A felek közül a felperes állami vállalatból átalakulással létrejött részvénytársaság, az alperes e részvénytársaság részvényei többségével rendelkező részvénytársaság. A felperesi jogelőd egy ingatlan hányadát vagyonbevitel jogcímén a felperes tulajdonaként a földhivatalnál bejegyeztette. A felperes e tulajdoni hányadát értékesíteni kívánta ugyanakkor, amikor a felperes is el akarta idegeníteni ennek az ingatlannak őt megillető hányadát. A két eladó között vita volt, hogy a vételárból mennyi illeti meg őket.
Az alperes lebonyolította az adásvételt, majd a két eladó megegyezett egymással a vételár megosztásának mértékében és az alperes által a felperest megillető vételárrész kiegyenlítésének módozataiban.
Később a felperesi részvénytársaság közgyűlésén az alperes képviselőjének indítványára az alapszabályt - egyebek mellett - akként módosították, hogy társasági ingatlan elidegenítésének esetében, amennyiben az ügylet értéke X forintot meghalad, a döntés kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik. (A korábbi helyzet szerint ez a jogosultság az igazgatóságot illette meg). Egy kisebbségi részvényes keresete alapján a Választottbíróság utóbb ezt a határozatot annak alapján nyilvánította érvénytelennek, hogy a jelen per alperese mint többségi részvényes, jogait a Ptk. 5. §-ában foglalt tilalom megsértésével gyakorolta, amikor a kisebbségi részvényes és a társaság érdekeit nyilvánvalóan sértő megállapodást tartalmazó határozatot a közgyűléssel megszavaztatta.
Ilyen körülmények mellett a peres felek között a felperesi ingatlan alperes részéről történt értékesítésére vonatkozó megállapodás érvénytelenné vált.
A felperes perbeli állításai szerint az alperes a felperest megilletőnél kevesebb vételárrészt fizetett meg neki és különböző gesztiókkal őt megkárosította.
A fenti tárgyban felek között a bíróság előtt indított per azzal zárult, hogy a bíróság a felperes keresetlevelét választottbírósági hatáskör fennállására tekintettel - áttette a Választottbírósághoz. Itt a felperes kiterjesztette keresetét annak megállapítására, hogy az építményre eső és még hátralékos áfa az alperest terheli.
Az alperes ellenkérelmében a kereset teljes elutasítását kérte, tagadva a felperes valamennyi állítását.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
