A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény számos munkavállalói támogatást határoz meg "egyéb juttatások" címszó alatt. A legjelentősebb ezek közül a jubileumi jutalom, valamint a cafetéria-juttatás. Ezek mellett a kormánytisztviselő részére további visszatérítendő, illetőleg vissza nem térítendő szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatás biztosítható, amire a törvény felsorolásszerűen példát is ad. Ezek összességében a béren kívüli juttatások.
A fentieken túl arról is rendelkezik a törvény, hogy a kormánytisztviselőt megillető cafetéria-juttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél (jelenleg 193 250 forintnál), s hogy a cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.
A Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény 57. § (4) bekezdése értelmében a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, illetőleg cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterheket is magában foglaló együttes összege a 2016. évben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot.
Az egyéb juttatások közül a Széchenyi Pihenő Kártya (a továbbiakban: SZÉP Kártya) volt a legnépszerűbb a felhasználók között az utóbbi öt évben, hiszen - Kovács Zoltán kormányszóvivő tájékoztatása szerint - az elmúlt években 48 000 munkaadó és 2 000 000 felhasználó vette igénybe a program nyújtotta szolgáltatásokat, emellett 58 000 elfogadóhely jött létre, melynek révén több, mint 600 000 fő (ezen belül 300 000 gyermek) szociális üdültetését tette lehetővé a program. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a SZÉP Kártya az elmúlt években 350 milliárd forintnál is nagyobb mértékben járult hozzá a hazai turizmus növeléséhez.
Most azonban az Európai Bíróság ítéletének tükrében úgy tűnik, az elkövetkező években megváltozhat a cafetéria-juttatás jelenlegi rendszere. Az alábbiakban azt mutatom be, hogyan jutottunk el a jelenlegi támogatási formáig.
A nyolc évvel ezelőtt "berobbanó" gazdasági válság a belföldi turisztikai-vendéglátóipari piacot is maga alá gyűrte, így szükségessé vált a központi beavatkozás. 2010 végétől már olyan információk kerültek napvilágra, melyek szerint a Kormány a cafetéria-rendszer átalakítására készül. A tényleges bejelentésre 2011 tavaszán került sor Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának jóvoltából. A bejelentés során az államtitkár deklarálta, hogy a SZÉP Kártya 2012. január 1-jétől kerül bevezetésre, s ezzel párhuzamosan - az addigi legnépszerűbb béren kívüli juttatási forma - az Üdülési Csekk 2012. december 31-ig kivezetésre kerül. Mindenki számára egyértelmű lett, hogy az új koncepció teljes egészében felváltja a korábbi papíralapú formát, sőt az elektronikus utalványkártya esetében nemcsak a munkavállalóknak, hanem az elfogadóhelyeknek is kevesebb költségük lesz, hiszen a korábbi 6%-os jutalék helyett mindössze 1,5%-kal kell kalkulálniuk.
A Kormány 2011 tavaszán öntötte jogi formába az elképzeléseit, hiszen megjelent a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV. 12.) Kormányrendelet. Ekkor már kialakították a három lehetséges alszámlát - szálláshely, meleg étel, rekreáció -, illetve bevezették a társkártyák lehetőségét, amelynek keretein belül a kártyatulajdonosok családtagjai számára 1500 forintos felár ellenében lehetségessé vált újabb SZÉP Kártyák igénylése.
Ennek megfelelően Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2011 szeptemberében bejelentette, hogy véglegesítették a SZÉP Kártya három lehetséges alszámláját, a munkavállalóknak szánt éves keretet pedig 450 000 forintra emelték, amelyből 225 000 forint szálláshelyekre, 150 000 forint meleg étkezésre, 75 000 forint pedig rekreációs szolgáltatásokra használható fel.
Négy hónap múltán a Kormányrendelet 13. §-át módosították [157/2011. (VIII. 11.) Kormányrendelet], mellyel rögzítették, hogy ki jogosult a kártya kibocsátására. A jogszabály értelmében a kártya kibocsátására olyan szolgáltató jogosult, aki együttesen megfelel azon feltételeknek, miszerint
- ügyfelek számára nyitva álló helyiséget tart fenn minden 35 000 főnél több lakosú magyarországi településen;
- az utolsó lezárt üzleti évben legalább 100 000 darab saját kibocsátású bankkártyával rendelkezik;
- legalább két év tapasztalata van a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások igénybevételére szolgáló elektronikus utalványkártyák kibocsátásában, és az általa kibocsátott ilyen utalványkártyák száma meghaladta a 25 000 darabot a legutolsó lezárt üzleti év adatai alapján.
A fentiek alapján csak néhány szolgáltató gondolkodhatott el komolyan a kártya ki-
- 30/31 -
bocsátásán. A SZÉP Kártya kibocsátására elsőként a közel 30%-ban magyar tulajdonú OTP Bank Nyrt. vállalkozott, majd 2011 szeptemberétől a belga KBC Bank leányvállalata, a K&H Bank Zrt., harmadikként pedig a - 2014 júliusa óta a Magyar Állam 100%-os tulajdonában lévő - Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt. (MKB).
A bevezetés ösztönzéseképpen az Erzsébet-utalvány és SZÉP Kártya adóterhét kedvezően, 30,94%-os kulccsal állapították meg, míg a többi béren kívüli juttatásét 51%-ra emelték. Ennek következtében a munkabérrel azonos adózási sávba kerültek az addig egyeduralkodó három francia hátterű cég (az Issy-les-Moulineaux központú Sodexo, a Le Cheque Déjeuner és az Edenred Magyarország Kft.) utalványai.
2012-től tehát meleg étkezésre a SZÉP Kártya vendéglátás alszámláját, a hideg- és meleg étel vásárlására pedig az Erzsébet-utalványt lehet használni. A Magyar Állam egyedül a Nemzeti Üdülési Szolgálat utalványait engedélyezte a piacon.
Mivel az étkezésre szolgáló utalványok a legnépszerűbbek a munkavállalók között, a korábban piacot uraló francia cégek óriásit buktak a cafetéria-reform következtében. Ebből következően a Cheque Déjeuner utalványait 2013. május 31-ig lehetett beváltani hazánkban, mivel a francia tulajdonosok megszüntették a társaság magyarországi tevékenységét. A Sodexo Juttatások és Ösztönző Szolgáltatások üzletága pedig 2016. szeptember 30-i hatállyal kezdődően szüntette meg hazánkban az utalványok és kártyák kibocsátását.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
