Ez a cikk egy hosszabb tanulmány rövidített változata, mely a jogiforum.hu oldalon jelenik meg a közeljövőben, továbbá egy tervezett online előadás-sorozat törzsanyaga. Elsősorban azoknak a hatósági jogalkalmazóknak lesz segítség, akik frissen kezdik a munkát, de persze azoknak is tartalmaz majd érdekes részinformációkat, akik már évek óta nagy rutinnal végzik feladatukat. A tudás elsősorban jegyzőfókuszú, hiszen nekik van a legtöbb és legáltalánosabb teendőjük az állatvédelmi jog területén, de a későbbiekben a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület keretein belül tervezzük a többi állatvédelmi hatóságra is rászabni az anyagot, ezzel kapcsolatban jelenleg folynak a tárgyalások segítőkész hatósági állatorvosokkal. A jogkérdések alapvetően egyik szervnél sem mutatnak nagy eltérést, a szakkérdésekben, illetve a hatóságok által ellenőrzéssel lefedett állatok körében nagyobb eltérés tapasztalható.
A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (továbbiakban: kijelölő kormányrendelet) 5. § (1) bekezdése jelöli ki azt a hat közigazgatási szervet, illetve személyt, amelyek/aki ma Magyarországon I. fokú állatvédelmi hatóságként eljárhat.
2020 elején volt egy rövid három hónapos szakasz, amikor a kijelölő kormányrendeletből "eltűnt" a jegyző, a pontos körülményeket nem tudjuk, de hogy egy más típusú módosítás közben kvázi "véletlenül" tűnt el, az abból is következik, hogy nagyon gyorsan korrigálta a jogalkotó a hibáját.
Elszakadva tehát a tavalyi három hónapos "szünettől", le kell szögezni, hogy - a cikk megjelenése idején megvizsgálva a hatályos jogszabályt - bizonyos, hogy a jegyzőnek van I. fokú állatvédelmi hatósági jogköre (szemben azzal, ahogyan sok jegyző az országban gondolja, és nem jár el állatvédelmi ügyekben). A tanulság elsősorban az, hogy mindig a hatályos szabályokat kell nézni és alkalmazni.
Az állatvédelmi ügyek eljárásjogi hátterét az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) adja. Az Ákr. 15. § és 16. §-ai értelmezése alapján állatvédelmi ügyben elsősorban az az állatvédelmi hatóság illetékes, melynek területén az állattartás (és az azzal kapcsolatos jogsértés) zajlik.
A kijelölő kormányrendelet a hat darab I. fokú állatvédelmi hatóság között "felszabdalja" az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényt (továbbiakban: állatvédelmi törvény) és paragrafus-szinten hozzárendeli a hatóságokhoz a feladatokat.
Többfajta táblázatot tartalmaz az a tanulmány, melyet az érdeklődők rövidesen a jogiforum.hu oldalon olvashatnak, megnézhetjük benne a szervekhez rendelt feladatokat és a feladatokhoz rendelt szerveket is, majd a feladatok konkrét kibontását is, mikor mire van szükségünk.
Paragfarusok nélkül, lássuk a települési jegyző állatvédelmi feladatait összegezve:
- szankciókiszabás körében: állatvédelmi bírságot és helyszíni bírságot szabhat ki [de csak akkor, ha nem ütközik a 8/2017. (IV. 18.) AB döntésben fejtegetett ún. kettős értékelés tilalmába!];
- intézkedés körében [mely nem esik a 8/2017. (IV. 18.) AB döntés szerinti ún. kettős értékelés tilalmába, azaz büntetőeljárással párhuzamosan is alkalmazható!]: kedvtelésből tartott állatoknál és haszonállatoknál állattartástól eltiltás, csak haszonállatok esetében rendszeres jelentéstételi kötelezettség előírása, illetve tartási gyakorlattal rendelkező gondozó megbízására kötelezés;
- intézkedés körében: meghatározott feltételek fennállása esetén jogosult és köteles a szenvedő állat életének szakszerű kioltásáról gondoskodni;
- elkobzás mint végleges (tulajdonjogot megváltoztató) szankció: nincs azonnali elkobzási lehetőség, előbb átmeneti kiemelésről kell gondoskodni azzal, hogy a hiányosságok pótlására határidőhöz tűzött kötelezettségeket ír elő, a kiemelés alatti tartásról pedig letétbe helyezett összegből gondoskodik, ha a kiemelés ideje alatt a hiányosságokat nem szünteti meg az állattartó, akkor lehetőség van legális úton a kobzásra;
- intézkedés körében meghatározott építési cselekményre kötelezés (elsősorban szökés megakadályozása érdekében, pl.: kerítésépítésre-kerítésmegerősítésre kötelezés);
- a felelős állattartás és a jó gazda gondossága fogalmának tartalmi kitöltése körében számonkérhető tevékenységek általános jellegű felsorolásával kapcsolatos számonkérés, melyekkel kapcsolatban vagy szankciót vagy intézkedést alkalmazhat.
Megkerülhetetlen, hogy pár szót ejtsünk a 8/2017. (IV. 18.) AB döntésről. "Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 43. § (1) és (4) bekezdésének alkalmazása során az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből és XXVIII. cikk (6) bekezdéséből, a jogbiztonság elvéből,
- 13/14 -
valamint a kétszeres eljárás alá vonás és büntetés tilalmából eredő alkotmányos követelmény, hogyha állatkínzás vétsége vagy bűntette miatt büntetőjogi felelősség megállapításának van helye, vagy a büntetőjogi felelősség kérdésében már jogerős marasztaló döntés született, akkor ugyanazon tényállás alapján indult állatvédelmi hatósági eljárásban, ugyanazon jogellenes cselekmény miatt állatvédelmi bírság kiszabására ugyanazon személlyel szemben nem kerülhet sor."
Az AB határozat szerint egyértelműen szankció az állatvédelmi bírság, azt párhuzamosan nem alkalmazhatjuk büntetőjogi szankcióval.
Az AB döntés szerint: intézkedés az állattartástól eltiltás vagy az állatvédelmi oktatásra kötelezés, az tehát alkalmazható párhuzamosan a büntetőeljárásban kiszabott szankció mellett is.
A később fejtegetett, ún. ultima ratio elv elporladása kapcsán meg kell állapítani, hogy elsőre kicsit megdöbbentő lehet arról hallani, hogy egy jegyzői intézkedésnek (főleg, ha a maximális 8 évre alkalmazzák) mennyivel nagyobb speciális és generális prevenciós hatása lehet, mint egy pár százezer forintos pénzbüntetésnek, melyet a bíróság szabott ki; hiszen például annak, aki addig konkrétan állattartásból élt, a jegyzői intézkedés alapvetően rendezi át az életvitelét, a mindennapjait (az elkövetkezendő 8 évre), illetve kisebb település életében a társadalmi üzenete is jóval komolyabb mint a pénzbüntetésé.
Most, hogy tudjuk, hogy kik (hat hatóság), mit [felszabdalt állatvédelmi törvény és értelemszerűen a végrehajtására alkotott egyéb jogszabályok, pl.: a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rend.] csinálnak, térjünk rá a hogyanra.
Az állatvédelmi hatósági eljárás eljárásjogi hátterét nem meglepő módon az Ákr. adja, illetve a végrehajtási eljárásban a Vht.
Érdekes szakmai kérdés a NAV vonatkozó állásfoglalása, mely szerint csak állatvédelmi bírság behajtására van hatáskörük és - főként - szakértelmük, a meghatározott cselekmény végrehajtására (például kerítés megerősítése, állattartástól eltiltás önkéntes teljesítés hiányában történő kivitelezése stb.) nincsen, azt továbbra is a végrehajtást elrendelő foganatosítja. Vagyis ilyen döntések meghozatalakor célszerű azt is megfontolni, hogy jegyzőként képesek vagyunk-e végrehajtani az alapdöntést, hiszen meghatározott cselekmény végrehajtása esetén a végrehajtást elrendelő és a végrehajtást foganatosító személye ugyanaz lesz.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
