Egy sportvállalkozás számára - akár egy magasabb szint elérése a cél, akár egy nehezebb gazdasági helyzetben való talpon maradás - a külső finanszírozás igénybevétele indokolt lehet. A klubok rendelkezésére álló vagyoni javak köréből kiemelkedik a sportolók játékjoga, így célszerűnek tartom megvizsgálni, hogy ezek felhasználhatók-e a hitelezőnek nyújtandó biztosíték keretében. Kérdés, hogy a hatályos zálogjogi szabályozás mellett milyen rendelkezések figyelembevétele szükséges ennek eldöntéséhez. A tanulmány választ igyekszik keresni arra is, hogy a biztosítékként felajánlott játékjog elegendő védelmet nyújt-e a hitelező számára a sportvállalkozás fizetésképtelensége esetén, részét képezi-e a csődvagyonnak a fizetésképtelenségi eljárások során.
Either the achievement of a higher level or the survival in a difficult economic situation, it might be reasonable for a sports enterprise to find external funding. The player's right to play stands out from all the assets of the clubs, therefore the author examines if it can be used as a security for the creditor. The question is what regulations of the lien should be observed to make a decision? The study tries to answer if the player's right offered as a security is enough protection for the creditor in case of insolvency, and if it is a part of the insolvency assets in the insolvency proceedings.
Ob das Erreichen eines höheren Niveaus oder das Überleben in einer schwierigen wirtschaftlichen Situation, für ein Sportunternehmen kann es sinnvoll sein, Drittmittel zu finden. Das Spielrecht des Spielers hebt sich von allen Vermögenswerten der Vereine ab, daher analysiert der Autor, ob es als Sicherheit für den Gläubiger verwendet werden kann. Die Frage ist, welche Regelungen des Pfandrechts bei der Entscheidung zu beachten sind. Die Studie versucht zu beantworten, ob das als Sicherheit angebotene Spielerrecht dem Gläubiger im Insolvenzfall ausreichend Schutz bietet und ob es im Insolvenzverfahren Bestandteil der Insolvenzmasse ist.
222 millió euró. A rekordot jelentő átigazolási díj, amellyel Neymar az őt az FC Barcelonától kivásároló Paris Saint-Germain csapatához igazolt három évvel ezelőtt. Ezt a csillagászati összeget azóta ugyan nem sikerült túlszárnyalni, de nem is az első eset, hogy kiemelkedő transzferdíj ellenében kerüljön sor egy profi játékos csapatváltására. A tendencia már közel három évtizeddel ezelőtt kezdődött, azóta az átigazolási díjak és az átigazolások számában is emelkedés figyelhető meg.[1] A sport gazdasággal való összefonódása nem új keletű, már a második világháborút követően megindult,[2] azonban az üzletiesedés és a professzionalizálódás felé haladást az Európai Bíróság Bosman-ítélete[3] kapcsolta nagyobb sebességre. Az Európai Unió emellett is sok esetben erősítette az élsport globalizálódását, kiváltképpen olyan professzionális piacképes sportágakban, mint a labdarúgás.[4] Annak ellenére, hogy ez az a sportág, amely európai szinten leginkább közelít az üzleti alapú működéshez,[5] a magyar labdarúgóklubok kizárólag üzleti alapú működése nehezen megvalósítható. A labdarúgás tekinthető az egyik legnépszerűbb sportnak hazánkban is, de a sportszervezetek bevételeinek összetétele jelentősen eltér a nyugati országok klubjainak bevételétől. A csekély nézői részvétel miatt a jegyeladásból származó jövedelem elhanyagolható a legjelentősebb európai versenytársakéhoz viszonyítva, hasonlóan a merchandising piachoz. Számottevő fogyasztó hiányában a szponzorok számára sem vonzó az ilyen klubokba való befektetés.[6] Ráadásul a hazai klubok a közvetítési jogok értékesítéséből sem tudnak olyan jelentős összeghez jutni. Annak érdekében, hogy ezeken a területeken magasabb bevételt realizálhassanak, minél jobb ered-
- 43/44 -
mények elérése lenne szükséges a nemzetközi versenysorozatokban. Ennek általában előfeltétele, hogy a játékosállomány képzett játékosokból tevődjön össze. A sportszakmai sikerek kulcsát jelentő minőségi játékosok megvásárlását ugyanakkor valamilyen módon finanszírozni kell.
A bevételi források növelésére kézenfekvő megoldást jelentenek a vállalatfinanszírozás hagyományos eszközei. A tőzsdére való bevezetés mellett a banki hitelekhez folyamodás jelentette azt a mérföldkövet, amely a professzionális labdarúgóklubok pénzügyi lehetőségeinek kibővítéséhez vezetett.[7] Ugyanakkor a hitelezők az általuk az átigazolási díjakhoz nyújtott pénzeszközök biztosítására törekszenek.[8] A sportvállalatok számos olyan értékteremtő tényezővel rendelkeznek, amelyek átruházhatósága ugyan kizárt, viszont alkalmasak a biztosítékként való felhasználásra.[9] Példaként szolgálhatnak erre a versenysorozatban való indulási jog, licenc, a klubhoz kapcsolódó márkaértékek és a leigazolt sportolókhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok is.[10] Ebbe a körbe sorolhatók a sportlétesítményekhez fűződő jogosultságok is, azonban már korábban is jellemző volt, hogy a stadionok tulajdonjoga az államot illette meg,[11] az utóbbi években jellemző építkezési hullám is inkább a nemzeti vagyon gyarapodását eredményezte.[12] Így ezek a sportvállalkozások által fedezetként szolgáló értékként értelemszerűen nem használhatók fel. Ellenben adott egy lehetőség, amely minden labdarúgóklub számára rendelkezésre áll, mégpedig a labdarúgók játékjogának ilyen módon való hasznosítása.[13] Bár nem állapítható meg pontosan a játékjogoknak a sportvállalkozás többi vagyoni jogához viszonyított aránya, de feltételezhetően 90% körül van.[14] A játékjogok ilyen mértékű súlya a vagyoni jogok között is amellett szól, hogy ezeket célszerű biztosítékként felhasználni. Erre tekintettel szükségesnek tartom megvizsgálni, hogy az aktuális szabályozási környezetben milyen feltételek mellett van erre lehetőség, különös tekintettel a magyar jogszabályi keretekre.
Ahhoz, hogy a labdarúgók játékjoga megfeleljen a biztosítékként való felhasználhatóság feltételeinek, először azt kell vizsgálat tárgyává tenni, hogy eleget tesznek-e a fedezetekkel szemben támasztott általános jogszabályi előírásoknak. A Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseiből következően a zálogjog tárgya bármilyen vagyontárgy lehet [Ptk. 5:101. § (1) bekezdés], így az alapítható jogon vagy akár jogösszességen is.[15] A régi Ptk.-val [1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 252. § (1) bekezdés] ellentétben a hatályos kódex nem ír elő átruházhatóságra és forgalomképességre vonatkozó követelményt az elzálogosítandó jogokra vonatkozóan, ez a kitétel explicit hiányzik a törvény szövegéből. A szabályozás annak eldöntését, hogy a felajánlott vagyoni értékű jog alkalmas-e hitelbiztosítéki célra, a felekre, mindenekelőtt a zálogjogosultra bízza.[16] Az, hogy a játékjog megfelel-e ezeknek a követelményeknek, nem teljesen egyértelmű.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
