A 21. század első évtizedében a társasági jog területén két meghatározó jelentőségű folyamatnak lehettünk szemtanúi. Az egyik a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében a menedzsment tevékenységének, szakértelmének, ellenőrzésének részletesebb szabályozásában jelentkezett, elsősorban a befektetői, kisebbségi részesedéssel rendelkező részvényesek, valamint a hitelezők érdekeinek védelme céljából. A másik látványos folyamat a kis- és középvállalkozások korlátolt felelősségű társasági formában történő működésének megkönnyítése és egyszerűsítése iránti törekvésekben fedezhető fel. A tanulmány célja a két tendencia okainak és a megvalósult, valamint folyamatban lévő jogalkotói törekvéseknek a bemutatása.
A 21. század elején az egész világot az Amerikai Egyesült Államokban jelentkező pénzügyi botrányok foglalkoztatták. A közvélemény és a befektetők nem kaptak valós képet pl. az Enron, Global Crossing, Tyco International, Adelphi Communications, Peregrine Systems, WorldCom cégek valós pénzügyi helyzetéről a társaságok menedzsmentjének és a könyvvizsgálatukat végző cégek tevékenységének eredményeként. Az erre adott válasz a Paul Sarbannes szenátor és Michael G. Oxley képviselő nevével fémjelzett Sarbannes-Oxley Act 2002. július 30-án történt elfogadása volt. A SOX az Amerikai Egyesült Államokban tőzsdén jegyzett nyilvánosan működő társaságokra (Securities Exchange Act of 1934) irányadó. A törvény harmadik és negyedik fejezete a vezérigazgató (chief executive officer) és a pénzügyi vezető, a (chief financial officer) felelősségét szabályozza a társaság pénzügyi beszámolójának valóságtartalmáért, a negyedik fejezete pedig a társaság pénzügyi helyzetéről való beszámolási kötelezettséget részletezi. A törvénynek megfelelő szabályozást Kanadában 2003. április 7-én vették át C-SOX-nak nevezve a szakirodalomban, de Japánban is kidolgozták a megfelelőjét, valamint Ausztráliában 2004-ben [Corporate Law Economic Reform Program (Audit Reform & Corporate Disclosure) Act 2004], Franciaországban 2003. július 17-én (Loi de securité financière) vették át és a magyar Gt. 26. § (2) bekezdésére is hatással volt.
2003. május 21-én kelt az Európai Unió Bizottsága által az Európai Parlament és a Tanács részére készített közlemény, az Európai Unióban a társasági jog modernizálására és a társaság irányításának fejlesztésére irányuló cselekvési terv (Modernisierung des Gesellschaftsrechts und Verbesserung der Corporate Governance in der Europäischen Union - Aktionplan). Az akcióterv figyelembe vette az Amerikai Egyesült Államokban elfogadott Sarbannes-Oxley törvényt és alapvetően két fő célt tűzött ki: a vállalkozások más tagállamokban való letelepedésének megkönnyítését, valamint elősegíteni a társaságok működésének biztonságát. Az akcióterv a részvényesi jogok erősítését és a hitelezők védelmét kívánta megvalósítani, elsősorban a tőzsdén jegyzett részvénytársaságok szabályainak reformjával. Szintén célként tűzték ki a részvényesi jogok gyakorlásának egyszerűsítését, a modern információtechnológia vívmányainak kihasználásával.
Az akcióterv az alábbi főbb feladatokat határozta meg:
- a nyilvánosan működő társaságok irányítási modelljének (Corporate Governance) szabályozása. (A Corporate Governance, vállalatirányítás terminológiának számos meghatározása ismert, ezekben közös, hogy a részvénytársaságok esetében az ügyvezetés, a képviselő szervek, a felügyelőbizottság és a részvényesek egymás közti kapcsolatának szabályozására irányul.) Célként került meghatározásra vállalatirányítási kódexek kidolgozása (Corporate Governance Code) tagállami szinten, és az alapján a "tartsd be vagy magyarázd" (comply or explain) elvnek alkalmazása. (A comply or explain elv azt jelenti, hogy az adott vállalatirányítási kódex hatálya alá tartozó társaság működése során vagy köteles megfelelni a kódexben foglaltaknak vagy köteles megmagyarázni azt, hogy miért tér el attól.) A végső cél természetesen az volna, hogy az Európai Unió valamennyi tagállamában ugyanazon elveknek megfelelő, adott esetben egységes vállalatirányítási kódex legyen hatályban.
- Szintén cél volt a részvényesek információhoz való jogának erősítése, valamint a nyilvánosság követelményének szélesítése. Alapvető cél volt, hogy a tőzsdén jegyzett részvénytársaságok részvényeseinek lehetősége legyen elektronikus úton hozzáférni a közgyűléssel kapcsolatos információkhoz.
- Célként került megfogalmazásra a társaságok ügyvezető szerveinek modernizálása, a vezető tisztségviselők díjazásának szabályozása és nyilvánosságra hozatala, az igazgatók egyetemleges felelősségének megállapítása a társasági pénzügyi beszámolóiban foglaltakért. Így pl. a részvényeseknek jogot biztosítani bíróság vagy más hatóság útján külső szakértő felkérésére a társaság üzleti könyveinek megvizsgálása céljából, az igazgatók felelősségének vizsgálata a társaság csődje, fizetésképtelensége esetén, továbbá az Európai Unió teljes területére a vezető tisztségviselői pozíció betöltésének tilalma meghatározott jogellenes eljárások esetére.
- Szintén felmerült a társaságok tőkeemelésének egyszerűsítése, továbbá a vállalkozási csoportok, piramisok (konszernek) jogának vizsgálata.
- Az akcióterv egyik legmesszebbre ható kezdeményezése egy szupranacionális, sui generis európai magántársaság (Societas Privata Europaea) szabályozásának kialakítása volt. Ezen túlmenően meg kell említenünk az európai szövetkezet és az európai egyesület szabályainak módosítására irányuló törekvéseket is.
A Bizottság 2004. október 15-én hozta létre az Európai Vállalatirányítási Fórumot (European Corporate Governance Forum, "ECGF"), amely szakértői testület azt vizsgálta, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében milyen jogharmonizációs aktusok szükségesek. Az ECGF évről-évre ülésezett és ajánlásokat fogalmazott meg, amelyek jelentősen befolyásolták a konkrét uniós jogi aktusok kibocsátását.
Jórészt az ECGF előkészítő tevékenységének eredményeként elfogadott uniós jogi aktusok köréből az alábbiakra térek ki részletesebben.
A Bizottság 2004. december 14-én fogadta el ajánlását a nyilvánosan működő részvénytársaságok igazgatóinak díjazásának szabályozására vonatkozóan (Commission Recommendation of 14 December 2004 fostering an appropriate regime for the renumeration of directors of listed companies). Az ajánlás elsősorban azt kívánja elérni, hogy az igazgatók (beleértve a felügyelőbizottság tagjait is a kétszintű irányítási rendszer esetén) díjazása nyilvánossá váljon. Ennek érdekében a főbb javaslatokat az alábbiakban foglalhatjuk össze: Valamennyi tőzsdén jegyzett részvénytársaság köteles a társaság javadalmazási politikáját nyilvánosságra hozni, amely az éves pénzügyi beszámoló részét kell, hogy képezze és a társaság honlapján is közzé kell tenni. A javadalmazásra vonatkozó határozatnak tartalmaznia kell az igazgatók díjazását a következő - és lehetőség szerint az azt követő évekre - vonatkozóan, valamint a korábbi pénzügyi év szerinti határozat tényleges végrehajtásának adatait. A határozatban szerepelnie kell a változó és a nem változó tételeknek is, és meg kell határozni a társaság részvényeire vonatkozó javadalmazásokat is (pl. részvény opciók). Ezen túlmenően be kell mutatni az igazgatók teljesítménye és javadalmazása közti összefüggéseket, az éves prémium feltételeit és a nem pénzbeli juttatásokat, szintén tartalmaznia kell a nyugdíj és korengedményes nyugdíjhoz kötődő juttatásokat is, valamint az igazgatókkal kötött szerződések fontosabb feltételeit fel kell tüntetni (jogviszony időtartama, felmondási idő, felmondás esetére járó juttatás stb.). A javadalmazási politikát a közgyűlés elé kell terjeszteni, és azt csak az összes szavazat legalább 25%-át képviselő részvényesek jelenléte esetében lehet elfogadni. A díjazásról szóló előterjesztést a részvényesekkel közölni szükséges, az arról szóló határozatot szintén megismerhetővé kell tenni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
