Meg kell állapítani, hogy igen lassan "csörgedeznek" az EU jogszabályok magyar nyelven. Nemcsak a magával a magyar nyelvű jogszabályokkal van ez így (pl. az EurLex honlapon pl. 2004. áprilisában elfogadott jogszabály sem találtam meg még magyar nyelven), hanem a jogszabályokat ismertető-magyarázó írások sem gyakoriak.
2004. áprilisában az Európai Parlament és Tanács közös rendeletet alkotott (805/2004/EK rendelet) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról.
A rendelet 2005. január 21. napján lépett hatályba, de alkalmazni csak 2005. október 21. napjától kell. Lehet, hogy erre tekintettel nem foglalkoznak még e rendelettel jelentőségének megfelelően.
Bennünket, közjegyzőket is érint a rendelet, és ha ismertté válik e rendelet és az általa adott előnyök, a közjegyzői okirat, annak is egyik fajtája, a tartozáselismerés igen felértékelődik.
A rendelet a bevezetése szerint segíti a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködést, egy valódi európai igazságügyi térség megteremtésének alapkövét helyezi le. Az egységes igazságügyi térség megteremtésének egy igen jelentős lépése a fenti rendelet.
A rendelet célja: minimum-szabályok megállapítása révén lehetővé tenni a határozatok, bírósági egyezségek és közokiratok szabad mozgását a tagállamok között anélkül, hogy a végrehajtás szerinti tagállamban az elismertetésre és a végrehajtást megelőzően bármely közbenső eljárás meghozatalára szükség lenne.
Melyek az előnyei az újabb szabályozásnak:
- nem szükséges a hozott határozatokat egy külön eljárásnak, a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárásnak alávetni. Ez idő és költség-megtakarítással jár. A rendelet 5. cikke szerint az európai végrehajtható okiratként hitelesített határozatot a többi tagállamban a végrehajthatóvá nyilvánítás szükségessége és az elismerés megtámadhatóságának lehetősége nélkül el kell ismerni és végre kell hajtani.
- az európai végrehajtható okiratként hitelesített határozatot a végrehajtás szempontjából úgy kell tekinteni, mintha azt a végrehajtás tagállamában hozták volna meg,
- csak egyetlen tagállam bírósága dönt arról, hogy egy határozatnak európai végrehajtható okiratként való hitelesítéséhez minden feltételt teljesítettek-e annak érdekében, hogy az az összes többi tagállamban végrehajthatóvá váljék.
Természetesen az új rendelet csak egy lehetőséget ad a hitelező számára, ugyanis a rendeletben foglalt eljárás helyett az "általánosabb", a 44/2001/EK rendeletben szabályozott elismerési és végrehajtási eljárás mellett is dönthet a hitelező.
A továbbiakban nem kívánok a rendelet teljes egészével foglalkozni, hanem csak a közjegyzőket érintő résszel.
Milyen ügyben lehet alkalmazni a rendeletet: a 2. cikk (1) bekezdése szerint a bírósági rendszer jellegétől függetlenül a polgári és kereskedelmi ügyben. Egyéb, részletesebb magyarázatot a rendelet nem tartalmaz a polgári és kereskedelmi ügyekre. Azonban felsorolja azokat az ügyeket, amelyeket nem lehet polgári és kereskedelmi ügyeknek tekinteni. Így nem tartozik a rendelet hatálya alá:
- a természetes személyek személyi állapota, jog- és cselekvőképessége,
- a házassági vagyonjog, öröklési jog, beleértve a végrendeletek jogát is,
- a csődeljárás, fizetésképtelen vállalatok vagy más jogi személyek felszámolásához kapcsolódó eljárások, csődegyezség, kényszeregyezség és hasonló eljárások,
- a társadalombiztosítási ügyek,
- választottbíráskodás.
E felsoroláson kívül nem lehet polgári és kereskedelmi ügynek tekinteni az adó-, vám- vagy közigazgatási jogi ügyeket, valamint az állam felelősségére vonatkozó ügyeket a közhatalom gyakorlása során történt cselekményekért és mulasztásokért.
A rendeletet az összes tagállam területén alkalmazni kell, kivéve Dániát. Még két fogalmat kell a rendelet alkalmazásához tisztázni: származási tagállam azon tagállam, amelyben az európai végrehajtható okiratként hitelesítendő határozatot kiadták, a bírósági egyezséget jóváhagyták vagy megkötötték, illetve a közokiratot kiállították. Végrehajtás szerinti tagállam: azon tagállam, amelyben az európai végrehajtható okiratként hitelesített határozat, bírósági egyezség vagy közokirat végrehajtását kérik.
Mikor kell nem vitatottnak tekinteni egy követelést a rendelet szerint:
Akkor nem vitatott egy követelés, ha annak fennállását az adósa bírósági eljárás során kifejezett elismeréssel, illetve a bíróság által jóváhagyott vagy az eljárás során a bíróság előtt kötött egyezséggel elfogadta, vagy ha a bírósági eljárás során a származási tagállam joga szerinti eljárási szabályokkal összhangban az adós a követeléssel szemben nem emelt kifogást, vagy miután a bírósági eljárás során korábban a követeléssel szemben kifogást emelt, ezt követően az adós nem jelent meg, illetve nem képviseltette magát a bírósági tárgyaláson, feltéve, hogy a származási tagállam joga szerint az ilyen magatartás a követelés vagy a hitelező által állított tények hallgatólagos elismerésének minősül, vagy ha az adós a követelést közokiratban kifejezetten elismerte.
Előfordulhat, hogy a hozott határozatot (vagy okiratot) a rá vonatkozó szabályok szerint utólag megtámadták. Ilyen esetben a megtámadás nyomán hozott határozatokra is alkalmazni kell a rendeletet, ha annak feltételei fennállnak.
Mi a követelés: egy már esedékes vagy a határozatban, bírósági egyezségben vagy közokiratban feltüntetett időpontban esedékesség váló, meghatározott pénzösszeg kifizetése iránti követelés. A legfőbb rendelkezés, hogy csak pénzkövetelésre alkalmazható a rendelet. Ez a követelés lehet már lejárt, vagy a közokiratban - szerintem pontosan és egyértelműen körülírt - időpontban esedékesség váló és meghatározott összegű követelés.
Mi minősül közokiratnak: a) egy hivatalosan közokiratként kiállított vagy bejegyzett irat, amelynek közhitelessége: - az aláírásra és az irat tartalmára vonatkozik; és - egy hatóság vagy a származási tagállam e célra felhatalmazott más szerve által került megállapításra; vagy b) a közigazgatási hatóságok előtt kötött vagy általuk hitelesített megállapodás a tartási kötelezettségekről.
A közjegyző által készített közokiratban az adósnak az általa kifejezetten elismert már lejárt, vagy az okiratban meghatározott időpontban lejáró, meghatározott pénzösszeg kifizetésére vonatkozó elismerése hitelesíthető európai végrehajtható okiratként. Ez a magyar jogszabály szerint általában tartozáselismerés, vagy egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat lehet. De álláspontom szerint közokiratba foglalt és más elnevezésű "nyilatkozat", "megállapodás" ugyanúgy alkalmas a hitelesítésre, ha a fentebb említett feltétlenül és minimálisan szükséges feltételeknek megfelel. A Ktv. 150-151. §§-ai szerint az ügyfelek (vagy meghatalmazottjuk) határozzák meg, hogy az okiratból mennyi hiteles kiadmány és másolat adható ki. Ha csak az adós tesz egyoldalúan nyilatkozatot, azaz ügyfélként csak ő szerepel az okiratban, így ő jogosult rendelkezni a kiadmányról vagy másolatról. Így előfordulhat olyan extrém eset is, hogy az adós tett ugyan egy tartozáselismerő nyilatkozatot, de azt nem adja át a hitelezőnek. A hitelező így nincs abban a helyzetben, hogy az okirat alapján a végrehajtást megindítsa. Álláspontom szerint - és ez nemcsak EU-s "relációban" jó - előnyösebb az okiratot kétoldalú okiratként elkészíteni, így a hitelező is ügyfélként szerepel és végső soron azt a célt is korlátozás nélkül tudja érvényesíteni, amely cél érdekében az adóst elismerő nyilatkozat megtételére kérte (kötelezte).
Az okirat tartalmára természetesen a Ktv. 112. §-a vonatkozik. Tehát tartalmazni kell a jogosult és kötelezett nevét (a végrehajtás megkönnyítése érdekében jó még további azonosító adatokat is feltüntetni), a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét, a teljesítés módját és határidejét, a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást, vagy az egyoldalú kötelezettségvállalást (tehát a követelés "elismerését", nem-vitatását).
Az EK rendeletben írt feltételeknek megfelelő közokiratot a származási tagállam által kijelölt hatósághoz intézett kérelem alapján e hatóság európai végrehajtható okiratként hitelesíti. A hitelesítés a rendelet mellékleteként közölt formanyomtatvány felhasználásával történik. Jelenleg e hatóság Magyarország vonatkozásában nincs még kijelölve. Szerintem elképzelhető, hogy e hatóság esetleg az IM lesz. Ugyanis a 4. cikk 3/a/ii. pontja szerint egy közokiratnak a közokirati minőséghez előírt egyéb feltételek mellett szükséges ... egy hatóság vagy a származási tagállam e célra felhatalmazott más szerve által történő közhitelesség-megállapítás. Mivel a közjegyzők nyilvántartásával, aláírás mintájával, pecsét-lenyomatával az IM is rendelkezik, kézenfekvő e szerv kijelölése a hitelesítésre.
A hitelesítés során egy tanúsítvány kerül kiadásra. A tanúsítvány kiadásánál a hitelesítő hatóságnak csak azokat a feltételeket kell vizsgálni, amelyeket az EK rendelet előír. Tehát a közokirat megfeleljen a közokiratra előírt követelményeknek, az adós kifejezett nyilatkozatát a tartozása fennállásáról tartalmazza, a követelés meghatározott pénzösszegre vonatkozzék, vagy lejárt legyen, vagy a közokiratban feltüntetett időpontban váljék esedékessé. Amennyiben ezeknek a követelményeknek a közokirat megfelel, illetve ezeket tartalmazza, akkor a tanúsítványt ki kell adni. A származási tagország hitelesítése kötelező a végrehajtás szerinti tagállamban is. Ezt mondja ki a 21. cikk (2) bekezdése, amely szerint a hitelesítés semmiféle körülmények kötött nem képezheti érdemi felülvizsgálat tárgyát a végrehajtás szerinti tagállamban.
A tanúsítványt az okirat nyelvén kell kiállítani. [9. cikk (2) bekezdés]. A tanúsítvány kiállításával szemben jogorvoslatnak nincs helye.
Elképzelhető, hogy a közokirat nem tesz mindenben eleget a rendelet követelményeinek. Ha csak részben tesz eleget a követelményeknek, úgy ezen részek tekintetében kell az európai végrehajtható okiratokra vonatkozó tanúsítványt kiállítani. Tehát létezik ún. részleges tanúsítvány is.
Bár nem tartozik már a közjegyzői hatáskörbe, de a rendelet végrehajtásra vonatkozó szabályai között is van olyan, amely közvetetten érintheti a közjegyzői munkát.
Magára a végrehajtási eljárásra a végrehajtás szerinti tagállam joga az irányadó, és az egyéb más határozatokkal megegyező feltételek mellett kell az európai végrehajtható okiratként hitelesített okiratot végrehajtani. Tehát sem előny, sem hátrány nem érheti a jogosultat (végrehajtást kérőt). A végrehajtáshoz a hitelezőnek át kell adni az okirat egy példányát és ha szükséges annak a végrehajtás szerinti tagállam hivatalos nyelvére történő fordítását (vagy átiratát). Lehetőséget ad a rendelet arra is, hogy a végrehajtási tagállam hivatalos nyelvén kívül ezen állam egy vagy több másik EK hivatalos nyelvet is kijelölhet, amelyen a tanúsítvány kiállítását elfogadja. A fordítást olyan személynek (szervnek) kell hitelesíteni, akit a tagállamok valamelyikében erre feljogosítottak.
Azok a közjegyzők, akik idegen nyelven okirat készítésére jogosultak, természetesen idegen nyelven is elkészíthetik a közokiratot. Ebben az esetben a tanúsítványt is ezen a nyelven kell kiadni. [9. cikk (2) bekezdés]. De lehetősége van az ilyen közjegyzőnek arra is, hogy a magyar nyelven elkészült okiratot ő saját maga fordítsa le. (Ktv. 138. §).
A rendelet 26. cikke szerint a rendeletet a hatálybalépését követően kiállított okiratokra (és határozatokra, jóváhagyott bírósági egyezségekre) kell alkalmazni. Mivel a rendelet már 2005. január 21. napjától hatályos, okiratot lehet tehát a rendelet szerint készíteni. A rendelet alkalmazhatósága, tehát a rendelet szerint okiratot európai végrehajtható okiratként hitelesíteni és ennek utána a végrehajtási eljárást megindítani azonban csak 2005. október 21. napja után lehetséges.
Csak röviden és a csak a közjegyzők szemszögéből ismertettem a 805/2004/EK rendeletet. Azokban az ügykörökben, amelyekre vonatkozik a rendelet, újabb, kibővített lehetőséget kaptunk. Élni kell ezzel a lehetőséggel, az ügyfeleket tájékoztatni kell - ha annak feltételei fennállnak - az okiratnak európai végrehajtható okirattá tételéről. Ha jól átgondoljuk a fentieket, többlet-munkát egy okirat elkészítésénél e rendelet nem ad, inkább az ügyfelek figyelmét kell felhívni az EK rendelet alkalmazhatóságára.
Természetesen örömmel venném, ha a nálam jobban hozzáértők is kiegészítenék a leírtakat, hogy 2005. október 21-ig egységes álláspont alakuljon ki a magyar közjegyzők körében.
A cikkben hivatkozott és értelmezett a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló, Európai Parlament és Tanács 805/2004/EK rendeletével (Rendelet) kapcsolatban az Igazságügyi Minisztérium március elején észrevételezésre megküldte a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának e tárgyban megszövegezett törvénymódosítási tervezetét, nevezetesen a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) módosításának, illetve a Rendelet 30. cikke alapján teendő értesítésekről szóló kormányhatározat tervezetét. A Rendelet magyar nyelvű hivatalos fordítása egyébként az IM honlapján elérhető és letölthető.
A még el nem fogadott törvénytervezet rendelkezései szerint a 805/2004/EK rendelet szerint európai végrehajtható okiratként hitelesített külföldi közokiratot végrehajtási záradékkal látja el az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg képviselet helye - szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.
A hazai közokiratnak az európai végrehajtható okiratra vonatkozó tanúsítvánnyal történő ellátásában eljáró hatóságok a közokiratot kiállító hatóság székhelye szerinti helyi bíróságok. ■
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Kopár Bernadett MOKK
Visszaugrás
