőt az ügyérték után csak egyszer illeti meg közjegyzői díj.

A MOKK választmánya arra a megállapításra jutott, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 10. §-ának, Vht. 18.§-a (2) bekezdése b) pontjának és a Vht. 20. §-a (2) bekezdésének összevetéséből a helyes értelmezés az, hogy a végrehajtási ügyek számát az határozza meg, hogy hány adóssal szemben folyik a végrehajtási eljárás (végrehajtás elrendelése, illetve annak foganatosítása), ezért több adóssal szemben elrendelt végrehajtási eljárás akkor is több végrehajtási ügynek minősül, ha a végrehajtást szenvedő több adós a tartozás megfizetéséért egyetemlegesen felelne.

Ha a másodfokú bíróság végzése tartalmazza azt, hogy a közjegyző a díjfizetés hiányára való utalással nem utasíthatja el a kérelmet, akkor a közjegyzőnek az egyébként hiánytalan kérelem esetén el kell rendelnie a végrehajtást.

Ez esetben azonban az ügyvédi, jogtanácsosi díj tekintetében is, követve a bíróság álláspontját, a kérelemtől eltérően kell kiállítani a végrehajtási záradékot, és a bíróság döntésének megfelelően az adóstársak számával megszorzott ügyvédi, jogtanácsosi munkadíjra a végrehajtást meg lehet tagadni.

Az ezzel kapcsolatos megyei bírósági határozat szerint:

"A végrehajtást kérő részére járó jogtanácsosi munkadíj tekintetében a közjegyző helyesen állapította meg, hogy egyetemleges adóstársakkal szemben kezdeményezett végrehajtási eljárásokban az egyik adóstárssal szemben kezdeményezett végrehajtási eljárás költsége a másik adóstársra nem hárítható át, tehát a végrehajtást kérő részére a végrehajtás kezdeményezésével járó jogtanácsosi munkadíj nem szorozható meg azon egyetemleges adósok számával akikkel szemben a végrehajtást a végrehajtást kérő kezdeményez-te.A bírósági végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazásáról a 12/1994 IM. (IX.8.) rendelet rendelkezik. Munkadíjra vonatkozó díjmegállapodás hiányában a R. 3. §-a szerint a végrehajtás elrendelése (a végrehajtható okirat kiállítása) iránti kérelem munkadíja a végrehajtási ügyérték 1%-a, de legalább 4.000 Ft. A rendelet nem ad lehetőséget arra, hogy egyetemleges adóstársakkal szemben kezdeményezett végrehajtási eljárás során a végrehajtást kérő az egyes végrehajtási eljárásokban az őt megillető díjat az adóstársak számának megfelelően többszörösen érvényesítse. A végrehajtást kérő fellebbezésében kifejtett álláspontot a Ptk. 338. § (1), (2), illetőleg (3) bekezdésében foglaltak sem támasztják alá, a Ptk. ezen rendelkezési a kötelezettek egymás közti viszonyát rendezik, azonban ezen rendelkezésekből olyan következtetés nem vonható le, hogy az egyik adóstárs a másik adóstárssal szemben kezdeményezett végrehajtás költségét is köteles lenne viselni a végrehajtást kérővel szemben."

Ha a másodfokú bíróság - a mi értelmezésünkkel ellentétesen - tehát arra az álláspontra jut, hogy több egyetemleges adóssal szemben egy eljárás folyik, akkor ez azt jelenti, hogy az adósok között személyi kérelemhalmazat, azaz pertársaság áll fenn. A pertársak az eljárási költségeket - a Vht. ellenkező rendelkezésének hiányában (Vht. 9. §) - a Pp. szabályai szerint viselik:

82. §

(1) Az 51. § a) pontja alá eső pertársakat a perköltség megfizetésére egyetemlegesen kell kötelezni.

(2) Egyéb pertársakat egyenlő arányban kell a perköltség megfizetésére kötelezni, a pertársak perbeli érdekeltsége között fennálló jelentékenyebb eltérés esetében azonban a perköltséget az érdekeltség arányában meg kell osztani. Az a költség, amely kizárólag a pertársak egyikének vagy egy részének perbeli cselekménye folytán merült fel, a többi pertársakat nem terheli.

Mivel a végrehajtási eljárásban - ellentétben a fizetési meghagyásos eljárással - közokirat alapján megállapítható a követelés jogcíme, ezért eldönthető, hogy az adósok között egységes vagy egyszerű pertársaság áll-e fenn. A hitel- és kölcsönszerződések esetében a pertársaság rendszerint egyszerű. Ebből pedig az a következtetés vonható le, hogy az eljárási költségeket meg kell osztani az adósok között, de legalábbis azt csak egyszer és nem egyetemlegesen (!) lehet érvényesíteni. Ez igaz a közjegyzői díjra, de a jogi képviselő díjára is.

Ha tehát a másodfokú bíróság a közjegyző elutasító végzését hatályon kívül helyezi és új eljárásra utasít, a következő teendők közül választhat a közjegyző:

1.) Az első adóssal szemben már folyik a végrehajtás, a továbbiakkal szemben még nem (helyes gyakorlat):

a) A már kiállított VH záradékot végzéssel részben törölni kell úgy, a közjegyzői díjat és a jogi képviselő díját az adósok számának arányában csökkenteni kell, és ugyanezt a töredék értéket kell - eltérően kiállító végzéssel - a másik záradék(ok)ra is rávezetni. Példa: két adós, 10M Ft ügyérték. A már kiállított záradékon 100 000 Ft közjegyzői díj és 160 000 Ft ügyvédi díj van. Másodfok alapján a két eljárás egy ügy. A kiállított záradékot akként kell törölni, hogy a közjegyzői díj 50 000 Ft, az ügyvédi díj 80 000 Ft, majd a másik adóssal szemben kiállított záradékon is a közjegyzői díj 50 000 Ft, az ügyvédi díj 80 000 Ft.

b) Másik megoldás (kevesebb munkával jár, de támadhatóbb): az első záradék marad változatlan, a másodikon pedig mindkét költség 0 Ft (az okiratok díja maradhat). Itt az eltérően kiállító végzésben arra kell utalni, hogy a Pp. 82. § (1) alapján csak az egységes pertársak esetében lehet egyetemlegesen marasztalni a perköltségben, itt nem arról van szó, és mivel az első záradékon a végrehajtást kérő már minden költségét érvényesítette, a második záradékkal kapcsolatban - mivel az egy ügy - költsége nem merült fel, így az adós nem kötelezhető a fel nem merült költségek megfizetésére.

2. ) még senkivel szemben nem folyik a végrehajtás:

A közjegyzői díjat és az ügyvédi díjat az adósok számával el kell osztani, és a Pp. 82. § (2) bekezdése alapján minden záradékon - eltérően kiállító végzéssel - e csökkentett összeget kell feltüntetni.

3. ) Ha az eset összes körülményei alapján az állapítható meg, hogy egységes az adósipertársaság, akkor a költségek mellé mindenhova oda kell írni, hogy "egyetemlegesen", különben a végrehajtó többször hajtja be az összeget. A fenti példánál maradva: a 2. záradékon közjegyzői díj: "100 000 Ft egyetemlegesen", jogi képviselő díja "160 000 Ft egyetemlegesen". A már kiállított záradékon kijavító végzéssel az egyetemlegesen szót fel kell tüntetni.

Sz.-N. K.

Az alsóbb fokú ügyészségek nem rendelkeznek jogi személyiséggel

A Legfőbb Ügyészség MOKK-nak küldött tájékoztatása szerint az ügyészi szervezetben kizárólag a Legfőbb Ügyészség rendelkezik jogképességgel, a városi, kerületi és megyei ügyészségek, valamint a fellebbviteli főügyészségek nem rendelkeznek jogi személyiséggel, így nem perelhetők, ellenük fizetési meghagyásos eljárásnak nincs helye, ezen kérelmeket az Fmhtv. 24. §-a alapján el kell utasítani. Mindez nem érinti az ügyész Pp. 9. §-a alapján történő keresetindítási jogát, ilyen ügyek azonban tipikusan nincsenek fizetési meghagyásos eljárásban.

Sz.-N. K.

Tájékoztató a MOKK, a BKK, a Pest Megyei Bíróság és a Pesti Központi Kerületi Bíróság közötti munkaértekezletről

A MOKK a fizetési meghagyásos ügyek, illetve az ilyen ügyekből perré alakult eljárások gördülékenyebb intézése végett munkaértekezletet tartott a központi régió bíróságainak bevonásával. A 2011. június 22. napján tartott értekezleten a PKKB elnökhelyettese, a Pest Megyei Bíróság kollégiumvezető-helyettese, a MOKK elnöke és a BKK elnöke, valamint a MOKK Jogi Iroda munkatársai vettek részt. Az értekezleten az alábbi - közjegyzői gyakorlatot érintő - felvetések, kérések hangzottak el, melyek figyelembevételére kérjük a Kedves Kollégákat.

1. A gazdálkodó szervezetek, így a jogi személyek (július 1-jétől minden vállalkozás), valamint a jogi képviselővel eljáró felek ellentmondását - az erre vonatkozó jogszabály módosításáig - nem lehet elutasítani azzal, hogy a kérelmüket nem elektronikus úton terjesztik elő, tekintettel arra, hogy az Fmhtv. nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy a formai szempontból nem megfelelő, hibás, hiányos előterjesztés érdemi vizsgálat nélkül elutasítható lenne.

2. Az Fmhtv. 37. §-ának (1) bekezdése szerint a kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás - az ellentmondással érintett részben - perré alakul át.

3. Az ellentmondás beérkezését követő 8 napon belül csak a jogosultnak kell megküldeni az ellentmondásról szóló értesítést, amihez vagy csatolja a közjegyző a papír alapon érkezett és beszkennelt ellentmondást, illetve elektronikus úton érkezett ellentmondást, vagy az Fmhtv. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében az ellentmondás tartalmát a felhívásban rögzíti. A felhívást a kötelezettnek és a bíróságnak nem kell kézbesíteni.

A felhívásban tájékoztatni kell a jogosultat arról, hogy melyik konkrét bírósághoz kell benyújtania a keresetlevelet és bizonyítékait, valamint arról, hogy összegszerűen mennyi illetéket kell lerónia, továbbá fel kell hívni arra, hogy - amennyiben a perben meghatalmazott útján kíván eljárni - az eljárás vitelére szóló meghatalmazását csatolja. [Lásd az új 2.2-2.4 mintákat.]

Az ellentmondásról szóló értesítés kézbesítését követően (azaz a tértivevény visszaérkezését követően) kell összeállítani az aktanyomatot, melyet - mint minden más iratot -a MOKK rendszerén keresztül kell kézbesíteni a jogosult által a fizetési meghagyás iránti kérelemében megjelölt bíróságnak, ennek hiányában pedig a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak [Pp. 23. §, 29. §].

Egyszerű pertársaság esetén, ha ez egyértelmű, illetve amennyiben a követelést a kötelezett részben elismeri, akkor előbb a részjogerőt kell megállapítani és utána kell a perré alakulás iránt intézkedni, hogy lássa a felperes és a bíróság, hogy melyik követelésrész tekintetében jogerős a fizetési meghagyás és mely részében alakult perré az eljárás.

A perré alakulás nyomtatványának megjegyzés rovatában fel kell tüntetni a peres feleket [Pp. 220. § (1)], különösen, ha pertársaság áll fenn. Ennek hiánya a bíróságon beazonosíthatatlanságot és az iratok keveredését eredményezi.

Megjegyzendő, hogy a Bíróságnak az aktanyomatot, illetve a bíróság megkeresésére adott választ a közjegyzőnek átirattal kell kézbesítenie, amely tartalmazza a bíróság ügyszámát és a perré alakulásról értesítő tértivevény ragjelszámát is, figyelemmel arra, hogy az FMH-rendszer a tértivevény formája miatt (nem fér ki a szükséges karaktermennyiség) jelenleg nem tudja az iratok sorszámát a tértivevényen megjeleníteni, ha az utasítás önálló irodai utasítás útján történt.

Ezen felül célszerű feltüntetni a fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtásának pontos időpontját, tekintettel arra, hogy jelenleg nem támogatott annak automatikus feltüntetése az aktanyomaton, azonban ennek hiányában nem lehet a beadás napját megállapítani, pedig anyagi jogi hatása van.

4. Ha a bíróság nem az aktanyomat megküldését kéri, akkor csak a szükséges iratokat célszerű kézbesíteni és nem ismételten az aktanyomatot. Ilyen esetben különösen fontos az átirat alkalmazása, melyben a bírósági megkeresés sorszámára utalni kell.

5. Papír alapú beadvány (pl.: ellentmondást, fellebbezést) esetén nem csak a beadványt, hanem annak borítékát is szkennelni kell, vagy amennyiben a beadványt nem kötelező szkennelni, úgy a beadvány postára adásának időpontját rögzíteni kell. Ellenkező esetben nem állapítható meg, hogy határidőben lett-e benyújtva az irat.

6. A kézbesítés szabályszerűségét a közjegyzőnek hivatalból kell vizsgálnia. A szabályszerű kézbesítés hiánya olyan lényeges eljárási szabálysértés, ami a másodfokú eljárás során nem orvosolható, így a határozat hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását teszi szükségessé. Például, ha nem a címzett cég pecsétje szerepel az átvevő aláírása mellett, hanem egy másiké, akkor a kézbesítés nem szabályszerű.

7. A költségfeljegyzéses fizetési meghagyásos eljárásban a perré alakulás esetén a közjegyző mindkét ügy (költségfeljegyzés, fmh) aktanyomatát kézbesítse a bíróságnak úgy, hogy az átiratokban utal arra, hogy a két ügy egymással összefügg. A kereszthivatkozás hiányában a bíró nem szerezhet időben tudomást az engedélyezett költségkedvezményről.

8. A felek perbeli jogképességét a közjegyzőnek vizsgálnia kell, ezért, ha a jogosult székhelyet nem, hanem csak és kizárólag fióktelepet jelölt meg a kötelezett címeként, akkor a jogosultat hiánypótlásra kell felhívni, mert az Fmhtv. 3. § (3) bekezdése értelmében az eljárásnak csak ismert idézési cím esetén van helye, és a székhely megjelölésének hiányában az eljáró bíróság illetékessége sem állapítható meg.

A.-H. L.

Törvénykezési szünettel kapcsolatos tudnivalók

Az Fmhtv. 17. §-ának (2) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 104/A. §-ának (1) bekezdése szerint a napokban megállapított határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszaka (törvénykezésiszünet). Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő a törvénykezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is a törvénykezési szünet idejére esik, a határidő a törvénykezési szünetet követő első napon jár le. A 103. § (4) és (5) bekezdésének rendelkezéseit ezekben az esetekben is megfelelően alkalmazni kell, azaz: ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. A határidő az utolsó nap végével jár le, a bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére és a bíróság előtt teljesítendő cselekményre megállapított határidő azonban már a hivatali idő végével lejár.

A Pp 104/A. §-ában szabályozott törvénykezési szünet a közjegyzőre, a bíróságra és a felekre irányadó határidőkre egyaránt vonatkozik. A törvénykezési szünet ideje a napokban megállapított határidőbe nem számít bele. Ez azt jelenti, hogy a napokban megállapított határidő számításánál július 15. napjától augusztus 20. napjáig - e két napot is beleértve (zárt intervallum) - nem számolunk napot. Például: a fél számára július 10. napján kézbesített fellebbezhető végzés fellebbezési határidejét így kell számítani: július 11-től 14-ig 4 nap telik el, augusztus 21-től 31-ig további 11 nap, a végzés szeptember 1-jén lesz jogerős.

A törvénykezési szünet időtartama alatt a MOKK rendszere folyamatosan szignálja ki az új fizetési meghagyásos ügyeket, azonban azok tekintetében az eljárási határidők nem telnek. Azaz egyáltalán nincs ezen időszak alatt automatikus kibocsátás, de a hiánypótlási, ellentmondási határidők sem telnek. A törvénykezési szünet időtartamára csak abban az esetben szükséges, illetve célszerű mentesítést kérni a fizetési meghagyásos ügyek intézése alól, amennyiben valaki nem szeretné, hogy az ítélkezési szünet időtartamára eső szabadsága alatt újabb ügy kerüljön rá kiszignálásra.

Kérdésként merült fel, hogy a Pp. 99. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, a kézbesítési vélelem beálltának időpontjára vonatkoztatható-e a törvénykezési szünet szabálya, azaz hogy beáll-e a kézbesítési vélelem a törvénykezési szünet alatt.

A kézbesítési vélelem beálltára vonatkozó 2*5 munkanapos időtartam a postai szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályi előírásokból erednek, melyek egy anyagi jogi jogviszony, a postai szolgáltatási jogviszony kereteit határozzák meg, azaz anyagi jogi szabályokról van szó.

A Pp. törvénykezési szünetre vonatkozó szabálya kizárólag az eljárási jellegű időegységekre, és azok közül is kizárólag a határidőkre vonatkoztathatók a törvény szó szerinti értelme szerint (így például a határnapokra nem). Határidő az eljárásjogi dogmatika szerint az az időtartam, melyen belül a fél az eljárási cselekményt elvégezheti, eljárási kötelezettségét teljesítheti. Tekintettel arra, hogy a kézbesítési vélelem beállta nem eljárási cselekmény, hanem a bíróságon (közjegyzői eljáráson) kívüli tényhelyzet, az időmúlás következménye, ezért a Pp. 99. §-ának (2) bekezdésében meghatározott időpont nem határidő, és arra a törvénykezési szünet szabálya sem alkalmazható. Összefoglalva tehát a törvénykezési szünet alatt is beállhat a kézbesítési vélelem.

Szintén kérdésként merült fel, hogy vonatkozik-e a törvénykezési szünet a fizetési meghagyáson alapuló végrehajtás elrendelése iránti eljárásra. A kérdés azért is indokolt, mert a Pp. 104/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, ha törvény valamely eljárásra, vagy valamely percselekményre soron kívül történő eljárást ír elő, a (3) bekezdés szerint pedig az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a külön törvényekben szabályozott nemperes eljárásokban csak akkor lehet alkalmazni, ha külön törvény így rendelkezik. A problémát az okozza, hogy a Vht. a biztosítási intézkedés elrendelésénél soron kívüli eljárást ír elő [Vht. 190. § (1) bek.], a végrehajtás felfüggesztése tárgyában pedig akként rendelkezik, hogy a bíróság a végrehajtás felfüggesztése tárgyában 15 napon belül dönt és a felfüggesztést azonnal közli a végrehajtóval [Vht. 50. § (2) bek.].

A MOKK Jogi Irodájának álláspontja szerint az Fmhtv. 51. §-ában található utaló szabály miatt a Vht.-t az Fmhtv. 51-55. §-ában található eltérő rendelkezésekkel kell alkalmazni. Az Fmhtv. 52. §-ának (3) bekezdése szerint a 17. §-t a végrehajtás elrendelése iránti eljárásban is alkalmazni kell, így a 17. § (2) bekezdésében felhívott Pp. 104/A. §-ának (1) bekezdése is alkalmazandó [a (2) bekezdés nincs fölhívva!]. Ez pedig a Pp. 104/A. §-ának (3) bekezdésében meghatározott speciális törvényi rendelkezésnek tekintendő. Tekintettel azonban az egyáltalán nem kiszámítható bírói gyakorlatra, a biztosítási intézkedés elrendelése, valamint a végrehajtás felfüggesztése esetén állandó helyettesítéssel célszerű a Vht.-ban foglaltak maradéktalan betartása még a törvénykezési szünet alatt is.

Az azonban egyértelmű, hogy az összes többi közjegyzői nemperes eljárásban biztosan nincs törvénykezési szünet. Így nincs törvénykezési szünet különösen az okirat záradékolása iránti ügyekben, így itt különösen ügyelni kell a Vht. határidőinek a betartására.

Sz.-N. K. - A. M.

Egyetemleges keretbiztosítéki jelzálog gépjárművön: a ZONY és a gkZONY határán

Elsősorban díjszámítási kérdésként merült fel a gyakorlatban, hogyan kell kezelni a gépjárműveken alapított keretbiztosítéki zálogjog esetét.

Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartásának (a továbbiakban: gkZONY) vezetésével összefüggésben felmerülő költségekkel kapcsolatban az alábbiakra kell figyelemmel lenni:

Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 80/2009. (XII. 28.) IRM rendelet (a továbbiakban: rendelet) 26. §-a szerint

26. §

(1) A nyilvántartási rendszer üzemeltetési költségeinek fedezésére - ide értve a határozatok archiválásának díját is - a Kamara javára eljárásonként költségtérítést (a továbbiakban: költségtérítés), az eljárás lefolytatásáért a közjegyzőt megillető munkadíj és költségtérítés fejében meghatározott összeget (a továbbiakban: közjegyzői díj) kell fizetni (a továbbiakban együtt: eljárási költség), amelynek összegét a (2) bekezdés szerinti ügyértékre figyelemmel a rendelet 3. melléklete határozza meg.

(2) E rendelet alkalmazásában ügyérték a zálogjoggal biztosított követelés összege, önálló zálogjog esetén a zálogszerződésben meghatározott összeg, keretbiztosítéki jelzálogjog esetén pedig az a legmagasabb összeg, amelyre vonatkozóan a zálogjog bejegyzését kérik.

(3) Változás-bejegyzés esetén az eljárási költség összegét a magasabb ügyérték alapján kell megfizetni. Ha az ügyérték pénzneme nem magyar forint, az ügyérték meghatározásakor a kérelem benyújtását megelőző napon érvényes jegybanki középárfolyamot kell figyelembe venni.

(4) Az eljárási költség megfizetése alól mentes a bíróság, illetve hatóság megkeresése alapján lefolytatott eljárás.

(5) Mentes az eljárási költség megfizetése alól a 23. § (1)-(4) bekezdése és a 24. § alapján történő lekérdezés.

(6) Az e rendelet szerint nem térítésmentes tanúsítvány kiállításának közjegyzői díjára a közjegyzői díjszabásról szóló jogszabály irányadó.

A gkZONY-ba való bejegyzésért fizetendő eljárási költség tehát két részből tevődik össze: a MOKK-nak fizetendő költségtérítésből, valamint a közjegyzői díjból, amelyek összegét a rendelet 3. mellékletében található táblázat az ügyértékhez igazodva határozza meg. A közjegyzői díj magában foglalja mind a munkadíjat, mind a költségtérítést, így azon felül a bejegyzésért további munkadíj és költségtérítés nem számítható fel. Ügyérték alatt a zálogjoggal biztosított követelés összegét kell érteni a rendelet alkalmazásában.

Amennyiben a bejegyzésre közokiratba foglalt zálogszerződés alapján kerül sor, akkor a bejegyzés eljárási költsége mellett fel kell számítani a közokiratba foglalt zálogszerződés elkészítésének díját is, mivel az közokirat elkészítése a bejegyzéstől elkülönült eljárás. A közokirat elkészítéséért felszámítandó díjat a 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) előírásai alapján kell kiszámítani.

Ez a kérdés leginkább a több gépjárművön alapítandó egyetemleges keretbiztosítéki zálogjog tekintetében okoz problémát (flotta-elzálogosítás):

Keretbiztosítéki zálogjog esetén azt a legmagasabb összeget kell ügyérték alatt érteni, amelyre vonatkozóan a zálogjog bejegyzését kérik, amely összeget a zálogjog biztosít. Ugyanakkor keretbiztosítéki zálogjog bejegyzése esetén több megoldás is elképzelhető a díjszámítás tekintetében. Az egyik ("A" opció), hogy a keretbiztosítéki zálogszerződést egy okiratba foglalják a felek, megjelölve a biztosítékul szolgáló gépjárműveket. Ilyenkor az ügyérték a zálogszerződésben megjelölt legmagasabb összeg (a keret felső határa), amelyet alapul véve az összes biztosítékul szolgáló gépjármű tekintetében meg kell határozni a bejegyzés eljárási költségét; ugyanakkor mivel csak egy okirat készül, az okiratszerkesztésért kisebb díjat kell fizetni. A másik megoldás ("B" opció), hogy a keretbiztosítéki zálogjoggal biztosított követelés megbontásra kerül, és a felek meghatározzák, hogy a biztosítékul szolgáló gépjárművekre mekkora rész esik. Ebben az esetben az egy gépjárműre eső eljárási díj alacsonyabb, azonban a több zálogszerződés okiratba foglalásáért - függetlenül attól, hogy fizikailag egy okiratról van szó - felszámítandó díj lényegesen magasabb lesz, hiszen azt az ügyletek száma határozza meg. Utóbbi esetben ugyanis nem egyetemleges keretbiztosítéki zálogjogról van szó, hanem több kisebb keretbiztosítéki zálogjogról, azaz több külön ügyletről.

Példával szemléltetve a fentieket: a keretbiztosítéki záloggal biztosított követelés legmagasabb összege 30 millió forint, a követelést pedig 20 gépkocsi biztosítja. Ez esetben a díjak a fenti két opció alapján a következőképpen alakulnának: lásd az 1. táblázatot.

Az "A" esetben 1 db egyetemleges keretbiztosítéki zálogszerződés biztosít 30 M Ft-nyi követelést, míg a "B" esetben 20 db keretbiztosítéki zálogszerződés biztosít egyenként 1,5-1,5 M Ft-nyi, azaz összesen szintén 30 M Ft-nyi követelést (azaz a joghatás ugyanaz).

A rendelet 3. melléklete szerinti, illetve a díjrendelet szerinti díjszámítási rendszerek progresszivitása eltérő, így minden esetben mérlegelni szükséges, hogy melyik opció szerinti megoldást választjuk. A fenti példánál maradva, a két opció szerint számított díjak a következőképpen alakulnak, ha a 30 millió forintos követelést 10, 20 vagy 30 gépjármű biztosítja: lásd a 2. táblázatot.

Több gépjárművet terhelő zálogjog esetén keretbiztosítéki zálog helyett lehetőség van arra is, hogy a gépjárművek ne egyedi azonosítóval, azaz alvázszám alapján kerüljenek meghatározásra, hanem a Ptk. 262. §-ának (2) bekezdése alapján körülírással.

Ebben az esetben, mivel a gépjárművek egyedileg nem azonosíthatók, azokat nem a gkZONY-ba, hanem a 11/2001. (IX. 1.) IM rendelet szerinti zálogjogi nyilvántartásba (ZONY) kell bejegyezni. Így a bejegyzés költségei lényegesen alacsonyabbak lesznek. Arra azonban fel kell hívni az ügyfelek figyelmét, hogy ez a megoldás a zálogjog érvényesítése szempontjából terhesebb a következők miatt: míg az új, gkZONY-ba bejegyzett zálogjogok tekintetében a zálogtárgy megszerzőjének a rosszhiszeműségét megalapozza az, hogy a nyilvántartásba betekinthetett volna, addig a ZONY esetében ez nincs így. Azaz bár a körülírással meghatározott zálogtárgyak esetében - ami eredetét tekintve a vagyont terhelő zálogjog egyik speciális esetének is tekinthető - a bejegyzési eljárás lényegesen olcsóbb (5000 Ft költségtérítés), a joghatása sokkal gyengébb: a zálogtárgy harmadik személy megszerzője tehermentes tulajdont szerez a zálogtárgyon (kivétel a nemo plus iuris elve alól).

Mindezek alapján - kellő kioktatás után - az ügyfélnek kell döntenie, hogy a nagyobb biztonságot nyújtó, de drágább, vagy a gyengébb joghatályú, de olcsóbb megoldást választja.

Végül meg kell említeni, hogy nem számítható fel díj a gkZONY-ba való betekintésért (rendelet 23. § (1)-(4) bekezdés), valamint a rendelet 24. §-ában megjelölt adatszolgáltatásért, továbbá közokiratba foglalt zálogszerződés alapján történő bejegyzés esetén a bejegyzésről szóló tanúsítvány kiállításáért (rendelet 13. § (4) bekezdés). A nem térítésmentes tanúsítványok kiállításának díját a díjrendelet alapján kell kiszámítani.

R. V.

1. táblázat

2. táblázat

Tőlünk kérdezték

Fizetési meghagyásos eljárás

2011. július 1-jétől hogyan keressük meg a lakcímnyilvántartót, illetve hogyan kézbesítünk elektronikusan a cégeknek?

Az Fmhtv. ezen rendelkezései nem változnak. így sem elektronikus kézbesítés, sem kötelező elektronikus lakcímlekérdezés nem lesz még. Az Fmhtv. 61. §-ának (5), 64. §-ának (4) , 71. §-ának (1) és (3) bekezdése 2011. július 1-jén lépett hatályba, ugyanakkor a 16. § (5) , a 65. § (5) és a 71. § (2) bekezdése csak 2012. május 31-én fog.

Sz.-N. K. - A. M.

Mi a teendő, ha a kötelezett a kiküldött fizetési meghagyásra azt válaszolja, hogy elismeri a követelést, de részletfizetési kedvezményt kapott a jogosulttól, csatolja a megállapodást is. A becsatolt megállapodásból látszik, hogy a lejárat évek múlva lesz aktuális. A közjegyzőnek vizsgálnia kell-e az időelőttiséget?

Ezt a nyilatkozatot ellentmondásnak kell tekinteni, mert a kötelezett azt állítja, hogy nincs még fizetési kötelezettsége. Tartalmilag azt juttatja kifejezésre, hogy a fizetési meghagyás szerinti összeget az ő megítélése szerint még nem kell megfizetnie. Akkor nem ellentmondás a nyilatkozat, ha azt állítja a kötelezett, hogy a követelés létrejött, lejárt és fizetendő. Ezeket itt konjunktíve nem állítja, tehát ellentmond. Közömbös, hogy milyen okból nem akar fizetni a kötelezett, ezt nem kell vizsgálni. Vagy azért, mert nem jött létre a kötelezettség, vagy mert nem esedékes, vagy mert nem fizetendő. Ellentmondás az is, ha elismeri a kötelezett, hogy fizetnie kell, de csak későbbi időpontban.

Ha a kötelezett az eljárás megszüntetését is kéri, az Fmhtv. 35. §-ának (2) bekezdése alapján kell ellentmondásnak tekinteni a nyilatkozatát. Nem lehet ugyanis hivatalból megállapítani az időelőttiséget, ha a kérelemben a követelés lejártként van feltüntetve. A perré alakító végzés megjegyzés rovatában erre utalni kell a bíróságnak, hogy ne küldje vissza az aktát. Ezt a kérdést mindenképpen a perben kell eldönteni.

A. M. - Sz.-N. K.

Mi a teendő, ha a meghagyás átvételét követően, az eljárás folyamán a kötelezett eltűnik, s az iratok ismeretlen jelzéssel érkeznek vissza?

Ha lenne szünetelés a fizetési meghagyásos eljárásban, ez a Pp. 137. §-ának esete lenne. De mivel a szünetelést az Fmhtv. 18. §-ának (2) bekezdése kizárja, az alábbiakat lehet tenni:

Fel kell hívni a jogosultat, hogy kérje a kötelezett részére a hirdetményi kézbesítést azzal, hogy valószínűsítse az annak alapjául szolgáló körülményeket (keresse meg a KEKKH-t, aki igazolja, hogy a kötelezett az eredeti címre van bejelentve vagy nincs címe stb.). A felhívás nem teljesítése esetére a jogosultat azzal kell fenyegetni, hogy "a közjegyző az ügyet további intézkedés nélkül irattárba helyezi" (ti. nincs igazi szankciója a nem teljesítésnek, viszont az eljárás sem folytatható). Hirdetményi kézbesítésnek a kötelezettel szemben a Pp. 101. § (2) bekezdése alapján csak kérelemre van helye, és a fizetési meghagyást tilos hirdetménnyel kézbesíteni [ha a jogosult tűnik el, az Fmhtv. 15. §-a (3) és (4) bekezdése alapján hivatalból van helye hirdetményi kézbesítésnek].

Ha a jogosult kéri a hirdetményi kézbesítést, és valószínűsíti az okokat, akkor a 15. § (6) bekezdését kell alkalmazni, és az FMH aktára kattintva kell intézni a hirdetményi kézbesítést. A kötelezett neve mellé utolsó ismert címét is fel kell tüntetni.

Ha részletfizetési/halasztási kérelem akadt el ilyen módon, a fizetési meghagyás jogereje közben megállapítható. Ha az ellentmondást hiánypótoltató végzést nem lehetett kézbesíteni, és a jogosult nem kéri a hirdetményi kézbesítést, perré alakulás nélkül kerül irattárba az ügy.

A. M. - A.-H. L.

A részletfizetési kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezést ki kell-e adni észrevételezésre a jogosultnak?

Igen. Az Fmhtv. 17. §-ának (3) bekezdése kizárólag a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet és az igazolási kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezés esetére, a 25. § (1) bekezdése a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezés esetére, a 34. § (4) bekezdése pedig a megszüntető végzés elleni fellebbezés esetére zárja ki a fellebbező fél ellenfelének észrevételezési jogát. Minden más esetben -ha van ellenfél az eljárásban (költségkedvezményes ügyben pl. nincs) - ki kell adni észrevételezésre az ellenfélnek a fellebbezést.

Sz.-N. K. - A. M.

Véletlenül kétszer adtunk ki egymás után egy végrehajtási lapot. Mit tegyünk?

A 2. végrehajtási lap kiállítása a Vht. 13. §-ának a sérelmével történt, mert nincs 2. végrehajtandó határozat, ugyanarra a követelésre a törvény ellenére lett kiállítva ismételt végrehajtási lap. A közjegyzőnek a végrehajtási lapot a Vht. 211. §-ának (1) bekezdése és a 212. §-ának (1) bekezdése alapján saját kezdeményezéséből, azaz hivatalból vissza kell vonnia.

A.-H. L. - A. M.

A kibocsátott végrehajtási lapot a jogosultnak kézbesíteni vagy megküldeni kell?

Vht. 32. §-ának (2) bekezdése értelmében a végrehajtási kérelemmel azonos tartalommal kiállított végrehajtási lapot a végrehajtást kérő részére csak megküldeni kell. Ennek az az oka, hogy a végrehajtási lap kézhezvételéhez a jogosult oldalán nem fűződik közvetlen joghatás (nincs helye fellebbezésnek stb.).

Sz.-N. K. ■

JEGYZETEK

Készítette a MOKK jogi irodája, jogi@kamara.mokk.hu

Összeállították: dr. Anka Márton, dr. Asbóth-Hermányi Lőrinc Bence, dr. Rák Viktor, dr. Szécsényi-Nagy Kristóf

Szerkesztette: dr. Szécsényi-Nagy Kristóf