• Megszűnt az Európai Szén- és Acélközösség
Július 23-án, Brüsszelben ünnepélyes keretek között búcsúztatták az Európai Szén- és Acélközösséget, melynek során lobogóját is levonták, és helyére az EU zászlaja került.
A megszűnés hivatalos oka az volt, hogy az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó párizsi szerződést ötven évre kötötték, s ez az idő épp most járt le (1952. július 25-én lépett életbe).
A gyakorlatban más oka is volt a megszűnésnek, nevezetesen a szervezet "kiüresedése": korábbi intézményei fokozatosan beolvadtak az EU szervezeteibe, míg végül az utolsóként megmaradt Tanácskozó Gyűlés is a Gazdasági és Szociális Bizottság részévé vált.
A Franciaország, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország és a Benelux államok által 1951-ben, Párizsban aláírt szerződés egyébként az európai integráció alapjának tekinthető, mivel ez hozta létre az EU-ban ma is honos szervezeti felépítést (nemzetek feletti bizottság, a tagállamok képviselőiből álló szervezet, parlamenti közgyűlés, bíróság).
• A csatlakozási tárgyalások jelenlegi helyzete
Július végén Brüsszelben sor került a csatlakozási tárgyalások újabb fordulójára, ahol sikerült hazánkkal ideiglenesen lezárni a "Regionális politika és strukturális eszközök koordinációja" című fejezet intézményi részét, valamint - eloszlatva a korábban francia részről megfogalmazott fenntartásokat - a "Kultúra és audiovizuális politika" című fejezetet.
Az őszi tárgyalási fordulóra marad tehát a regionális politika pénzügyi részének, a versenypolitikának, a mezőgazdasági politikának (kivéve az állat- és növényegészségügyi részt, melyet már ideiglenesen lezártunk), valamint a költségvetési és intézményi fejezetnek a megtárgyalása.
Az előttünk álló tárgyalás szempontjából döntő jelentőségűnek tekinthető az Európai Bizottság október 16-án megjelenő Országjelentése, melyben várhatóan megnevezik az első körben felvételre kerülő tagjelölt országokat.
• Konferencia a fenntartható fejlődésről
Augusztus 24.-szeptember 4. között rendezték meg Johannesburgban a fenntartható fejlődésről szóló világcsúcsot.
A több tízezer résztvevő (köztük állam- és kormányfők, nem-kormányzati szervezetek vezetői, üzletemberek) feladata volt elsősorban, hogy megvitassa az éghajlatváltozással, életminőséggel, természeti javakkal kapcsolatos aktuális kérdéseket (illetőleg az ezeket taglaló Európai Uniós kezdeményezéseket), szembenézve Földünk növekvő lakossága által támasztott, víz, élelem, energia iránti növekvő szükségletekkel.
A találkozó kiváló alkalmat kínált arra, hogy az állami vezetők a 10 évvel ezelőtti Riói Föld Csúcson elfogadott Agenda 21 elnevezésű terv végrehajtására konkrét lépéseket tegyenek.
Augusztus 29-én hat plenáris ülést tartottak, a konferencia hat prioritásának megfelelően. Ezek: víz és higiénia, energia, egészségügy, kereskedelem és globalizáció, globális közjavak, fenntartható fogyasztás és termelési mintázatok. Az energia kérdésével foglalkozó ülésen sürgető feladatként fogalmazódott meg a Kiotói Jegyzőkönyv mielőbbi életbe léptetése.
2002 második félévében Dánia tölti be az EU soros elnöki tisztét. "Egy Európa" címet viselő programjában az elnökség foglalkozik a szabadság, biztonság, igazságosság (az EU III. pillérét képező Bel- és igazságügyi politika), a fenntartható fejlődés (amelyet nyugodtan nevezhetünk napjaink slágertémájának), az élelmiszerbiztonság és a globális felelősség kérdéseivel, melyeket előbb érintőlegesen, majd részletesebben taglal a 35 oldalas dokumentum hasábjain.
Első és legfontosabb célkitűzésként említi (ami Magyarország szempontjából is döntő jelentőségű), hogy 2002-ben le kell zárni a csatlakozási tárgyalásokat 10 tagjelölt országgal, amelyek 2004-ben tagok lehetnek. Emellett természetesen deklarált célja az elnökségnek, hogy közös válaszokat, megoldásokat találjon a nemzetközi problémákra.
A Dán Elnökség idején sor került, sor kerül több hivatalos találkozóra a tagállamok (illetve bizonyos esetekben a tagállamok és a tagjelöltek) vezetőinek részvételével. A közel 2000 találkozó többségét (beleértve a Miniszterek Tanácsának 38 formális ülését) Brüsszelben vagy Luxemburgban tartják. A Tanács üléseit - az októberi luxemburgi találkozókat kivéve - Brüsszelben rendezik. Az Európai Tanács külön ülésére október 24-25-én kerül sor Brüsszelben.
Formális miniszteri találkozók:
• Belkereskedelmi és ipari miniszterek találkozója: október 11-12. Nyborg
A Dán Elnökség idején is működik a tagállamok szakértőit tömörítő, mintegy 300 munkacsoport és bizottság. A fent említett 2000 találkozó legnagyobb részét (kb. 1800-at) az ilyen munkacsoport-ülések jelentik, elsősorban brüsszeli helyszínnel. Ízelítőül néhány a közeljövőben tartandó ülések közül:
• Energia Munkacsoport ülése: szeptember 10. Brüsszel
• Büntető Ügyekben való Együttműködés Munkacsoport ülése: 2002. szeptember 10. Brüsszel
• Bővítési Munkacsoport ülése: szeptember 10. Brüsszel
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
