"A zálogjogi szabályozás szorosan kapcsolódik a gazdasághoz, elsődlegesen a hitelélethez. Szoros összefüggés áll fenn a zálogjogi szabályozás, illetve általában a hitelbiztosítékok és a hitel árának, a kamatnak a mértéke között." - emeli ki a 2017. évi XLIX. tv. (a továbbiakban: Novella) indokolása.
A zálogjog és általában a biztosítékkal rendelkező követelések szerepe a csőd- és felszámolási eljárásokban nagyon fontos. Minden - a biztosítékokat érintő polgári jogi változás - törvényszerűen megjelenik a csődjogban is. A Ptk.-t módosító 2016. évi LXXVII. tv. (továbbiakban: Módosító tv.) által bevezetett módosítások a 2017. évi XLIX. tv. Cstv. Novella által a csőd- és felszámolási eljárásokban is megjelentek, azonban a Cstv. módosítás nem csak átvezette a változó szabályokat, hanem azon jelentős mértékben túllépett, ezért is tekinthető ez a törvény Novellának.
Először áttekintjük a Ptk. által 2014-ben bevezetett változtatásokat, majd a 2016. évi módosítást, s azt követően ismertetjük a Novella rendelkezéseit.
A 2013. évi Ptk. többek között:
• Kimondta az ún. fiduciárius hitelbiztosítékok tilalmát (Ptk. 6:99. §).
• Megszüntette az önálló zálogjogot, helyette bevezette a különvált zálogjog intézményét.
• Megszüntette a vagyont terhelő zálogjogot, helyette körülírással meghatározott zálogjog lépett.
• Az óvadékot a zálogjogi szabályok közé integrálta.
• Hitelbiztosítéki nyilvántartás szabályai megváltoztatta.
A zálogjogi szabályok módosítását a 2016. évi LXXVII. tv. indokolása egyfelől a kodifikáció hibájával, másfelől pedig a megváltozott körülményekkel magyarázza, a módosítás konkrét indokaként "a Ptk. hatálybalépését követően felmerült illetve megerősödött gazdasági igények[et]" és "a megváltozott külső (uniós) szabályozói környezetnek való megfelelés[t]" jelöli meg.
A Ptk. a zálogjogi szabályozás átalakításához szorosan kapcsolódva, annak mintegy sarokpontjaként mondta ki a fiduciárius hitelbiztosítékok tilalmát. Ennek változatlan formában történő fenntartása azonban zavart okozott a gazdasági életben. Erre, valamint az önálló zálogjog újraszabályozására is tekintettel, a Ptk. Módosító tv. enyhítette az ún. fidúcia tilalmat. A fidúcia tilalmat a fogyasztó által kötött szerződésekre korlátozta, ezért vállalkozások között érvényes a biztosítéki céllal kötött ügylet (vételi jog, engedményezés stb.).
A Módosító tv. által bevezetett legjelentősebb változás az önálló zálogjog ismételt, de a korábbitól több lényeges ponton eltérő tartalommal való bevezetése, és ezzel összhangban a különvált zálogjog megszüntetése (Ptk. 5:100. §, 5:126. § ). Ezenfelül a módosítás a zálogjog következő elemeit érintette: az óvadék alapítása (Ptk. 5:95. §); a zálogjogosulti bizományos (Ptk. 5:96. §); az alzálogjog (Ptk. 5:99. §, 5:140. §); az elzálogosított követelés védelme (Ptk. 5:110. §); a kielégítési jog fogyasztóval szembeni gyakorlása (Ptk. 5:126. §, 5:128. § és 5:131. §); a kézizálogjoggal biztosított követelés elévülésének hatása a zálogjog fennállására és érvényesíthetőségére, valamint a zálogjog megszűnése eseteinek kiegészítése (Ptk. 5:142. §).
- A 2017. évi XLIX. tv. Cstv. módosítása (VI. Cstv. Novella) teljesen új szabályozást ad, amely nagyobb részben kedvezőbb, kisebb részben kedvezőtlenebb a záloghitelezők számára.
- Újra elismeri a jogalkotó a biztosítéki célú egyéb ügyletet, azt a zálogjoggal azonosan rendeli kezelni.
- Újra egységes lesz a zálogjoggal biztosított követelés besorolása, megszűnik a körülírással meghatározott zálogjog tekintetében az 50%-os kielégítés. A kielégítetlen követelésrész egységesen a Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontjába kerül besorolásra.
- Külön megtámadási jogot biztosít a törvény a Cstv. 40. § (1) bekezdés d) pontjában a korábbi fiduciárius biztosítékok kapcsán.
- Egységes és magasabb lesz a zálogtárgy bevételéből levonható költségek köre.
A zálogjoggal kapcsolatos alapvető generális szabályt a Cstv. 4/A. § tartalmazza, amely kimondja, hogy csőd- és felszámolási eljárás megindítása esetén a zálogjogosult - ideértve azt az esetet is, ha a zálogjogot óvadékként alapították - a zálogjog érvényesítésével összefüggő jogait a zálogkötelezettel szemben nem gyakorolhatja, követeléseinek a zálogtárgyból (az óvadék tárgyából) való kielégítésére a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás keretében kerül sor.
A fidúcia tilalom enyhítésére tekintettel a törvény beiktatta a Cstv. 4/B. §-t, amely kimondja, hogy a 4/A. §-ban foglaltakat kell alkalmazni a biztosítéki célú vételi jogra, illetve jog vagy követelés biztosítéki célú átruházására is, feltéve, hogy
- 3/4 -
a) az erre vonatkozó jogszerzési nyilatkozatot a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezték, vagy
b) a jogosult a vételi jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztette, és igazolni tudja, hogy a vételi jogot pénzbeli követelése teljesítésének biztosítékául szerződésben kötötte ki. (Utóbbi kettős feltételt tartalmaz.)
Ebből a rendelkezésből látható, hogy ezekre az ismét engedélyezett biztosítékokra nézve a zálogjoggal azonos besorolás és szabály csak feltételekkel érvényesül. Ennek a követelések bejelentésénél is szerepe van, ezért figyelni kell a szabályozás részleteire.
Kérdésként merült fel, hogy értelmezhető-e a fenti rendelkezés úgy, hogy a feltételek hiánya esetén a jogosult élhet a zálogjogból eredő jogaival. Szerintem erre nincs lehetőség, ha nincs meg ez a feltétel, nem minősül biztosítottnak a követelés.
A csődeljárásban a 2013. évi Ptk. hatálybalépéséig biztosított követeléseknek minősültek azok a követelések - azok kiegyenlítéséig -, amelyekre zálogjogot, óvadékot vagy biztosítéki célú vételi jogot, engedményezést kötöttek ki, továbbá amelyre vonatkozóan a végrehajtási jog van bejegyezve. A Ptk. a 6:99. §-ban kimondta, hogy semmis az a kikötés, amely pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul, (fidúcia tilalom) ezért kikerült ez a lehetőség a csődjogi szabályozásból is. A Ptk. 2016. évi módosítása után csak az a kikötés semmis, amelyben fogyasztó követelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására vagy vételi jog alapítására vállal kötelezettséget.
Az új szabályozásértelmében biztosított az a követelés - a biztosítékul szolgáló vagyontárgy értéke erejéig -, amely kifizetésének biztosítására
• aa) az adós, mint zálogkötelezett vagyontárgyán a csődeljárás kezdeményezését megelőzően zálogjogot, alzálogjogot alapítottak
• ab) az adós vagyontárgyán a csődeljárás kezdeményezését megelőzően óvadékot alapítottak,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
