Részvénytársaság nyilvános alapítása során a társaság alapítója vagy alapítói az alapító szerződés vagy alapító okirat értelmében a társaság alaptőkéjének meghatározott részét teljesítik, a hozzájárulásaik mértékét meghaladó alaptőke-hánya-dot részvényjegyzésre való felhívással hozzák létre. Nyilvános alapítás során az alapításhoz az alapító szerződés megkötése vagy alapító okirat megírása még nem elegendő. A részvénytársaság nyilvános alapítása akkor fejeződik be, amikor az alakuló közgyűlés:
• dönt a társaság megalapításáról,
• jóváhagyja a társaság alapszabályát,
• megválasztja a társaság szerveit, amelyek választására az alapszabály értelmében a közgyűlés jogosult.
Összefoglaló jelleggel megállapíthatjuk, hogy a társaság nyilvános alapítása során a következő ügyleteket kell végrehajtani:
• meg kell kötni az alapító szerződést, vagy el kell készíteni az alapító okiratot,
• közzé kell tenni a részvényjegyzésre való felhívást,
• a pénzben teljesítendő részvények névértékének legalább 10%-át a részvényjegyzésre való felhívásban meghatározott időben és bankszámlára be kell fizetni (ellenkező esetben a részvényjegyző részvényjegyzése meghiúsul), továbbá az alakuló közgyűlés összehívásáig be kell fizetni a részvények névértékének 30%-át.
Amennyiben a részvénytársaság alapítása nyilvános alapítással történik, az alapítószerződésnek vagy az alapító okiratnak a Ktk. (az 513/1991. sz. Kereskedelmi Törvénykönyv) 163. §-ában meghatározott tartalmi elemeken túl tartalmaznia kell:
• a részvényjegyzés idejét és helyét,
• a túljegyzés esetén követendő eljárást, így különösen annak meghatározását, hogy a részvénytársaság alapítói a tervezett alaptőke értékének megfelelő értékű részvények jegyzése után lehetővé teszik-e további részvények jegyzését; ha lehetséges az alaptőke túljegyzése, meg kell határozni, hogy a tervezett alaptőkét meghaladó jegyzett részvények értékével a tervezett alaptőke értéke megemelkedik-e, vagy az egyes alapítók által jegyzett részvények száma arányosan csökken (ez esetben az alaptőke felemelésére nem kerül sor); lehetséges az alaptőke részleges megemelése is; az alapítószerződés vagy az alapító okirat a tervezett alaptőke túljegyzése esetére egyéb követendő eljárást is meghatározhat. Az alakuló közgyűlésnek a tervezett alaptőke megemelését jóvá kell hagynia - a jelenlévő részvényjegyzők egyszerű szótöbbségével. A túljegyzés esetén követendő eljárás szabályozásánál figyelembe kell venni, hogy a Ktk. az alakuló közgyűlés jóváhagyása megtagadásának jogkövetkezményeiről nem rendelkezik.
• a jegyzett részvényekre teljesítendő befizetések helyét, idejét és annak mértékét,
• az alakuló közgyűlés összehívásának módját.
A Ktk. 154. § (5) bekezdése értelmében részvényjegyzésre való nyilvános felhívás fogalma alatt bármilyen eszközzel előre meg nem határozott személyek nem meghatározott körével szemben részvényjegyzésre való felhívást kell érteni.
A részvényjegyzésre való felhívásnak ugyanazon tartalmi kellékekkel kell rendelkeznie, mint az alapító szerződésnek vagy az alapító okiratnak.
Ezen kívül - a Ktk. 165. § (3) bekezdésének megfelelően - tartalmaznia kell a bankszámlát és a határidőt, ameddig a részvényjegyző a jegyzett részvények névértékének legalább 10 százalékát köteles befizetni.
Fel kell tenni a kérdést, hogy a részvényjegyzésre való felhívásnak tartalmaznia kell-e az alapszabály tervezetét, ugyanis a Ktk. 162. § (2) bekezdése értelmében az alapító szerződés és az alapító okirat tartalmazza az alapszabály tervezetét. Erre a kérdésre nemleges válasz adható, ugyanis az alapszabály tervezetének valamennyi részvényjegyzésre meghatározott helyen megtekintésre rendelkezésre kell állnia [Ktk. 164. § (3) bekezdése].
A részvényjegyzésre való felhívást megfelelő módon közzé kell tenni (ezt nem szükséges a Kereskedelmi Közlönyben megtenni, elegendő például a sajtóban való közzététel), tartalmát csak a felhívásban a részvényjegyzésre meghatározott határidő eredménytelen eltelte után lehet megváltoztatni.
A részvényjegyzésre a jegyzési ívbe való bejegyzéssel, vagy amennyiben a részvényjegyző nincs jelen, a részvényjegyző írásos nyilatkozatának kézbesítésével kerül sor. A Ktk. nem határozza meg, hová kell az említett írásos nyilatkozatot kézbesíteni. Mivel az alapító okiratban vagy az alapító szerződésben és a részvényjegyzésre való felhívásban meg kell határozni a részvényjegyzés helyét, eltérő szabály hiányában erre a helyre kell a részvényjegyző írásos nyilatkozatát kézbesíteni. E nyilatkozat címzettjei a részvénytársaság alapítói, mivel ezek a személyek hajtják végre a részvényjegyzést. A jegyzési ívbe való bejegyzésnek vagy egyéb írásos nyilatkozatnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
• a részvényjegyző jogi személy cégnevét vagy megnevezését, székhelyét, azonosító számát, ha ilyennel a jogi személy rendelkezik vagy a természetes személy nevét, lakhelyét és személyi számát; ha a részvényjegyző külföldi természetes személy, esetében a születési idő helyettesítheti a személyi számot, amennyiben ezt a fogalmat a külföldi személy jogrendje nem ismeri,
• a jegyzett részvények mennyiségét, névértékét, típusát, esetleg fajtáját,
• a jegyzett részvények kibocsátási értékét,
• a jegyzett részvények értékének befizetési határidejét,
• a részvényjegyző aláírását.
Nyilvános alapítás során a részvényjegyző a jegyzett részvények értékét csak pénzbeli hozzájárulással teljesítheti.
A részvényjegyző a jegyzett részvények névértékének legalább 10 százalékát a részvényjegyzésre való felhívásban meghatározott időben és bankszámlára köteles befizetni. Amennyiben a részvényjegyző ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a részvényjegyzése sikertelen. Mivel - mint már korábban szó volt róla - a tartalékalapot a részvénytársaság cégjegyzékbe való bejegyzéséig reálisan létre kell hozni, ez a kötelezettség a részvények névértékének befizetésével még nem teljesül. Ezért a részvényjegyzés meghiúsulása elkerülése érdekében a részvényjegyzőnek a részvény névértékén túl meg kell fizetnie a részvény kibocsátási ázsióját is.
A tervezett alaptőke értékének megfelelő értékű részvények jegyzése után az alapítók a további részvényjegyzést elutasítják, ha az alapító szerződés vagy az alapító okirat másképp nem rendelkezik.
Amennyiben túljegyzés esetén az alapítók az egyes részvényjegyzők részvényjegyzését csak korlátozott mértékben fogadják el, az alapítók egyetemlegesen kötelesek indokolatlan késedelem nélkül a részvényjegyzőnek a részvényjegyzésnél befizetett hozzájárulása teljes, vagy - az eset körülményeitől függően -részben visszafizetésére a társaság székhelyén található pénzintézetek által folyószámla-szerződés alapján a pénzvisszafizetési kötelezettség napján szokásosan kínált kamatokkal növelt összegével együtt. Tehát nem lehetséges, hogy a túljegyzésről az alakuló közgyűlés döntsön. A túljegyzés esetén követendő eljárás szabályainak - mivel ez a részvényjegyzőket közvetlenül érinti - a részvényjegyzők számára előre ismertnek kell lenniük.
A részvényjegyzés sikertelen, ha a részvényjegyzésre való felhívásban meghatározott határidőben a jegyzett részvények értéke nem éri el a tervezett alaptőke értékét. Ez azt jelenti, hogy a részvényjegyzők jogai és kötelezettségei megszűnnek, és a társaság alapításának folyamata sikertelenül befejeződik.
A Ktk. lehetőséget ad a fenti következmények elhárítására: ha az alapítók vagy azok része egyhónapos póthatáridőben, amely a részvényjegyzésre meghatározott határidő lejártával veszi kezdetét, a hiányzó értékben részvényeket jegyeznek, a társaság alapítása tovább folytatódik.
A részvényjegyzés sikertelensége esetén a részvényjegyző részvényjegyzésből eredő jogai és kötelességei megszűnnek, és az alapítók egyetemlegesen kötelesek indokolatlan késedelem nélkül a részvényjegyzőnek a részvényjegyzésnél befizetett hozzájárulásának a visszaszolgáltatására. Pénzbeli hozzájárulás esetén az alapítók kötelessége a hozzájárulások vagy azok részének a társaság székhelyén található pénzintézetek által folyószámla-szerződés alapján a pénzvisszafizetési kötelezettség napján szokásosan kínált kamatokkal növelt összegének visszaszolgáltatására is vonatkozik.
Sikeres részvényjegyzés esetén a részvényjegyző köteles a jegyzett részvények értékét a jegyzési ívben meghatározott határidőben befizetni. A részvények névértékének legalább 30 százalékát a részvényjegyző köteles legkésőbb az alakuló közgyűlés megnyitásáig a társaság rendelkezésére bocsátani. Ezen a helyen újra fel kell hívni a figyelmet a tartalékalap reális létrehozásának kötelezettségére. Mivel a részvényes által a társaság rendelkezésére bocsátott összeg elsősorban a tartalékalap képzésébe számítódik bele, ezért a részvényjegyző köteles a részvények névértékének 30 százalékán túl a részvények kibocsátási ázsióját is megfizetni.
A részvény névértékének maradék 70 százalékát a társaság létrejöttét követően 1 éven belül kell befizetni.
Meg kell jegyezni, hogy a részvények névértékének e címben feltüntetett teljesítési harmonogramját átlépni nem lehet, az alapító szerződés, az alapító okirat és az alapszabály csak a fenti határidők keretein belül tartalmazhatnak eltérő rendelkezéseket. A részvénytársaság cégjegyzékbe való bejegyzése előtt az alapítók kötelesek a részvényjegyzőnek a pénzbeli hozzájárulásáról vagy annak részének befizetéséről szóló részvényutalványt kiállítani, amely különösen a következő pontokat tartalmazza:
• a részvényjegyző jogi személy cégnevét vagy megnevezését, székhelyét, azonosító számát, ha ilyennel a jogi személy rendelkezik vagy a természetes személy nevét, lakhelyét és személyi számát; ha a részvényjegyző külföldi természetes személy, esetében a születési idő helyettesítheti a személyi számot, amennyiben ezt a fogalmat a külföldi személy jogrendje nem ismeri,
• a jegyzett részvények mennyiségét, névértékét, típusát, esetleg fajtáját,
• a jegyzett részvények kibocsátási értékét,
• a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni hozzájárulás mértékét,
• a jegyzett részvények értékének befizetési határidejét,
• az alapító vagy alapítók aláírását.
A szlovák jogban a részvényutalvány nem minősül értékpapírnak, csupán tanúsító jelleggel rendelkezik.
A részvénytársaság cégjegyzékbe való bejegyzését követőn a részvényutalványt ideiglenes részvényre vagy a teljes névérték befizetése esetén részvényre kell kicserélni.
Azon részvényjegyzők, akik teljesítették a fenti (Ktk. 165. és 168. §-aiban szabályozott) kötelezettségeiket, jogosultak az alakuló közgyűlésen való részvételre. Az alapítók kötelesek az alakuló közgyűlést úgy összehívni, hogy annak megnyitására a tervezett alaptőke értékének megfelelő részvényjegyzés napjától számított 60 napon belül sor kerüljön. Fel kell hívni a figyelmet, hogy a hatvannapos jogvesztő határidő számítása nem a részvényjegyzésre való nyilvános felhívásban meghatározott határidő elteltével veszi kezdetét. Abban az esetben, amikor az alapítók az említett határidőt elmulasztják, a részvényjegyzést sikertelennek kell tekinteni, tehát a részvényjegyző részvényjegyzésből eredő jogai és kötelességei megszűnnek, és az alapítók egyetemlegesen kötelesek indokolatlan késedelem nélkül a részvényjegyzőnek a részvényjegyzésnél befizetett - a fentiekben ismertettek szerint számított - kamatokkal növelt hozzájárulásának a visszaszolgáltatására. ■
Visszaugrás
