A témaválasztásomat PhD kutatásom indokolta, amely során a közigazgatási hatósági eljárás sajátosságait szeretném feltárni a mai magyar adóigazgatási eljárásban. A korábbiakban - jelen szaklap hasábjain[1] már - vizsgáltam az Ákr.[2] és az Air.[3] elhatárolásának egyes kérdéseit, és az adóigazgatási szabályozás kivett jellegét.
A kutatás egyik fontos célja, hogy elemezzem a különálló szabályozás indokait, továbbá a kutatási téma egyik alapkérdése, hogy a két címben nevesített eljárás definiálása miképpen történik meg a magyar jogi környezetben, illetve azok összehasonlítása milyen eredményeket hoz. Kiindulási pont lehet, hogy sokáig a két eljárásjog ius specialis - ius generalis viszonyban volt, mint ahogyan erre a korábbi cikkemben rámutattam az eljárásjogi törvény magyar fejlődéstörténetének vizsgálása során.
Az egyik felállított hipotézisem szerint az általános közigazgatási szabályozási modell[4] fenntartása mellett, az adóigazgatási eljárás kivett jellege indokolható. Ez az adózás kiemelt jogi, társadalmi és gazdasági jelentőségére, valamint a hatósági eljárások sokszínűségére, specialitására, az egyes eljárások hosszútávú joghatásaira, illetve a hatóságok szervezeti összetételére is visszavezethető.
Ennek bizonyításához vagy cáfolatához egyrészt történetileg és nemzetközi összehasonlításban - ezek eredményeképpen pedig dogmatikailag - szükséges vizsgálni a szabályozást, másrészt a két nagy eljárásjogi jogterület lényeges fogalmait, hatályát, egyes jogintézményeit összevetve. Ezek mellett számadatok elemzése is lényeges annak megállapíthatósága érdekében, hogy az adóhatósági eljárások számosságukat tekintve valóban fölényben vannak-e a többi közigazgatási eljárás számához képest.
A jelen cikkemben bemutatni kívánt adalékok további pro vagy kontra érveket, lényegi különbségeket adhatnak ennek megítéléséhez.
Kutatásom keretében szeretném összehasonlítani/összegyűjteni:
• az Ákr. és az Air. hatályát,
• ezen jogszabályok tagolását, jogintézményeik azonosságát/különbségét.
E tanulmány során megvizsgálom azon kutatási kérdésemet, hogy miért lehet kivett eljárás az adóigazgatási eljárás (annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban bizonyos eljárás típusai, jogalkotó által kijelölt hatósági feladatai az Ákr. alkalmazását tették kötelezővé, például adóhatóság általános végrehajtói szerepköre, egyéni vállalkozók nyilvántartásával kapcsolatos feladatellátás bizonyos elemei) az általános közigazgatási eljárás hatálya alól?
A PhD kutatásom középpontjában annak vizsgálata áll, hogy a magyar közigazgatásban alkalmazott általános közigazgatási eljárási modell hogyan érvényesült, hogyan érvényesülhetett az adóigazgatási eljárásban. Lényeges kérdés, hogy milyen szakmai és tudományos indokai lehettek annak, hogy az adóigazgatási eljárás mára kivett eljárássá vált.
Ehhez a jelen cikkemben egy fontos, jelesül a közigazgatási eljárás, a közigazgatási hatósági eljárás és az adóigazgatási eljárás összevetését kívánom megtenni, amely a kutatásom további irányát is befolyásolja majd. Ennek keretében elsőként szeretném csokorba szedni a közigazgatási eljárás és a közigazgatási hatósági eljárás leglényegesebb definícióit, ezt követően pedig ismertetni az adóigazgatási hatósági eljárás sajátosságait, egy lehetséges meghatározását és a két eljárás egymáshoz való viszonyát.
Ezekhez keresek - a már a korábbi publikációmban[5] szereplő adalékok mellett, további - indokokat, válaszokat, "kapaszkodókat". Természetes, hogy az indokok számbavétele még továbbra sem lehet teljes körű, illetve a válaszok kellően határozottak, egyrészt a feltett kérdés "nagyvonalúsága", illetve koncepcionális jellege, másrészt a publikáció terjedelmi keretei miatt.
Ezeken kívül a publikáció tovább kívánja erősíteni azt a célkitűzésemet, hogy más és más aspektusból keressek választ a megkülönböztetés okára, hogy ezzel kellő mélységű és a tudományos közösség számára is elfogadható válasz "születhessen" majd a PhD kutatásom végén.
A téma még mindig érdekfeszítő, hiszen az adóigazgatási eljárások - akár az állami adó- és vámhatóság, akár az önkormányzati adóhatóság folytatja le azokat - az állampolgárok széles körét érdeklik és érintik,[6] a szabályozás mikéntje befolyásolja az abban való tájékozódás milyenségét.
- 31/32 -
Közigazgatási eljárás alatt a közigazgatási szervek hatósági eljárására vonatkozó általános és speciális eljárási jogszabályainak az összességét érthetjük.
A világon a közigazgatási eljárás szabályozásának különféle rendszerei alakultak ki, így a szabályozásban megmutatkozó jellegzetességek alapján distinkciót tehetünk az eljárásjog fejlődésének angolszász és kontinentális modellje között.[7]
Kezdetben - a XVIII. század végén és a XIX. század elején - nem váltak szét a közigazgatási anyagi és eljárási szabályok. A különvált szabályok elsőként a XIX. század végén láttak napvilágot, ezek is fokozatosan kibontakozva. Az első időszakban inkább speciális, illetve nem teljes körű eljárási szabályok kerültek lefektetésre, majd egyes ügycsoportokban kezdett kikristályosodni egy-egy részletes eljárási rend. A követő időszakban a különös eljárási szabályokban a minden ügycsoportra általánosítható rendelkezések kerültek kiemelésre.
Ezek a megoldások abban tértek el egymástól - amely a mai napig kiindulópontja e szabályok vizsgálatának -, hogy mire terjed(t) ki a hatályuk, azaz az eljárás egy-egy szakaszára vagy az összesre vonatkoztathatók-e.
Hazai közigazgatási eljárási jogfejlődésünk - 1957-től - egyértelműen az általános szabályozási modellt alkalmazza.[8] Ennek értelmében az egységes eljárásjogi szabályozás minden hatósági ügyfajtára kiterjed, valamint az eljárás minden szakaszára általános jellegű szabályozást igyekszik adni.
"A közigazgatás működésének kiemelt fontosságú, és jogállamban jogilag szabályozott területe a közigazgatási eljárás. A közigazgatási eljárás fogalmát több megközelítési módot alkalmazva határozhatjuk meg más és más eredményre jutva.
Tág értelemben közigazgatási eljáráson a közigazgatás mint szervezet működésének cselekvési rendjét értjük. A közigazgatási eljárás jogtudományi fogalma a közigazgatási anyagi jogi normák érvényesülési módját jelenti. A közigazgatási eljárás közigazgatási jogi tág fogalma szerint a konkrét közigazgatási aktusok kibocsátásának rendjét értjük alatta. Közigazgatási jogi szűk fogalom szerint a közigazgatási eljárás a hatósági aktusok kibocsátásának rendje."[9]
A téma kiemelkedő jogtudósa, Magyary Zoltán szerint az eljárás fogalma valamely cél elérésére alkalmas cselekedetek megállapított sorrendjét jelenti. Az eljárási jogon a közigazgatás és az ember együttműködésének alaki szempontból való jogi szabályozását értjük, szemben a más jogszabályokban található anyagi jog változatos rendelkezéseivel.[10]
Magyary Zoltán rámutat arra is, hogy "A közigazgatási jog önmagában olyan absztrakció, amely az életben nem fordul elő. Az élettel összhangban levő tudományos magyarázat másként nem adható, csak úgy, ha a közigazgatásnak nem-jogi vonatkozásait, mondjuk a közigazgatást anyagi értelemben vesszük alapul és ahhoz vesszük a közigazgatási jogot, amely a közigazgatás kerete, formája, s amelyet ezért úgy is nevezhetünk, hogy a közigazgatás formai értelemben.[11] [...] A közigazgatás és az emberek együttműködésének mikéntjét a közigazgatási eljárási jog van hivatva szabályozni."[12]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
