Megrendelés
Jegyző és Közigazgatás

Fizessen elő a Jegyző és Közigazgatásra!

Előfizetés

Dr. Nagy Csilla: A figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazása az állatvédelem területén (Jegyző, 2024/4., 37-42. o.)

2024 tavaszán állatvédelmi képzéssorozat indult jogalkalmazóknak a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány szervezésében. A képzés oktatási anyaga folyamatosan kerül feltöltésre az Alapítvány oldalára. A projekt 2023 őszén indult, ekkor kezdtem összeállítani az Alapítvány megbízásából a jegyzői állatvédelmi eljárásra vonatkozó tudnivalókat. Ezen szakmai anyag része a jegyző által állatvédelmi hatáskörben kiszabható szankciók rendszere, amely rendszerben a figyelmeztetés a legenyhébb súlyú közigazgatási szankció. Jelen kutatás tárgya a figyelmeztetés mint állatvédelmi eljárásban kiszabható közigazgatási szankció.

I. A figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazása az állatvédelem területén

Figyelmeztetés közigazgatási szankcióval "a hatóság rosszallását fejezi ki az általa megállapított közigazgatási szabályszegés elkövetése miatt".[1]

Figyelmeztetés szankciót alkalmazhat a hatóság, ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet közigazgatási bírság kiszabását írja elő, és

1. ha a közigazgatási szabályszegés elkövetése miatt más szankció nem alkalmazható,

2. ha a közigazgatási szabályszegés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és a figyelmeztetéstől kellő visszatartó hatás várható.

3. ha az ügyfél számára kötelezettséget állapít meg, és a kötelezettséget megállapító döntésben más szankciót nem alkalmaz.[2]

A hatóság a figyelmeztetés szankciót kiszabó határozatban újabb szankció kilátásba helyezésével felszólítja az ügyfelet, hogy a jövőben tartózkodjon a közigazgatási szabályszegés elkövetésétől.[3]

A Szankciótörvény 9. § (3) bekezdése alapján "a hatóság a figyelmeztetés szankció alkalmazása feltételeinek teljesülése esetén is közigazgatási bírság szankciót alkalmaz, ha

a) a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet, vagy annak következményeképpen környezetkárosodás, környezetszennyezés vagy környezetveszélyeztetés következett be,

b) kiskorú személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor,

c) a jogsértésre - kora, anyagi és szociális helyzete, fogyatékossága, egészségi állapota, megváltozott munkaképessége, cselekvőképességének korlátozása miatt - különösen kiszolgáltatott személlyel szemben került sor, vagy

d) törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet meghatározott ügyek vonatkozásában a figyelmeztetés alkalmazásának kizárásáról rendelkezik."

A Veszprémi Törvényszék 6.K.701. 409/2023/5. számú ügyben meghozott ítéletében a Szankciótörvény 9. § (3) bekezdésre hivatkozással utasította el a felperes keresetét. A tényállás szerint a Kincsesbányai Közös Önkormányzat jegyzőjéhez 2023. szeptember 27-én lakossági bejelentés érkezett, mely szerint a bejelentőt az úton egy közepes méretű, fekete színű, rövid szőrű kutya megharapta. A bejelentő előadta, hogy a kutya a gépkocsibejárón át szaladt ki az útra és nem eresztette a bokáját, amíg egy férfi ki nem jött a házból, és vissza nem hívta. A bejelentő sérülését traumatológián látták el. A hatóság előtt felperes elismerte, hogy az ügyben szereplő kutya az ő tulajdona, és azt is, hogy a fiával és a férjével a tárgybeli napon az ingatlanban tartózkodtak. A kutya kiszökésének körülményeiről nem tudott nyilatkozni, de előadta, hogy az esetet követően az állatorvos a kutyát megvizsgálta, az erről készült jegyzőkönyvet bemutatta. Felperes a meghallgatásán nem vitatta a kutyaharapás tényét, a sérelmet szenvedett személyét és hogy a kutyája kiszökött az ingatlanból.

A hatóság az ISZ/852-4/2023. számú határozatával felperes állattartót 2 250 000 Ft állatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte.

Felperes a döntés ellen keresetet nyújtott be, és többek között azt kifogásolta, hogy alperes nem indokolta meg a határozatában, hogy a bírság kiszabására miért került sor, és miért nem volt alkalmazható a figyelmeztetés közigazgatási szankció.

A Veszprémi Törvényszék a keresetet a Szankciótörvény 9. § (3) bekezdésre hivatkozással elutasította.

A figyelmeztetés szankció az állatvédelem területén gyakran alkalmazott, a hatóság és a lakosság által is kívánt szankciónem, továbbá a szakirodalom is megerősíti alkalmazásának lehetőségét az állatvédelem területén.[4]

Jelen tanulmányban látni fogjuk, hogy a bíróság is alkalmazható szankcióként tekint rá állatvédelmi ügyekben.

Figyelemmel arra, hogy az állatvédelmi jogszabályok megsértése jellemzően mulasztással következik be - ahol tevőlegesen sérti az állattartó az állat érdekeit, ott felmerül az állatkínzás tényállása is -, önmagában a figyelmeztetés szankció ritkán kerül határozatba. A legtöbb esetben valamilyen kötelezés mellett alkalmazza a hatóság.

A hatóság döntése ellen kizárólag bírósághoz lehet jogorvoslattal fordulni, így a hatósági döntéseket elbíráló bírósági gya-

- 37/38 -

korlat formálja a hatósági jogalkalmazást is. A Szankciótörvény hatálybalépése előtt már más területeken alkalmazták a hatóságok, így az állatvédelmi ügyekben iránytűként működhettek az ezen döntéseket elbíráló bírósági döntések.

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése a Kfv.V.37.765/2023/2. számú ügyben például építési jog területén döntött figyelmeztetés szankció kiszabásával kapcsolatosan. A tényállás szerint a Baranya Vármegyei Kormányhivatal - későbbi alperes - hatósági ellenőrzés alkalmával egy építkezés kapcsán távoli eléréssel megállapította az elektronikus építési napló (a továbbiakban: e-napló) alapján, hogy a felelős műszaki vezetői szerepkört nem osztották ki, illetve azt, hogy az e-alnaplónak bizonyos hiányosságai vannak.

Miután az erről készített feljegyzésre a felperes nem nyilatkozott, az alperes helyszíni ellenőrzést végzett és az annak során felvett jegyzőkönyvet a felperes tárhelyére feltöltötte, rögzítve a már hivatkozott hiányosságokat. Ezt követően végzéssel szólította fel a felperest a felelős műszaki vezető jogviszonyát igazoló szerződés e-alnaplóba való feltöltésére. A felperes ezt követően felelős műszaki vezetői szerepkört osztott ki, azonban a jogviszonyát, a szerződését nem igazolta. Az alperesi ellenőrzés egy feljegyzéssel zárult (a továbbiakban: lezáró feljegyzés), és a felperessel szemben hivatalból építésfelügyeleti eljárás indult. Erről az alperes átiratban értesítette a felperest, megküldve a lezáró feljegyzés másolatát, amelyre a felperes nem reagált.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 52. § (1) bekezdés szerint "az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság az építési folyamat résztvevőivel szemben [...] a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény rendelkezései figyelembevételével a következő jogkövetkezményeket alkalmazza:

a) figyelmeztetés,

b) hatósági kötelezés a szabálytalanság megszüntetésére,

c) a tevékenység megkezdésének, folytatásának megtiltása vagy leállítása,

d) bírság megállapítása,

e) intézkedésként a névjegyzéket vezető kamaránál eljárás kezdeményezése."

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére