Megrendelés
Családi Jog

Fizessen elő a Családi Jogra!

Előfizetés

Dr. Kőrös András: "Fontolva haladás" - az új Ptk. Családjogi Könyve 7. Rész: A szülői felügyelet III. fejezet (CSJ, 2006/4., 1-9. o.)

Folyóiratunk folyamatosan közli az új Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvének a Kodifikációs Szerkesztőbizottság által elfogadott és a bizottság észrevételei alapján átdolgozott szakértői javaslatát. Ebben a számunkban a szülői felügyelet Cím közlését folytatjuk a szülői felügyelet gyakorlására vonatkozó fejezet rendelkezéseinek közreadásával. Lapunk hasábjain várjuk Olvasóink kritikai észrevételeit, jobbító gondolatait mind a mostani, mind a korábbi megjelent részekkel kapcsolatban.

A szülői felügyelet gyakorlása

A szülői felügyelet gyakorlásának módja, mikéntje kívül esik a jog hatókörén, a szülői "mesterség" lényege, a gyermek érett és gondolkodó felnőtté formálásának folyamata nem ragadható meg a jog statikus eszközeivel. A jog mindebből a döntési jogköröket képes a szabályozás körébe vonni, és a gyermek mindenek felett álló érdekét néhány garanciális szabállyal körülbástyázni.

A szülői felügyelet gyakorlása során a döntés joga mindenek előtt a szülők együttes joga és felelőssége. Ez vonatkozik az együttélő szülőkre (éspedig akkor is, ha nyilvánvaló, hogy a mindennapokban a felügyelet gyakorlása ténylegesen megoszlik közöttük), de - a szülők megállapodása esetén - a különélő szülőkre is. Az alaphelyzet az, hogy a szülőknek a szülői felügyelet közös gyakorlására vonatkozó szándékát kell vélelmezni, hacsak legalább hallgatólagos megállapodásuk nem bizonyított [3:168. § (1) bekezdés második mondata]. A gyermek elhelyezési perekben ugyanis a kialakult helyzet jogosságának vagy jogellenességének fontos mércéje, hogy melyik szülő volt az, aki a különválást követően egyoldalú magatartásával kivonta a gyermeket a közös szülői felügyelet alól1. A Fehér Lap2 22. Alapelve szerint "a házasság megszűnése vagy érvénytelensége, a szülők különválása vagy az együttélés megszűnése önmagában nem eredményezi a szülői felügyeleti jogok gyakorlásának megszűnését", amely a 20. Alapelv értelmében "a szülői felügyelettel rendelkező szülők egyenlő joga". A szülői felügyeleti jog közös gyakorlásától eltérés: 1) a szülők megállapodásával, ennek hiányában 2) a bíróság döntésével lehetséges.

A szülők megállapodása a szülői felügyelet gyakorlásáról

3:167. § [A szülői felügyelet közös gyakorlása]

(1) A szülői felügyeletet a szülők közösen gyakorolják, megállapodásuk esetén akkor is, ha már nem élnek együtt.

(2) A különélő szülőknek a közös szülői felügyelet gyakorlása során biztosítaniuk kell gyermekük kiegyensúlyozott életvitelét.

(3) Azonnali intézkedést igénylő esetben a szülő a gyermek érdekében - a másik szülő haladéktalan értesítése mellett - közös szülői felügyelet esetén is önállóan dönthet.

1-3. Az (1) bekezdés főszabályként tartalmazza a szülői felügyeleti jog közös gyakorlását. Ez a főszabály a különélő szülők esetén is érvényesül, ami azt jelenti, hogy a szülői felügyelet "magánügy" marad, a szülők a felügyeleti jogaik gyakorlását olyan módon rendezik, olyan rendszert és életvitelt alakítanak ki a gyermekük számára, amilyet jónak látnak, abba az állam nem szól bele, a lényeg csupán az, hogy ebben - kifejezetten vagy hallgatólag - mindketten egyetértsenek. A közös szülői felügyelet tehát ezentúl nem igényli a gyermek elhelyezését egyik vagy a másik szülőnél, ha azt a szülők nem igénylik, a Javaslat nem tiltja az ún. váltott elhelyezést sem [a 3:168. § (2) bekezdés esetén a bíróság is jóváhagyhat ilyen egyezséget]. Ennek a joggyakorlásnak azonban - a gyermek érdekében - két korlátja van: 1) a különélő szülőknek a közös szülői felügyelet gyakorlása során is biztosítaniuk kell gyermekük kiegyensúlyozott életvitelét (például a gyermek váltott elhelyezése nem alkalmazható, ha túlságosan távol élnek egymástól, vagy az a gyermek számára zaklatott életvitelt jelentene), és ha ezt a bíróság nem látja megvalósíthatónak akkor megtagadhatja az egyezség jóváhagyását, 2) a közös szülői felügyelet ellenére, azonnali intézkedést igénylő esetben az egyik szülő a gyermek érdekében azonnal is dönthet (például sürgős egészségügyi beavatkozásról), kötelessége azonban a másik szülőt haladéktalanul értesíteni3.

3:168. § [A különélő szülők megállapodása a felügyeletről]

(1) A különélő szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megoszthatják és megállapodhatnak abban is, hogy a szülői felügyeletet teljes körűen csak az egyikük gyakorolja. A szülők erre irányuló megállapodására utal, ha a gyermek hosszabb ideje háborítatlanul egyikük háztartásában nevelkedik.

(2) A házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők közös kérelmére a bíróság - a gyermek érdekét mérlegelve - a szülők közös szülői felügyeletre vagy a szülői felügyelet (1) bekezdés szerinti rendezésére vonatkozó egyezségét jóváhagyja, vagy arról ítélettel határoz.

1. A különélő szülők közti megállapodásnak a felügyeleti jogok közös gyakorlásán túlmenően kétféle tartalma lehet: a szülők megoszthatják egymás között a szülői felügyeleti jogokat és kötelezettségeket (természetesen nemcsak a törvény szerinti bontásban és kategóriák szerint, hanem egyes feladatokat is egymás között), vagy megállapodhatnak abban, hogy azokat teljes körűen csak az egyikük gyakorolja. A teljes körű joggyakorlás azt jelenti, hogy a szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben - főszabály szerint - továbbra is közösen döntenek (3:177. §), e kérdéseken kívül azonban a felügyeleti jogok és kötelezettségek csak az egyiküket illetik, illetve terhelik. A szülői felügyeleti jogok "teljes körű gyakorlása" (egyes jogokat kizárólagosan, másokat a másik szülővel közösen gyakorol az erre feljogosított szülő) lép a "gyermek elhelyezése" fogalom helyébe. A Fehér Lap 20. Alapelvének 2. pontja ezt ekként fogalmazza meg: "A gyermek mindenek felett álló érdekében a szülői felügyeleti jogokat az egyik szülő egyedül is gyakorolhatja vagy azok gyakorlása a szülők között megosztható az illetékes hatóság döntése vagy a szülők megállapodása alapján".

A bírói gyakorlat által kialakított, fontos elvi tételt emel a törvénybe az (1) bekezdés második mondata, amikor a szülők ráutaló magatartását a szülői felügyelet gyakorlása körében is a szerződés hatályával ruházza fel. A Legfelsőbb Bíróság 212. Elvi Határozatának megfogalmazásában: "nem a gyermekelhelyezésre, hanem az elhelyezés megváltoztatására vonatkozó jogszabály alapján kell elbírálni a jogvitát, ha a különélő szülők közül a gyermek huzamosabb ideje, mindkettőjük egyetértésével egyikük háztartásában nevelkedik" (Hiv. Gyűjt. 2000/1. sz.).

2. A (2) bekezdés arra utal, hogy a bíróság a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülőknek a közös szülői felügyeletre vagy a szülői felügyelet megosztására vonatkozó egyezségét - a gyermek érdekét mérlegelve - jóváhagyhatja, de arra is lehetőség van, hogy a felek közös kérelmére ebben a kérdésben ítélettel határozzon (a Csjt. 18. §-a az 1986. évi IV. törvénnyel történt módosítása előtt a házassági bontóper járulékos kérdéseit illetően tartalmazta ezt az utóbbi lehetőséget is). Az egyezség jóváhagyásának - a jelenlegi jogszabállyal és bírói gyakorlattal4 szemben - nem feltétele, hogy valamelyik szülő "teljes körű felügyeletet" kapjon (a gyermek "nála legyen elhelyezve".

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére