Az új Ptk. 6:470-6:474. §-a (a régi Ptk. 559. §-ában foglaltakat meghaladva) a felelősségbiztosítási szerződés alapvetően fontos feltételeit szabályozza.
A 6:470. § (1) bekezdése e szerződéstípus lényegét határozza meg: a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződésben meghatározott módon és mértékig mentesíti a biztosítottat az olyan kár, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyért a jogszabály szerint felelős.
A mód fogalma a biztosítottnak azt a magatartását, illetve a rá vonatkozó azt a tényt határozza meg, amely a kár bekövetkezését előidézte. A kár oka egyaránt lehet szerződésszegés, illetve szerződésen kívüli cselekmény vagy esemény. A sérelemdíj a Ptk. 2:52. §-a szerint azt a természetes vagy jogi személyt illeti meg, akit (amelyet) személyiségi jogában megsértettek. A sérelemdíj a nem vagyoni sérelem miatt jár. (A gyakorlatra vár annak a kérdésnek megoldása, hogy miként terjedhet ki a felelősségbiztosítási szerződés a nem vagyoni sérelemre. Úgy vélem, hogy olyankor, amikor a szerződés megszegése együtt jár a személyiség sérelmével. Ez előfordulhat például szakértői vélemény esetén.)
A 6:470. § (2) bekezdése szerint a biztosítás kiterjed az "eljárási" költségekre is. Ez többnyire a perköltséggel azonos, de előfordulhat peren kívüli tárgyalások, szakértői vélemények igénybevételekor. A (3) bekezdés szerint a biztosító köteles a károkozó fél jogi képviseletének költségeit és a kamatokat is megtéríteni (természetesen a kár összegének törvényes késedelmi kamatait is.) A kár összege csak a szerződésben meghatározott mértékig terjedhet, de a kamatok és költségek e mértéken túlterjedhetnek.
A 6:471. § a biztosítási esemény bejelentéséről szól. A biztosított bejelentési kötelezettsége akkor áll elő, ha "a szerződésben meghatározott tevékenységével" (és nyilván a kárt előidéző egyéb eseményekkel) kapcsolatban kártérítési igényt közölnek vele, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely kártérítési követelés alapja lehet. A bejelentést írásban kell megtenni és annak határidejét a szerződésben kell megállapítani, de harminc napnál nem lehet rövidebb. A határidő elmulasztásának jogkövetkezményei a szerződésben határozhatók meg.
A határidő elmulasztásának következményeit esetleg a biztosító kötelezettségének megszűnésében, vagy abban lehet megállapítani, hogy a késedelem következményeit a biztosítottnak kell viselnie, esetleg kötbér (6:186. §) fizetését is elő lehet írni. A kötelezettség megszűnése azonban túlzott. Úgy vélem, hogy a bíróságok gyakorlata a 6:96. § szerint a jóerkölcsbe való ütközés kérdését vethetné fel, annál is inkább, mert ez a károsultat is súlyosan érintené (BH 2008.190.), de felmerülhetne a tisztességtelen általános szerződési feltétel (6:102. és 6:103. §) figyelembevétele is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
